Hogyan mentsünk meg 5000 életet?
- A gyorshajtás után a legtöbb baleset az ittas vezetés miatt történik az Európai Unióban.
- Majd’ minden negyedik közlekedési tragédia összefüggésben áll az alkoholfogyasztással.
- Magyarországon 2010-től szinte folyamatosan csökken az ittasan okozott tragédiák száma.
- Több ország jogi és technikai segítséget nyújt az autósoknak az ittas vezetés elkerüléséhez.
Ötezer emberélet megmenthető lenne az Európai Unió országaiban az ittas vezetések drasztikus visszaszorításával – derül ki az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) adataiból. Közel a halálos kimenetelő közlekedési balesetek negyede hozható közvetlen összefüggésbe a vezetés előtti és közbeni alkoholfogyasztással. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a világ tíz legtöbb alkoholt fogyasztó országa közül kilenc európai, a többség ráadásul uniós tagállam.
Hazánk egyike az Európai Unió azon négy országának, ahol nulla tolerancia van érvényben, azaz egyetlen korty alkoholos italt sem fogyaszthatnak a gépjárművezetők vezetés előtt és alatt. Akinek a szervezetében közúti ellenőrzés során kimutatható, hogy korábban szeszesitalt fogyasztott és az még nem ürült ki a szervezetéből, ugyanúgy megbírságolják, mint akit a kocsma előtt kapnak el, miután „csak egy sört” ivott.
Egyes felmérések szerint alkoholfogyasztás tekintetében a magyarok a világ élvonalában vannak, más adatsorokból azonban úgy tűnik az európai középmezőnyhöz tartozunk. Magyarországon ennek ellenére nulla tolerancia van érvényben a közlekedésben, ami elsősorban a magyar alkoholfogyasztási szokásokkal indokolható. Az „egy sör nem sör, két sör fél sör…” elvet vallók és eszerint is élőknek nagy szerepük volt abban, hogy bár sok szervezet tett kísérletet az elmúlt években a nulla tolerancia oldására, minden kormány mindig nemet mondott rá.
Azonban az is tény, hogy nulla tolerancia bevezetésének a közlekedésbiztonsági adatok szerint döntő jelentősége volt abban, hogy míg 2010-ben az ittasan okozott közúti közlekedési balesetek száma meghaladta a 11,5%-ot, 2022-re 8%-ra csökkent. Ez azonban csak az ittasan balesetet okozók aránya, a közúti ellenőrzések tanúságai szerint ennél jóval nagyobb arányban vezetnek a sofőrök kisebb-nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása után.
Közúti ellenőrzési adatok arra utalnak, amit a magyarországi alkoholizmust kutatók is feltártak, hogy a magyar autós, ha iszik, akkor sokat iszik. Ennek aztán számos következménye van. Egyebek között a másnapos ittas vezetők nagy száma is.
Hogy kik ők?
Viszonylag magas azoknak a sofőröknek a száma, akik ellen azért indul eljárás, mert bár csak előző nap ittak alkoholt, de akkor annyit, hogy még másnap délután is kimutatta azt a szonda a szervezetükben. Ők – köztük sok máskülönben jogkövető autós is – már fittnek-frissnek érezték magukat, ezért is mertek volánhoz ülni, a szonda szerint azonban még nem kellett volna. Túl nagy volt az előző esti fogyasztás.
Magyarországon kívül jelenleg csak Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában van zéró tolerancia érvényben a sofőrökkel szemben. De mivel az unióban a balesetet okozó szabályszegések sorában a gyorshajtás után közvetlenül az ittas vezetés következik, az unió már egy ideje fontolgatja a nulla tolerancia teljes körű bevezetését. Ez azonban nem lesz könnyű, mivel olyan országokban is tolerálnak néhány ezreléknyi légalkohol-szintet, ahol amúgy kiemelkedően jó a közlekedésbiztonság (Svédországban például 0,2, Dániában és Finnországban 0,5 ezrelékig nem büntetik a sofőröket.
Európa több országában az utóbbi években a technikát hívták segítségül az ittas vezetés visszaszorításához. Különböző Alkohol Interlock eszközöket kezdtek alkalmazni és különféle megoldásokat vezettek be, amelyekhez országonként jelentősen eltérő jogkövetkezményeket társítottak. A fő elv, hogy a visszaeső ittas vezetőket vagy akiket ittas vezetésért elítéltek, válaszút elé állítják: vagy évekre eltiltják őket a vezetéstől vagy vállalják, hogy meghatározott ideig úgynevezett alkoholreteszelővel az autójukban vezetnek.
Több uniós tagállam dolgozott már ki olyan komplex programokat – ezek között jelentős különbségek vannak – amelyek célja, hogy rehabilitációs programmal vagy anélkül az ittas vezetők szigorú feltételek mellett megtarthassák a jogosítványukat. Ennek persze ára van és nemcsak euróban kifejezve!
Franciaországban például 2019-ben fogadták el a vonatkozó szabályozást, amit 2020 óta alkalmaznak. Már az első hónapokban több mint nyolcezer eszköz beszereltetését kezdeményezte a rendőrség, ebből 1500 végrehajtását el is rendelték.
Franciaországban egy évig kaphat egy sofőr – jogosítvány-bevonás helyett – alkoholblokkolót, de az illetékes bíró ezt az időtartamot akár öt évre is meghosszabbíthatja.
Minden költség az érintett sofőrt, illetve a jármű üzembentartóját terheli. Egy blokkoló 1300-1500 euróba kerül, ha valaki csak bérelne a korlátozás időtartalmára, havonta 100 eurót kell fizetnie a készülék használatáért, plusz az üzemeltetés költségeit.
Svédországban, a közlekedésbiztonság egyik bezzeg-országában több mint 3000-en vesznek részt a programban, amelynek keretében hosszabb-rövidebb ideig (jellemzően egy-két évig) alkohol reteszelővel kell vezetniük. Az érintettek 87 százaléka 45-54 év közötti férfi. Többségük vagy súlyosan ittasan vezetett, és okozott balesetet, vagy visszaesőnek számít.
Az egyéves programban való részvétel költségei 2000-2700 euróra rúgnak, míg a kétéves 2700 és 4000 euró között mozog. A jogosítvány megtartásának tehát ára van. A svéd rendszert nem úgy alakították ki, hogy az rehabilitációs programot is tartalmazzon, az egyetlen előny, amit a résztvevők kapnak, hogy a program hatálya alatt sem érvénytelenítik a jogosítványukat.
Finnországban a Közlekedési és Hírközlési Ügynökség csakis az érintetteknek a rendőrségen keresztül előterjesztett kérésére biztosít lehetőséget az alkoholblokkoló használatára. Aki blokkolóval szeretne vezetni, 1500-2400 euró közti összeget kell megfizetnie a programban való részvétel időtartalmától függően. Szükséges továbbá egy orvosi igazolás is, hogy a részvétel feltételeit képes teljesíteni a sofőr, illetve teljesítette.
A 2008 óta létező lehetőséggel 1687 sofőr élt. Ők átlagosan 17 hónapon keresztül használták a blokkolót. Ez idő alatt mindössze az érintettek kevesebb, mint 6 százaléka esett vissza. (Az ittas vezetők visszaesési aránya Finnországban 30 százalék. A finn közlekedési hatóság szerint a blokkolók a rendszer bevezetése óta 12 ezer embert akadályoztak meg abban, hogy ittasan vezessenek.
Ausztriában tavaly zárult le egy ötéves próbaidőszak, ami alatt közel 200 autóba szereltettek a hatóságok Alkohol Interlock eszközt. Azoknak a B és BE kategóriás jogosítvánnyal rendelkező sofőröknek az autójába kerülhetett blokkoló, akiknek a vezetési jogosultságát legalább 4 hónapra függesztették fel, nincs alkoholfüggőségük, és az eltiltás fele már letelt.
Ausztriában a programban résztvevő sofőrnek kéthavonta találkoznia kell egy mentorral, aki jogosult a blokkoló memóriájában tárolt adatokat kiolvasni, és ha szabályszegést észlel eljárást kezdeményezhet a sofőr ellen.
F.Gy.A.