Hogyan kerülhető el a vádlottak padja?

• Attól még, hogy balesetet okozott, nem feltétlen kell bíróság elé állnia.
• Megmondjuk, milyen feltételekkel kerülheti el törvényesen a vádlottak padját.
• 300 ezer forint a jellemző jóvátétel, de gyakran egy bocsánatkérés is elegendő.

Balesetek még a közlekedésbiztonsági szempontból legbiztonságosabbnak tartott skandináv országok legbiztonságosabb útjain is történhetnek, történnek is. Elég egy műszaki hiba, egy szirénázó mentőautó, ami elvonja egy pillanatra a sofőr figyelmét az úttestre lépni készülő fülhallgatós gyalogosról, hogy bekövetkezzen a jobb esetben csak anyagi káros, rosszabb esetben személyi sérüléssel is járó baleset. Csak elvétve fordulnak elő olyan esetek, amikor az eljárás azzal a megállapítással zárul, hogy „senki sem felelős a történtekért”.

Többféle következményük is lehet a baleseteknek attól függően, hogy azok következményeként megsérült-e valaki vagy sem, és ha megsérült, a sérülése mennyire volt súlyos.

Ha nem sérült meg senki és a felek meg tudnak egyezni a felelősség és a kártérítés kérdésében, a rendőrséget sem kell értesíteni. Személyi sérüléssel járó balesetek esetében azonban kötelező. Még akkor is, ha maguk a sérültek „sem érzik olyan súlyosnak a sérülésüket, hogy azzal orvosi ellátásra szorulnának”.

Nem egy példa van arra, hogy a helyszínről a saját lábán távozó, látszólag sértetlen érintetteket később kórházba kellett szállítani, sőt arra is, hogy napokkal, hetekkel az eset után hunytak el és az orvosszakértői vizsgálat szerint a halála ok-okozati összefüggésben állt a balesettel. (Emlékeztetőül: az igazságszolgáltatás baleseti halottként tekint mindenkit, aki a balesetet követő 30. napon belül a balesettel ok-okozati összefüggésben álló sérülésben veszti életét.)

Lehetőség az egyezségre!

A balesetben érintettek sérüléseinek súlyosságától függ, hogy a későbbiekben szabálysértési vagy büntetőeljárás indul az ügyben. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy aki balesetet okoz, annak a szabálysértési hatóság vagy a bíróság előtt kell felelnie a tetteiért. Megvan a törvényes módja annak, hogy a baleset okozója megússza még akár a súlyos sérülésekkel járó baleset büntetőjogi következményeit is. Legalábbis ami a rendőrségi-ügyészségi-bírósági procedúrát illeti.

A megoldás a mediáció, azaz a közvetítői eljárás.

Csak a Fővárosi Főügyészség illetékességi területén

2020-ban közel 300,

2021-ben alig több mint 200 (vélhetően ebben az adatban a Covid hatása is megjelent)

2022-ben közel 250

2023-ban több mint 300 közlekedési ügyben született megállapodás a baleset okozója és vétlen áldozata között.

A Büntető Törvénykönyv tág teret ad a vétkeseknek arra, hogy ne kelljen bíróság elé állniuk, és nemcsak a közlekedési ügyekben. Idősek, akiknek már nehézséget okoz a portájuk rendben tartása, a téli tűzifa felaprítása, behordása a tárolóba, gyakran elfogadják a bocsánatkérést és az egész éves fűnyírást, favágást az őket meglopó falujuk béli tolvajtól. Így mindenki jobban jár, mondják.

A Btk. 29. paragrafusa kimondja: nem büntethető az, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette”.

A  közlekedési ügyekben leginkább iránymutató és a leggyakrabban alkalmazott a törvény 29§ (2) pontja szerint „A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a törvényben meghatározott bűncselekmények esetében az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette”.

Fél éven belül mindennek vége!

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a halálos kimenetelű és a tömegszerencsétlenséget okozó esetek kivételével szinte valamennyit. Kivéve, ha az elkövető a baleset okozásakor ittas volt, drogok hatása alatt állt, vagy, ha a balesetet korábbi jogerős ítéletének hatálya alatt okozta. Kizáró ok az is, ha a baleset okozójának két éven belül volt már közvetítői eljárással lezárt ügye.

A közvetítői eljárást bármelyik fél kezdeményezheti. Célszerűbb persze, ha az elkövető teszi meg az első lépést, mondjuk már az első gyanúsítotti kihallgatásán. A rendőrség, majd az ügyészség megvizsgálja, adottak-e a mediáció törvényi feltételei, és ha nem talál kizáró okot, hat hónapra felfüggeszti az eljárást. Ennyi idő áll a felek rendelkezésére, hogy megegyezésre jussanak.

A megállapodásra fordítható idő nem hosszabbítható meg, csak akkor, ha a rendelkezése álló idő objektív (vagy legalábbis az ügyészség által is méltányolhatónak ítélt okból nem elegendő a jóvátétel teljesítésére. Mert, hogy az eljárás felfüggesztésének napjától számított fél évbe a megállapodásnak és az abban foglaltak teljesítésének is bele kell férnie!

A törvény nem ír elő kereteket, szabályokat a felek számára, még csak ajánlásokat sem fogalmaz meg, hogy milyen keretek között, hogyan próbáljanak megállapodni. Ez a sértett és károkozó dolga, a játékszabályok betartása felett pedig a mediátor és az ügyészség őrködik.

Így aztán megesik, hogy egyes esetekben a súlyos sérüléses balesetet okozó sofőr áldozata is beéri egy bocsátkéréssel, máskor viszont a balesetet okozó több mint két és félmillió forint jóvátételt fizetett áldozatának.

A legtöbb mediációs eljárást közlekedési bűncselekményekben a Fővárosi Főügyészség bonyolítja le. Nem kis részben azért, mert Budapesten történik a legtöbb eset. És mert a főügyészség nagyon is támogatja az ügyek ilyen módon történő lezárását. Mint lapunknak írták: a mediációs eljárás mindenkinek jó.

A sérültnek nem kell kivárnia, amíg az ügy végigmegy az igazságszolgáltatás mindhárom szakaszán, ami olykor még egyszerűbb megítélésű ügyekben is akár évekig eltarthat, ha másért nem is, a bíróságok és a szakértők leterheltsége miatt. Rövid időn belül elégtételhez jutnak – pénzhez, bocsánatkéréshez. Nem kell újra és újra átélni a történteket, tovább léphetnek.

Jóvátétellel elkerülhető a bíróság

A baleset okozójának sem kell bizonytalanságban élni. Ha már elismerte a felelősségét, ami a mediáció előfeltétele, nem lehet közömbös számára, hogy van-e, és ha igen mekkora befolyása arra, hogy tettének milyen következményei lesznek rá nézve. Ha megállapodásra jut a sértettel, biztosan nem kerül börtönbe, nem lesz büntetett előéletű sem, nem kap büntetőpontokat, nem esik folt a gépjárművezetői előéletén.

A hatóságok sem bánják, ha kevesebb üggyel terhelik meg őket, így több idejük és energiájuk marad a bonyolultabb eljárásokra. Ha a felek hajlandók megállapodni, a hatóságok dolga már csak az, hogy ellenőrizzék, az adott ügyben nincs-e törvényi akadálya a mediációnak (ez már a mediáció kezdeményezésekor megtörténik), és hogy a felek betartották-e a határidőket, a játékszabályokat. Ezekre egyébként a megállapodást segítő mediátor is ügyel.

Fontos, hogy a felek figyeljenek a kártérítés jogcímére. Mert, ha konkrét anyagi kár megtérítésében egyeznek meg, akkor a biztosító az egyezség alapján kifizetett összeget le fogja vonni az általa fizetett összegből a káronszerzés tilalma miatt.

A Fővárosi Főügyészség tapasztalatai szerint a legtöbb esetben 300 ezer forint körüli összegben állapodnak meg a felek. Ez amolyan lélektani határnak tűnik. Ennyit fizetett egy zebrán elgázolt gyalogosnak az a sofőr, akinek a figyelmét egy pillanatra elvonta a felé tartó mentőautó szirénája. Bár áldozatának több csontja is eltört, a végén egy bocsánatkérésben és 300 ezer forint jóvátételben állapodtak meg.

Ugyancsak 300 ezer forint jóvátételt fizetett egy elektromos rollerrel közlekedőnek az az autós, aki a kerékpárúton közlekedő rolleres távolságát és sebességét egyaránt rosszul mérte fel és elütötte. A sértettnek több csontja eltört – az ügy a már említett 300 ezer forintos anyagi jóvátételen túl egy bocsánatkéréssel és orvosszakértői díj átvállalásával zárult.

Bocsánatkérés és a szakértői díj

Nem tartotta be a jobbkéz-szabályt a személyautós, emiatt elütött egy kerékpárost, akinek több csontja is eltört – bocsánatkéréssel, 500 ezer forint anyagi jóvátétel és orvosszakértői díj megfizetésével zárolt a mediációs folyamat.

Figyelmetlenségből villamos elé hajtott egy teherautó vezetője. A balesetben saját utasának eltört a kulcscsontja és a bordája. A sértett beérte egy bocsánatkéréssel, az állam pedig a gyanúsítottra terhelte az orvosszakértői díjat, és ezzel az ügy végére pont került.

Ez utóbbi esetben mediáció nélkül lefolytattak volna egy hosszú (vagy legalábbis a mediációnál hosszabb) eljárást, ami a végén senkinek nem hozott volna elégtételt. A sofőr utasa (barát, ismerős, rokon, munkatárs) jó eséllyel amúgy sem perelt volna, a biztosítótól kapott némi kártérítést. A villamoson senki nem sérült, az anyagi kárt rendezi a biztosító.

Csak az állam büntetőjogi igénye elégült volna ki maradéktalanul… De vajon ezek azok az ügyek, ahol a törvénynek az ő teljes szigorával le kell csapnia? Főleg, hogy a vétkes elismerte felelősségét. Erre az ügyészség válasza is egyértelműen nem. És így gondolhatta a jogalkotó is, ezért adott tág teret a mediációnak a jogi értelmében kisebb súlyú bűncselekmények esetében.

Vannak nagyobb összegről szóló egyezségek is; túlzás lenne azt állítani tehát, hogy a mediáció csak a “tyúkperekben” jelent alternatívát. Egy kanyarodó személyautó gyalogost gázolt el a zebrán, ahol neki elsőbbsége lett volna. A sértett töréseket, nyolc napon túli zúzódásokat és maradandó fogyatékosságot szenvedett, ennek ellenére a felek 700 ezer forint anyagi jóvátételben, az eljárás során kirendelt orvosszakértői díjának megfizetésében állapodtak meg. És volt, hogy több milliót fizetett ki a károkozó önként a súlyosan sérült áldozatának.

A mediációs eljárásban a baleset okozójának ugyanakkor szembe is kell néznie áldozatával. Olykor magyarázatot kell adnia arra is, hogy mi történt, még akkor is, ha a magyarázat csak annyi, „nem tudom mi történt, egy pillanatra nem figyeltem”. Sokak számára ez igen kínos, mégis az első találkozás végére már ez is valamiféle megkönnyebbülést okoz, és nemcsak a baleset okozói számára.

A végén mindenki jól jár. A mediációs eljárás általában sokkal hamarabb véget ér, mint a bírósági perek, és ez mindenkinek így jó…, ha már megtörtént a baj, ami bármikor, bárkivel megtörténhet…

F.Gy.A.