Ha szembejön egy kamion az autópályán…

  • Rosszul lett a sofőr, de szerencsére a többiek jól reagáltak a helyzetre.
  • Kevesebben hajtanak fel rosszul, de sokan még mindig megfordulnak.
  • Az autópályák sokakat elkényelmesítenek, némelyeket túlságosan is.

Egy kamionos hét-nyolc kilométereket haladt szembe a forgalommal az M0 autópályán, míg végül a Magyar Közút dunakeszi mérnöksége egyik útellenőrének sikerült megállásra bírnia. Kizárólag a többi közlekedő lélekjelenlétén és figyelmességén múlt, hogy az esetből nem lett tragédia. Azt tették, amit az ilyen helyzetekben tenni kell: lassítottak és utat engedtek a kamionnak.

A lengyel sofőr az alacskai pihenőhelyről hajtott fel a pályára a forgalommal szemben. Közben sűrűn váltogatta a sávokat, hol a külső-, hol a leállósávban haladt, és bár sokan villogtak rá, mások bekapcsolták az elakadásjelzőt, hogy figyelmeztessék a mögöttük érkezőket, az útellenőr megérkezéséig a kamionost senkinek nem sikerült még csak lassításra se bírni, nemhogy megállásra.

Mint kiderült a sofőr rosszul lett, szerinte ezért tévesztett irányt. A mentők kórházba szállították.

[Az esetről készült felvételek innen érhetők el.]

Mind a Magyar Közút, mind pedig a Magyar Koncessziós Infrastruktúrafejlesztő Zrt. szinte minden lehetséges megoldást kipróbált már, hogy megakadályozza a forgalommal szembe felhajtást a sztrádákra. Nemrég egy új fejlesztés, egy radarral kombinált erős fényt kibocsátó rendszer tesztelése is megkezdődött. A radar érzékeli, ha valaki rossz irányba indul el a felhajtón (azaz behajtani készül a pályára a kihajtón) és azonnal működésbe hoz egy, a sofőrt a tévedésére figyelmeztető táblát, ami éles fénnyel szólítja fel megállásra az eltévedt sofőröket. [Az új figyelmeztető rendszerről készült film itt tekinthető meg.]

Valószínű, hogy nagyszámú figyelmeztető és terelőtáblának, illetve a pályára a forgalommal szemben felhajtókról szóló híradásokkal is magyarázható, hogy az ilyen esetek száma csökkenni látszik az autópálya-társaságok szerint.

Ma már inkább az a jellemző, hogy akik menet közben veszik csak észre, hogy a pálya rossz oldalán, rossz irányba haladnak, egyszerűen megfordulnak, és a forgalommal szembe haladva próbálnak vissza jutni a lehajtóhoz, ahol irányt tévesztettek. Pedig a KRESZ kategorikusan tiltja a megfordulást az autópályán!

Sokszor csak a gyér forgalom miatt nem történik baleset, vagy mert a többi közlekedő jól reagált a velük szembe (gyakran igencsak tempósan) haladó eltévedt járműre. Nem egy esetben a rendőrség az autópálya forgalom-felügyelő kameráinak a felvételei alapján indít eljárást a szabálytalan autósokkal szemben, mert mire ők vagy az út kezelője a helyszínre érnek, a sztrádán rossz irányba haladó autó már elhagyja a pályát.

Nem mindenkinek sikerül elkerülnie a balesetet. Többnyire a járművek nagy sebessége miatt jelentős anyagi kárral, súlyos, olykor halálos sérülésekkel járó balesetekkel végződnek az eltévedt autósok ámokfutásai.

Csak 2018 és 2021 között 18 személyi sérüléses baleset történt az autópályákon forgalommal szembeni felhajtás miatt. Ezek öt halálos áldozatot követeltek. A rendőrség akkor az eseteket elemezve nem talált általános okot arra, miért hajtanak fel egyesek a forgalommal szembe a pályákra.

Régi és új sztrádákon is előfordultak esetek, továbbá idősekkel, fiatalokkal, nőkkel és férfiakkal, hivatásosokkal és úrvezetőkkel is találkoztak már a sztrádák „rossz oldalán”. Nem volt összefüggésbe hozható az eltévedés a közlekedők helyismeretének hiányával sem, ismerős és ismeretlen utakon nagyjából hasonló arányban mentek szembe a forgalommal a vizsgált esetek szereplői.

Joggal teszik fel a kérdést azok, akik rendszeresen közlekednek autópályákon, hogy fordulhat elő az, hogy valaki szembe hajt fel a forgalommal? Ha behajtani tilos és a kötelező haladási irányt jelző táblák nem lennének elég egyértelműek, magának a felhajtó ívének fel kellene hívnia a sofőrök figyelmét, hogy rossz irányba haladnak.

Aki mégis szembe hajt fel a pályára, bármilyen okból is, a lehető leggyorsabban húzódjon a leállósávba, kapcsolja be a vészvillogót és telefonon hívjon segítséget. A legtöbb, ha a segélyhívást már az autóból kiszállva, a szalagkorlát mögül teszi meg. A sztrádákon ugyanis kevesebb, mint tíz perc az úgynevezett túlélési idő. [Erről korábban itt írtunk.]

Nemcsak a nagy sebesség miatt életveszélyes az autópályán belevágni „egy gyors ipszilon megfordulásba” – volt, aki úgy látta, közel s távol senki, megpróbálta, de nem sikerült befejeznie. Ha a közút kezelője vagy a rendőrség kiszúrta, hogy már elindult a forgalommal szemben, a szabálysértési bírságot úgysem kerülheti el. A kamerák mindent látnak és rögzítenek. Egy gyors megfordulás sem teszi meg nem történtté a hibát.

Súlyos következményei lehetnek viszont annak, ha megpróbálja és közben belerohan egy másik autós, amelynek a vezetője nem figyelt és későn vette észre az úton épp megforduló autót és belerohan.

Hogy miért roppant veszélyes már csak megpróbálni is megfordulni az autópályán?

Június közepén az M7-en rövid időn belül két autó is rommá törte az MKFI két ütközéselnyelő paneljét. [A balesetekről készült felvételek itt tekinthetők meg.] Hiába volt több száz méterrel előre jelezve, hogy az úton dolgoznak, az egyik autó fékezés nélkül rohant bele a közutasok védelmét szolgáló panelbe. Az ütközés erejét jól mutatja, hogy az ütközéselnyelő elemet vontató 12 tonnás teherautót, aminek a két hátsó tengelyén befékezték a kerekeket, 27 méterre repítette a belerohanó autó.

A sofőr vélhetően elaludhatott.

Egy másik esetben egy fiatal nő az utolsó pillanatban rántotta félre a kormányt, de az ütközést már nem tudta elkerülni. Állítólag „félreértette az úton folyó munkákat előre jelző táblákat”.

Majd a vizsgálatok kiderítik mik lehettek a két esetben a baleset okai. Egy biztos: ha a nagy méretű, narancssárga, villogó lámpákkal és fényvisszaverő elemekkel telepakolt autókat és a rájuk figyelmeztető sebességkorlátozást jelző és egyéb táblákat sem veszik észre egyesek, mennyi az esélye annak, hogy a sztráda közepén éppen megforduló autót észre fogják venni?

Balesetelemzők régóta hangoztatott véleménye szerint az autópályák a nagy sebesség ellenére sem mindenkit késztetnek óvatosabb vezetésre. A jó minőségű burkolat, a széles sávok, a biztonságot sugárzó vonalvezetés és környezet egyeseket száguldásra ösztönöznek, másokat pedig egyszerűen elkényelmesítenek. Egyeseket túlságosan is.

Előfordult olyan eset, amelyben az derült ki, hogy sofőr fáradt volt, ezért bekapcsolta a sávtartó automatikát és a tempomatot. Úgy tűnik, vészfékasszisztens és ráfutás-gátló nem volt az autóban, vagy azokat nem kapcsolta be, mert fékezés nélkül hajtott az útkarbantartókat védő autó energiaelnyelő elemébe.

A különböző vezetést támogató rendszerek nem teszik önvezetővé az autót. Még ha valamennyi tökéletesen működik is, a sofőr nem aludhat vezetés közben.

130-as tempó mellett egy gépkocsi 36 métert tesz meg másodpercenként. Ha csak egy szempillantást vet a sofőr a mobiltelefonjára, az azt jelenti, hogy minimum két másodpercig vakon vezet. Ha még egy sms-t is elolvas, az négy-hat másodpercre vonja el a figyelmét az vezetéstől. Ez akár 150-300 métert is jelenthet, ami alatt több sebességkorlátozásra és úton folyó munkákra figyelmeztető tábla mellett haladhat el. S mire feltűnik a hatalmas világító nyíllal felszerelt terelőkocsi és az azt, valamint a mögötte dolgozókat védő energiaelnyelő panel, már késő.

Az MKFI bejelentette: folyamatosan kamerákat telepít az autóira, hogy pontosan dokumentálható legyen a munkatársaik halálát vagy nekik súlyos sérülést okozó autók mozgása a baleset előtt.

Emellett az idén 41 útellenőri autóval, nehéz tehergépjárművel, darus teherautóval és egyéb szállító járművel bővül a flottájuk. Az újonnan érkező autókat azonban már fehérre festik és a jobb észrevehetőség érdekében a lehető legnagyobb felületen fényvisszaverő matricákat kapnak a hátsó ajtókon.

… mert mindenkit hazavárnak. Az utakon dolgozókat is!

F.Gy.A.