Hogyan hat a hidegfront-betörés a járművekre?

• Az erős szél akár egy kamiont is felboríthat vagy felemelhet az útról!
• Viharos időkben a nagy, magas építésű autó vezetése kihívást jelenthet.
• Az erős szél csökkentheti a gumik tapadását és a fékek hatékonyságát.
• Amikor egy kamion imbolyogni kezd, jobb nem a közvetlen közelében lenni.
• Mikor válhat repülőgéppé a nagy sebességgel haladó jármű az sztrádán?

Úgy tűnik, a melegrekordokat sorra döntő, mind nehezebben elviselhető nyári forróságnak végre. Legalábbis erre a szezonra. Azonban a közlekedők megpróbáltatásainak ezzel még korán sincs vége. Csupán a hőség helyett új, más kihívásokkal kell megküzdeniük. Nem kevésbé veszélyesekkel, mint eddig. Sőt, olykor sokkal veszélyesebbekkel.

Szeptember első harmadának végén erős széllel érkező hidegfront vetett véget a kora őszi rendkívüli hőségnek. Bár a szél sebessége nem döntögetett rekordokat, ahhoz pont elég volt, hogy felhívja a közlekedők figyelmét: vége a laza, álmos, félkezes kormányzásos időszaknak. Célszerű lesz mostantól két kézzel fogni a kormányt, és fokozottan figyelni, mert láthatatlan erők bármikor és szinte bárhol okozhatnak veszélyes helyzeteket.

Milyen gondokat okozhat a szél?

Irányától függően a szél megnehezítheti a kormányzást, a jármű úton tartását, sőt, akár fel is boríthatja azt. Megnövelheti továbbá a fékutat vagy éppen az előzéshez szükséges távolságot – attól függően, hogy hátulról vagy szemből tolja-e meg a járművet. Szerencsétlen esetben repülőgéppé is változtathat még akár egy kamiont is, de ha nem is emelkedik fel a jármű még csak milliméterekre sem a talajtól, a gumik tapadását, és ezáltal a jármű lassulását és/vagy a gyorsulását (azaz az alapvető menettulajdonságait) a szél jelentősen megváltoztathatja.

Nézzük sorban:

Minél nagyobb egy jármű, annál nagyobb felületen kaphat bele a szél. Egy kamion a maga merev, merőleges oldalaival a legjobb vitorlákat megszégyenítő hatékonysággal képes munkára fogni a szelet. Nem egy esetben előfordult, hogy egy hirtelen oldalszél hatására a több tíztonnás kamion némi imbolygás után felborult az erős oldalszél hatására.

Ez a veszély a nagyobb terepjárók és SUV-ok esetében is fennáll!

Azonban a szél csak ritkán fúj egy irányból, tökéletesen merőlegesen a jármű legnagyobb felületére. Már csak azért is, mert az út is kanyarog és a szélirány is csak ritkán állandó tartósan.  Ezért minden nagy méretű jármű vezetőjének számolnia kell azzal, hogy a szél nemcsak, hogy felborítani próbálja olykor-olykor, hanem különböző mértékben, de szinte folyamatosan le akarja téríteni az útról!

Amikor a szél nem tökéletesen szemből fúj, valamely irányba el akarja téríteni a járművet. Minél nagyobb az autó széllel érintkező felülete, annál inkább. A sofőrök ilyenkor csak folyamatos ellenkormányzással tudják az eredeti nyomvonalon tartani az járművüket.

Több tíztonnás imbolygók!

Mivel a szélnek a járművek mozgására gyakorolt hatását nagyban befolyásolja a jármű sebessége és a széllel érintkező felületének a nagysága, fontos, hogy a többi (kisebb járművel) közlekedő is tisztában legyen azzal, hiába több tíz tonnásak az „országúti vasalók”, hiába tűnik stabilnak egy méretes (városi) terepjáró, az erős oldalszélben azok is imbolyogni kezdenek, sőt, még inkább, mint az átlagos méretű járművek.

Erős szélben – fújjon az bármely irányból is – tanácsos a szokásosnál is nagyobb oldaltávolságot tartani előzéskor a kamionoktól és az autópályán is, amikor elhaladunk mellettük!

Nyílt terepen, például autópályákon, gyorsforgalmi utakon viszonylag könnyű érzékelni a szél irányát és erősségét, még akkor is, ha nincsenek szélzsákok, amik segítenének ebben. Lakott területen, erős, dimbes-dombos utakon azonban ás a helyzet. Könnyen kerülhetünk szélárnyékba akár kilométereken át is, majd egyik pillanatról a másikra két nagy épület között vagy egy domb takarásából a nyílt terepre futva beköszönt a valóság egy elemi erejű széllökés formájában.

Gyakran csak intenzív kormánymozdulatokkal sikerül ilyenkor a sofőröknek a sávjukban tartani az autójukat. Magyarországon is voltak azonban már olyan erős széllökésekkel érkező viharok, amelyek – az érintettek elmondása szerint – szabályosan letolták a kocsikat az úttestről és a végén mentésre szorultak.

Szerencsés esetben csak az útról elfújt autó rongálódik meg ilyenkor és többnyire a benne utazók nem sérülnek meg súlyosan. Azonban, ha éppen akkor szemből is érkezik valaki, vagy egy másik autós épp ott kezd előzésbe, a hirtelen széllökés könnyen tragédiát okozhat.

Nem véletlen javasolják a rendőrök, a vezetéstechnikai oktatók és a közlekedésbiztonsági szakemberek, hogy erős szélben vezessen mindenki a szokásosnál lassabban, és két kézzel, hogy bármikor képes legyen maximális erővel beavatkozni, ha a szél le akarná fújni az útról a járművét.

Mit tanultunk fizikából?

Mindenki tudja, hogy ha szembeszélben autózik, nő az üzemanyag-fogyasztás és kicsit „jobban oda kell lépni” ahhoz, hogy növelni tudja a sebességet. Ugyanakkor hátszélben könnyebben gyorsul az autó és kevesebbet is fogyaszt, igaz, lassítani, megállni is nehezebb vele.

Azonban azt már nem mindenki veszi figyelembe, hogy szembeszélben az autó könnyen repülőgéppé válhat – szélsőségesen erős szélben, hosszú nyílt terepen egy kis összsúlyú, nagy sebességgel haladó autó akár a szó szoros értelmében is elszállhat!

Ennek okát mindenki tanulta (elvileg) fizikából. A szembeszél egy része még a legáramvonalasabb autók esetében is a kocsi alá szorul. A nagy sebességgel a jármű alá szoruló levegő nyomása megnő és felhajtóerővel hat a járműre. Nem véletlen építenek a Formula 1-es autókra légterelő szárnyakat, amik épp azt hivatottak megakadályozni, hogy az autó a nagy sebesség hatására elemelkedjen a talajtól.

Tény, csak ritkán fordul elő, hogy az erős szél ténylegesen fel is emelje a vele szemben nagy sebességgel haladó járműveket, közlekedésbiztonsági szempontból azonban épp elég, hogy a felhajtóerő csökkenti a gumik tapadását az által, hogy csökkenti a jármű rájuk nehezedő súlyát. A fékek máris másképp fognak majd, mint akár csak néhány kilométerrel korábban.

Mindezek együttes hatására – bár a szembeszélben elvileg a fékezés is könnyebb, hiszen nemcsak a fékek, hanem a legellenállás is csökkenti a jármű haladási sebességét –, ha túl sok levegő szorulhat az autó alá, a fékek hatásfokát jelentősen csökkentheti a szembeszél által keltett felhajtóerő. Emiatt pedig – ha túl gyorsan hajtanak – már korántsem biztos, hogy a szembeszél a barátja lesz a közlekedőknek.

Ehhez jöhet még, hogy a jármű kerekeinek terhelése – az utasok számától, a rakomány elhelyezésétől függően – eltérő lehet, így a fékeik hatásossága is más és más lesz. Emiatt pedig tovább romolhat a fékezés hatásossága és közben a jármű stabilitása.

Az erős hátszél sem jobb, sőt…

Hátszélben ez előbbiekhez hasonló kiívásokkal nem kell megküzdeniük a gépjárművezetőknek, más problémákkal annál inkább. Amikor a szél is hajtja az autót, bármilyen keveset tegyen is hozzá a motor teljesítményéhez, sokan nem számolnak azzal, hogy a szél jó eséllyel akkor is fújni fog, amikor ők lassítani szeretnék a járművüket. Erős szélben a könnyebb-gyorsabb haladásnak, nehezebb-lassúbb fékezés az ára.

Az utakon nincsenek vegytiszta helyzetek. A szél sosem fúj tartósan és tökéletesen egyenletes erővel és pontosan ugyanabból az irányból, már csak a terepviszonyok miatt sem. Így a gépjárművezetők egyszerre szembesülnek azzal, hogy a szél lassítja vagy épp gyorsítja őket, miközben le akarja őket fújni az útról vagy éppen megkísérli felborítani a járművüket. Avagy, hogy egy hirtelen széllökés teszi próbára vezetési tudásukat.

Ilyenkor a legjobb levenni a lábat a gázról, óvatosan fékezve visszanyerni az uralmat a jármű felett, miközben finom kormánymozdulatokkal az úton, sőt, a sávban próbáljuk tartani az autót. Majd, ha mindez sikerült, az addiginál lassabban haladni tovább.

…mert mindenkit hazavárnak!

F.Gy.A.