Hiába minden szó?
- November közepéig 32-en vesztették életüket útátjárós balesetekben Magyarországon.
- A vizsgálatok szerint minden esetben a közúton közlekedők voltak a felelősek a történekért.
- A vasúttársaság április óta kampányol, szabálykövetésre és óvatosságra kérve mindenkit.
- Miért bíznak olyan sokan abban, hogy ők „még simán átérnek a közeledő vonat előtt”?
Halálra gázolt a Monorról Budapestre tartó vonat egy 41 éves nőt Vecsés-Kertekalja megállóhelyen. Szemtanúk szerint a hölgy a leengedett félsorompó és a fényjelző piros jelzése ellenére még át akart érni a túloldalra a már közeledő vonat előtt. Állítólag ő is azzal szeretett volna tovább utazni, ezért sietett, nem akarta lekésni.
A MÁV tájékoztatása szerint a biztosítóberendezések kifogástalanul működtek és a vonatvezető is betartotta az előírásokat, azaz a számára az adott szakaszon előírt sebességgel haladt. Azonban amikor az áldozat megkísérelt átfutni a vonat előtt, a mozdonyvezetőnek már esélye sem volt megelőzni a tragédiát.
A vonat mintegy 40 méteren keresztül vonszolta magával a hölgy testét, akinek az életét már nem lehetett megmenteni. A helyszínen meghalt. Családja az RTL televízió beszámolója szerint azt mondta, úgy tudják, egyik kolléganőjével egy közös ismerősüket látogatták meg, és épp hazafelé tartott, amikor a baleset történt.
Az idén ez volt a 84-dik személyi sérüléssel járó útátjárós közlekedési baleset Magyarországon. Ezekben november közepéig összesen 32-en haltak meg. Nemcsak felelőtlenül a sínekre hajtó autósok, több gyalogos is súlyosan megsérült vagy éppen az életével fizetett már azért, mert úgy gondolta, „még átér a vonat előtt”. 32 közlekedőnek ez volt élete utolsó tévedése.
A MÁV már május elején megkongatta a vészharangot, miután addigra, azaz öt hónap alatt, országszerte 43 közlekedési baleset történt vasúti átjárókban, melyekben 18-an vesztették életüket. A balesetek száma akkor még csak 17-tel volt több, mint ahány 2021-ben egész évben történt, a halálos áldozatoké pedig 11-gyel.
Szeptemberre azonban a helyzet tovább romlott. A vasúttársaság tájékoztatása szerint addigra 71 baleset történt út-vasút kereszteződésekben. Közülük 13 volt halálos kimenetelű, amelyek összesen 29 emberéletet követeltek; 9 súlyos- és 10 könnyű sérüléssel járó baleset történt, a fennmaradó esetekben pedig anyagi kára keletkezett a társaságnak, és értelemszerűen a közúton közlekedőknek egyaránt.
A MÁV adatai szerint az útátjárós balesetek többségében személygépkocsik hajtottak a sínekre a érkező vonatok elé, de néhány esetben kerékpárral, gyakrabban kamionnal/tehergépkocsival/traktorral/mikrobusszal ütköztek vonattal. És az idén már több, mint fél tucat gyalogost is elgázoltak a vonatok, jellemzően kijelölt és az esetek többségében biztosítóberendezésekkel is ellátott útátjárókban.
Közlekedésbiztonsági szakemberek szerint a gyalogosok sokszor abban a hitben próbálnak meg átfutni a közeledő vonatok előtt, hogy ők a gyorsabbak, hiszen nekik csak pár lépést kell megtenniük, tehát mire a szerelvény odaér, már rég a túloldalon lesznek.
Sokszor írtunk már arról, hogy az emberi szem (és agy) a távolságot nagyobbnak, a sebességet viszont kisebbnek érzékeli a ténylegesnél. Ez az állítás nemcsak a gépjárművezetők szemére és agyára igaz! Rendőrök empirikus tapasztalatai szerint a gyalogosok az átlagos gépjárművezetőknél is rosszabbul mérik fel a közeledő szerelvény sebességét és távolságát. Még kevésbé veszik figyelembe, hogy a vonat fékútja nagyságrenddel nagyobb még akár egy kamionénál is, ráadásul a vonat semmiféle kikerülő manővert nem képes tenni a tragédia elkerülése végett.
Év közben a MÁV és a rendőrség országos kampányba kezdett az idén extrém magas útátjárós balestek visszaszorítása érdekében. A vizsgálatok minden esetben a közúton haladók felelősségét állapították meg – tudniillik, hogy nem kellő körültekintéssel, vagy éppen a tilos jelzés ellenére hajtottak a sínekre. Azonban a sok baleset ettől függetlenül komoly károkat és költségeket jelent a társaságnak, nem mellesleg pedig erősen stresszeli a tragédiákban vétlen vonatvezetőket.
A kampány az abban résztvevők minden igyekezete ellenére sem érte el még a remélt célt. Az emberi felelőtlenség úgy tűnik nem ismer határokat. Áprilisban, amikor Kunfehértó közelében egy kisteherautó a fénysorompó piros jelzése ellenére – egy közelben működő biztonsági kamera felvételének tanúsága szerint – fékezés nélkül hajtott a sínekre egyenesen egy érkező motorvonat elé, öt ember vesztette életét.
A MÁV akkor pörgette fel balesetmegelőzési kampányát. Alig öt hónappal később Mindszent határában mégis történt egy újabb tragédia. Egy ötszemélyes Opel hét utasa (ketten a csomagtartóba kuporodva utaztak) hajtott vonat elé egy földút-vasút kereszteződésben. Mindannyian a helyszínen meghaltak.
Amennyire az idei 84 személyi sérüléses baleset miatt indult rendőrségi eljárásokban sikerült tisztázni: a balesetek legfőbb oka a figyelmetlenség volt. A „még simán átérünk” hozzáállás, ami, ha néhány esetben igaznak bizonyul, túlságosan magabiztosság, elbizakodottá teszi az így gondolkodó sofőröket, akik végül már jószerivel csak akkor állnak meg a sínek előtt, ha állnak előttük. Bár arra is akadt példa, amikor egy sietős sofőr a fénysorompót és az előtte állókat kiderülve hajtott át a vonat előtt.
Azonban az ilyen eseteket vizsgáló rendőrök sejtése szerint sok esetben az útátjárós balesetek hátterében is a gyorshajtás a legfőbb baleseti ok, nem annyira a figyelmetlenség. Túl nagy sebességgel haladva a vasúti kereszteződés felé, sokan már „biztonságosabbnak érzik” még jobban a gázra taposni, és áthajtani – olykor körül se néznek, vagy ha meg is teszik, adott sebesség mellett nem feltétlen tudnak meggyőződni arról, hogy éppen hol jár a vonat – mintsem fékezni, mert ők maguk sem biztosak abban, hogy még a sínek előtt képesek lennének megállni.
F.Gy.A.