Ha már a pénz sem számít…

• A „pozsonyi hatás” – miért nő a bódult sofőrök száma Győr-Moson-Sopronban?
• „Azért kapcsoltam ki a biztonsági övet, hogy az urak rendelkezésére állhassak”.
• Ha a maximális bírság sem győzi meg a kamionosokat, jön a vezetéstől eltiltás.

Fotó: police.hu

Pár óra különbséggel két kerékpárost gázolt halálra egy bedrogozott autós tavaly október 4-én, mindkét esetben segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. Először Jánossomorja belterületén egy enyhén balra ívelő kanyarban hajtott rá a kerékpársávra és ütött el egy vele egy irányba szabályosan közlekedő kerékpárost.

Néhány órával később Mosonmagyaróváron úgy döntött, az előtte feltorlódott kocsisort a kerékpárosok számára kijelölt sávban „előzi meg”. Feltehetőleg a drog hatása miatt nem vette észre (vagy nem törődött vele), hogy egy biciklis teker éppen a kerékpársávban. Elütötte, majd megint csak segítségnyújtás nélkül elhajtott.

Tavaly 10 százalékkal nőtt a halálos balesetek száma Győr-Moson-Sopron megyében és 28,8 százalékkal a halálos áldozatoké. Rosta Roland őrnagyot, a megyei balesetmegelőzési bizottság titkárát elszomorítják a számok, főleg, hogy az össz személyi sérüléses balesetek száma 9,3, a sérülteké 17,2 százalékkal nőtt tavaly az előző évi adatokhoz képest.

„Még így is ez a valaha mért második legjobb baleseti statisztika a megyénkben, de a romló trend figyelmeztető jel: folytatni kell a szigorú és következetes ellenőrzéseket, és párhuzamosan a felvilágosító balesetmegelőzési kampányokat”, mondta Rosta Roland.

Az ittas vezetés visszaszorításában már értek el látványos eredményeket. A ’90-es években, sok más megyéhez hasonlóan Győr-Moson-Sopronban is magas volt az ittasan vezetők és balesetet okozók aránya, elérte a 16 százalékot. Az utóbbi időben már tartósan 8 alatt van, a legutóbbi kimutatások szerint 5,6 százalék volt az arányuk az összes személyi sérüléses közúti közlekedési baleseten belül. E tekintetben a Győr-Moson-Sopron megye a második legjobb eredményt tudhatja magáénak a megyei főkapitányságok sorában.

Perjámosy István alezredes, a Közlekedésrendészeti Osztály vezetője szerint az ittasan okozott balesetek számának csökkenése, és ezzel párhuzamosan az ittas vezetők arányának csökkenése vélhetően annak is köszönhető, hogy anno az első között kezdték alkalmazni az ittas vezetők kiszűrésére a finn módszert, amikor is egy adott ponton minden arra járó autót megállítanak és megszondáztatnak. Ott és akkor ez által a lebukás elkerülhetetlen.

Ám mialatt az ittas vezetés – nem kis részben a rendőrség fellépésének köszönhetően – fokozatosan csökkent, az utóbbi időben új jelenséggel kell szembenézniük a közlekedési rend őreinek, ez a “pozsonyi hatás”, ami nemcsak a határ közvetlen közelében, Rajka és Mosonmagyaróvár környékén érezteti hatását, hanem még Győrben is.

A drogfogyasztás jellemzőbb a nagyvárosok területén. A szlovák főváros vonzáskörzetébe tartozó Győr-Moson-Sopron megye északi területein érzékelhetően gyakoribb a bódult állapotban vezetés aránya, mint a megye átlagában. A bódult állapotban történő közlekedésben kódolva van a tragédia!

Egyebekben Perjámosy István alezredes szerint a főbb baleseti okok és trendek ugyanazok, mint az ország legtöbb megyéjében. A gyorshajtás, az elsőbbségi és a kanyarodási szabályok megszegése, a figyelmetlenség és a biztonsági öv használatának elmulasztása. Ez utóbbi visszaszorítása érdekében Győr-Moson-Sopron is előszeretettel tart drónos ellenőrzést.

„Eleinte sokan próbálták azzal megmagyarázni, hogy az ellenőrzéskor miért nem volt bekapcsolva a biztonsági övük, hogy »épp most kapcsoltam ki, hogy a rendőr urak rendelkezésére állhassak« – mesélte Perjámosy alezredes. – Amikor kollégáim elmondták, hogy egy drón felvétele alapján tudják, hogy ez nem igaz, és ha kéri, bemutatják neki a bizonyító erejű felvételt, általában visszakoznak. Legalábbis nem tudok arról, hogy bárki ragaszkodott volna videó megtekintéséhez.”

Perjámosy István elismerte: a drónos akcióik hatását nagyban felerősíti – nemcsak az övet nem használók, más szabályszegők esetében is – a közösségi média. A Facebookon és a YouTube-on megjelenő felvételek üzenete világos: „Az, hogy az út mentén nem állnak rendőrök, még nem jelenti azt, hogy nem láthatják mi történik az utakon. Égi szemeikkel akkor is kiszúrják az öv nélkül autózókat, amikor azok még csak nem is sejtik, hogy figyelik őket. És persze más szabályszegőket is. Olykor elfordulhat, hogy az autósok kiszúrják a drónt, vagy felhívják egymás figyelmét a légi veszélyre, de akkor már többnyire késő.

Volt azonban egy olyan fajta szabálysértés, aminek a tranzitforgalommal igencsak terhelt gyorsforgalmi utakon a rendőrség jó ideig nem tudott megálljt parancsolni. Győr-Moson-Sopron megyében sem igen akaródzott a kamionosoknak betartani az előzési korlátozásokat.

„Kezdetben fokozatosan emeltük a tétet: mindinkább a kiszabható bírság felső határához közelítő összeget szabtunk ki, de nem jött be. Kifizették a bírságot és ment tovább minden, ahogy addig – magyarázza Perjámosy alezredes. – Ekkor döntöttünk arról, hogy helyszíni bírság helyett visszatartjuk a kamiont és szabálysértési feljelentést teszünk a vezetőik ellen. Ma már az esetek 80-90 százalékában ez a gyakorlat: feljelentjük a szabálytalan előzésen ért sofőrt és az eljárásban kezdeményezzük a vezetéstől eltiltását is. Ez az intézkedésünk alapjaiban változtatta meg a hozzáállásukat a hatályos szabályokhoz.”

Ez hatott! A sofőrök nem véletlen tiltakoznak, amikor a rendőrök kiállítják őket a forgalomból, egy-egy szabálytalan előzés után, amikor azt is közlik velük, hogy feljelentést tesznek, amiben kezdeményezik a vezetéstől eltiltásukat. Ez a hatósági lépés pedig könnyen az állásukba kerülhet. De ha abba nem is, amíg eltiltás hatálya alatt állnak nem vállalhatnak olyan fuvart, amelyet Magyarországon keresztül lehet a legolcsóbban teljesíteni.

Az intézkedés hatására javult a kamionos morál a megye útjain. Ha eddig a pénz nem is számított – elszámolták a fuvarköltségben a bírságot vagy a fuvarozó vállalkozások lenyelették a vétkes sofőrrel –, az eltiltás már komoly fenyegetést jelentett. Olyannyira, hogy a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság határozatainak módosítását már szakosodott ügyvédi iroda kezdeményezi Romániából a sofőr jogi képviseletében eljárva.

„Különböző méltányossági szempontokra hivatkozva próbálják elérni, hogy ne tiltsuk el ügyfeleiket a vezetéstől. Rendszerint azzal magyarázzák a történteket, hogy a sofőr alkalmazott, a munkaadója kényszeríti rá, hogy olykor bizonyos szabályokat hágjon át a fuvar minél gyorsabb teljesítése érdekében. Máskor azzal, hogy az illető családfenntartó… Eddig 150 feljelentést tettünk, de mindössze csak három esetben tekintettük el az eltiltástól”.

Hosszú ideig az úgynevezett horrorkaravánok is sok plusz munkát adtak a megye rendőreinek. A jogszabályok változása és a következetes bírságolás, a járművek visszatartása végül meghozta a várt eredményt.

„Ma már nemigen találkozunk látványosan túlsúlyos szállítmányokkal, ami persze nem jelenti azt, hogy eltűntek volna az útjainkról a jellemzően román és bolgár magánimportot bonyolító össze-vissza pakolt trélerek. De, ha olykor el is kapunk egyet-egyet, a sofőrök már előre biztosítanak minket arról, hogy nincs túlsúly, nem lesz miért megbírságolni őket. Bár ez nem mindig megalapozott kijelentés a részükről, tény, hogy sokkal ritkábban találkozunk ma már olyan karavánokkal, amelyek tömege jelentősen meghaladja a vontatható össztömeget”, mondta Perjámosy alezredes.

Ez annak is köszönhető, hogy a határ túloldalán egyes parkolókban állítólag már-már önálló iparággá kezd fejlődni a rakománycserebere. Az addig horrorkaravánként haladó járművek sofőrjei addig csereberélik a szállítmányuk egyes darabjait, amíg valamennyien a lehető legkisebb össztömeget el nem érik.

F.Gy.A.