Gyorshajtók figyelem!

• 40 vadonatúj, nálunk eddig nem használt sebességmérőt állít munkába júniustól az ORFK.
• Menetből mérik a sebességet – a velük egy irányba haladókét és a szembejövőkét egyaránt.
• „Még nem az 51 km/h sebességgel száguldók veszélyeztetik a közlekedésbiztonságunkat.”
• Óberling József: A rendőr a jövőben is mérlegelheti: figyelmeztet, bírságol vagy feljelent.

Júniustól 40 vadonatúj sebességmérőt állít rendszerbe a rendőrség – ezt május 16-i sajtótájékoztatóján jelentette be Óberling József ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője. Hozzátette: az új típusú, korábban a magyar rendőrségnél még nem használt eszközöket elsődlegesen „mozgó ellenőrzésekre” használják majd a rendőrségi gépjárművekben.

Május 16-án az ORFK-n megkezdődött azoknak a rendőröknek a kiképzése, akik a jövőben az új eszközöket használni fogják, utána, várhatóan június elsejétől már élesben használják majd valamennyit.

Az új sebességmérő Óberling elmondása szerint a rendőrségnél ma rendszerben lévő eszközökhöz hasonlóan lézer alapú sebességmérő, ami három tizedmásodpercenként ezer felvételt képes készíteni menet közben is, a vele egy irányba haladókról éppúgy, mint a szemből közeledőkről. A másodperc tört része alatt készült felvételekből határozza meg a közeledő/távolodó jármű pontos sebességét.

Az új berendezéshez már laptop is tartozik – a rendőröknek nem egy 4-5 collos kijelzőn kell figyelniük a mérési eredményeket. Ráadásul a laptop vezeték nélküli kapcsolaton keresztül akár méterektől is képes vezérelni a mérőberendezést.

Induktív töltésének köszönhetően az eszköz „munka közben” is folyamatosan tölthető, így a sebességmérést vele már nem kell megszakítani azért, mert lemerült az akkumulátora.

Óberling elmondta, a nemrég felújított és részben modernizált FAMA lézeres sebességmérőkkel együtt már plusz 70 sebességmérővel lesz jelen a rendőrség az utakon.

Köztudomású tény ma már, hogy Magyarországon a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek oka legtöbbször a sebesség helytelen megválasztása. Ez nemcsak az abszolút gyorshajtást foglalja magába, amikor a közlekedők túllépik az adott útszakaszon megengedett maximális sebességet, hanem a relatív gyorshajtást is. Ez utóbbi azonban nem mérhető, mivel az ilyen esetekben a közlekedő nem lépi túl az előírt sebességhatárt, csak éppen akkora tempóval halad, amekkora mellett már nem képes uralni és az úton tartani a járművét.

Kuczik János Zoltán r. vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese, Óberling József ezredes, Berzai Zsolt alezredes, az ORFK balesetmegelőzési osztályvezetője, és a rendőrség más illetékes vezetői is többször felhívták már a figyelmet arra, hogy a közlekedési balesetek 70 százaléka három okra vezethető vissza. A gyorshajtás mellett az elsőbbség és a kanyarodás szabályainak a megsértésére.

A balesetek szintén közel 70 százalékát a személygépkocsi-vezetők okozzák, ezért a rendőrség a fennemlített három baleseti okra, azon belül pedig a személygépkocsi-vezetők ellenőrzésére koncentrálja erőit. Emellett a nulla tolerancia jegyében fellépnek az ittas vezetők ellen, és, hogy a balesetek következményeit minél inkább csökkentsék, az év eleje óta különösen szigorúan ellenőrzik a passzív biztonsági eszközök, a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszerek és a motorosoknál, lakott területen kívül a kerékpárosoknál is, a bukósisak, kerékpáros sisak használatát, miután egy felmérés aggasztóan alacsonynak találta a biztonsági öv – a biztonsági gyermekülés-használat arányát Magyarországon.

A tájékoztatón Óberling József kérdés nélkül kitért arra a közvélemény egy részét május elseje óta izgalomban tartó kérdésre: május elseje óta valóban már 51 km/h sebesség (azaz a megengedett sebesség 1 km/h-s túllépése) esetén is büntet-e a rendőrség.

Óberling elmondta: a mérésügyi hatóságok gyakorlatának megváltozása (az elmúlt években változott, hogy mikor melyik hatóság volt a téma felelőse) és a jogszabályi előírások együttesen hatottak oda, hogy a rendőrség megváltoztatta a sebességmérési gyakorlatát. „Ha valakinek, a rendőrségnek be kell tartani a törvényeket”, tette hozzá az ezredes.

A korábbi gyakorlat azon alapult, hogy a mérésügyi hatóság a műszerek hitelesítésekor megadta azt a sávot, amin belül kellett lennie és belül is volt annak a 10 ezer mérésnek a szórása, amelyet a hitelesítés során elvégeztek. A rendőrség ezt az értékhatárt az autósok javára könyvelte el, azaz 50 km/h helyett csak 53 km/h-tól kezdett bírságolni, amikor a gyorshajtáson ért autóst megbüntették.

„Elméletileg”, tette hozzá Óberling József, és emlékeztetett rá, a jogszabályok a rendőr számára ma is tág lehetőséget adnak a mérlegelésre a szankciók alkalmazásakor a figyelmeztetéstől a szabálysértési eljárás kezdeményezéséig. Ez a jövőben sem lesz másképp! – tette hozzá.

Lapunk kérdésére Óberling elmondta: a gépjárművek kilométeróráit ma is és évtizedekkel ezelőtt is úgy állították be, úgy kalibrálták, hogy néhány (jellemzően 2-4 km/h) sebességgel többet mutassanak annál, mint amennyivel az adott jármű ténylegesen halad. Szerinte már csak ezért sem képzelhető el, hogy valakit azért bírságoljanak meg, mert az autója sebességmérője kevesebbet mutatott a valósnál.

„Persze, ha valaki 130-cal hajt az autópályán, mint jó esetben mindenki más körülötte, a kilométerórája azonban csak 80-at mutat, annak azért érdemes elgondolkodni, nem jött-e el az ideje, hogy szervizbe vigye a kocsiját”, fogalmazott Óberling József.

F.Gy.A.

Fotók: police.hu