Hogyan vezessünk ködben?

• A köd az autósok egyik legnagyobb ellensége, ködös időben a baleseti kockázat a többszörösére nő.
• A köd jelentősen akadályozza, szélsőséges esetben akár el is lehetetleníti a közlekedést, ezáltal számos súlyos kimenetelű baleset hátterében áll.
• Kora tavaszi időszakban a ködképződés valószínűsége nagyobb – különösen a hajnali és a reggeli órákban.
• Ködben történő vezetés esetén tanácsaink az alábbiak: lassúbb haladás, nagyobb követési távolság, előzéstől tartózkodás, ködfényszóró alkalmazása, a távolsági fényszórók és a nappali menetfény mellőzése.
• Ne hagyjuk, hogy bármi elvonja a figyelmet a vezetéstől! A szem pihentetése érdekében iktassunk be több pihenőt, és ügyeljünk jobban a gyalogosokra és a kerékpárosokra!

Időnként egy-egy súlyos kimenetelű baleset emlékeztet arra, hogy a köd a létező legnagyobb közlekedésbiztonsági kockázatok egyike. Így volt ez sajnos a napokban is, amikor 2024. február 25-én reggel több, különálló közúti közlekedési baleset történt az M7-es autópályán Velence térségében, amikor a sűrű köd következményeként kifejezetten rossz időjárási és látási viszonyok voltak. Ezekben a balesetekben több tucat jármű volt érintve, és az ütközés sorozat halálos áldozatot is követelt. A helyszíni szemle adatai szerint egy 77 éves férfi életét vesztette, 4 fő (közöttük egy gyermek) súlyosan megsérült, 14 főt pedig könnyebb sérülések miatt láttak el. A helyszínelés órákon keresztül teljes útlezárás mellett zajlott, mindkét irányban több kilométeres forgalmi dugó alakult ki. A halálos tömegszerencsétlenség ügyében büntetőeljárás vette kezdetét.

Tömeges baleset az M7-esen (foktó: Telex)

Tény, hogy a köd az autósok egyik legnagyobb ellensége, éjszakai sötétséggel kombinálva pedig meg maga a rémálom. A legnagyobb veszély akkor jelentkezik, amennyiben váratlanul ködfalba ütközünk. A ködös időhöz – a saját és mások biztonsága érdekében – minden közlekedőnek igazodnia kell.

A ködképződés valószínűsége a késő őszi időszak, valamint az enyhébb téli napok mellett kora tavasszal a legnagyobb. Ha enyhébbre fordul az idő – mint az napjaink időjárását is jellemzi – a levegőben állandóan jelen lévő páratartalom kicsapódhat, és a levegőben lebegő rendkívül kisméretű és tömegű vízrészecskék tömör, alig átlátható fehér falat képezhetnek. A meteorológusok által „áramlási ködnek” nevezett jelenség akkor képződik, ha meleg, nagy nedvességtartalmú levegő áramlik hidegebb felszín fölé. A meleg levegő alsó rétege a hideg felszíntől lehűlve telítetté válik és bekövetkezik a kicsapódás. A köd különösen a hajnali és a reggeli időszakban okozhat problémákat a közlekedőkre nézve.

A ködnek a közúti közlekedés biztonságára gyakorolt legfontosabb hatása, hogy jelentősen akadályozza, szélsőséges esetben akár el is lehetetleníti a közlekedést, s nem csak a láthatóságot korlátozza, hanem egyéb veszélyeket is rejt. Mindezekre tekintettel a ködben történő biztonságos járművezetés alapos felkészültséget igényel a jármű vezetőjétől és járművétől egyaránt.

A ködös időben történő közlekedéshez, a biztonságos célba éréshez a következőkben összefoglalt hasznos tanácsainkkal kívánunk hozzájárulni.

A ködlámpa és ködfényszóró használata ilyenkor elengedhetetlen (kép: drv.de)

A gépjárművezetők talán ködben szeretnek a legkevésbé vezetni. Ez nem is csoda, hiszen a ködös idő a legrosszabb vezetési körülmények egyike. A köd különösen a lakott területen kívüli útszakaszokon lehet veszélyes, ahol a páraréteg olykor átláthatatlan, a látótávolság méterekre csökken, és a járművezető nem tudhatja, milyen akadályok, veszélyforrások jelennek meg hirtelen előtte (különösen éjjel). Lakott területen belül valamivel kedvezőbb a helyzet, mert a közvilágítás fénye részben áttöri a ködöt, de a sűrűbben haladó járművek által keltett légmozgás és egyéb körülmények miatt is lényegesen jobbak lehetnek a látási viszonyok, és könnyebben kerülhetők el a súlyos kimenetelű balesetek.

A ködös időszakokban általában többszörösére nő a balesetveszély. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az általában alacsonyabb haladási sebességek miatt ilyenkor az anyagi káros és a könnyű sérüléses járműütközések, továbbá a gyalogos elütések száma növekszik meg, a halálos kimenetelű balesetek száma jellemzően csökkenést mutat.

A legfontosabb szabály, hogy ködös útszakaszokon óvakodjunk az eltúlzott sebességtől. A megengedett sebességhatárt soha ne lépjük túl, gyakran még a megengedett sebesség felső határa is eltúlzott lehet (utóbbit nevezzük relatív gyorshajtásnak).

A lassúbb haladás mellett hasonlóan fontos a követési távolság növelése. Igen nehéz megbecsülni a biztonságos követési távolságot köd esetén. Ezért tartsunk az előttünk haladótól olyan távolságot, hogy járművünkkel annak hirtelen fékezése esetén is meg tudjunk állni. A szakértők általában azt tanácsolják, hogy a mindenkori követési távolság legalább akkora távolság legyen, mint amit az adott sebességgel haladva járművünk két másodperc alatt megtesz. Ez sűrű köd esetén kevés lehet, hiszen 50 km/h haladási sebesség esetén a 28 m körüli követési távolság nem elégséges. Ezért több országban, például Németországban azt az „alapszabályt” tanácsolják az autósoknak, hogy a követési távolság legalább akkora legyen, mint amennyivel a jármű halad (azaz 50 km/h esetén legalább 50 m).

Köd esetén tartózkodjunk az előzéstől! Vegyük fel a sorban haladók tempóját, megfelelő követési távolságot tartva, hiszen ilyenkor a tömeges „ráfutásos” ütközések veszélye igen magas. Ködben az olyan veszélyeket sem láthatjuk előre, mint például a kátyúk, az esetleges jeges felületek, vagy a tapadási viszonyok egyéb okra visszavezethető megváltozásai.

Ne hagyjuk, hogy figyelmünket bármi elvonja a jármű vezetésétől, koncentráljunk a vezetésre! A mobiltelefonnak alapvetően a kesztyűtartóban a helye, lehetőleg ne dohányozzunk és ne étkezzünk, ne keressünk vezetés közben zeneszámokat, és a GPS-t, valamint az egyes kezelőszervek gombjait se babráljuk. Véletlenül se kockáztassunk!

Fontos tudni azt is, hogy a köd olykor foltok formájában képződik, s az egyik ködfolt követheti a másikat. Általános magatartás, hogy az egyik ködfoltból kihaladva, a láthatósági feltételek hirtelen javulása esetén a járművezetők gyorsítanak, s a korábbiakhoz képest jelentősen nagyobb sebességgel haladnak. Ez különösen veszélyes lehet akkor, ha egy másik ködfoltba érkezünk, mert a látótávolság hirtelen jelentős mértékű csökkenése miatt nem tudhatjuk, milyen veszélyekkel, kockázatokkal kell számolnunk. Ködfoltok gyakrabban képződnek folyók és tavak közelében, zárt völgyekben, valamint erdős hegyi útszakaszokon.

A ködben való vezetés nagyon fárasztó, ezért idővel a reakcióképességünk jelentősen csökken. A feszült figyelem miatt az emberi szem hamar elfárad, ezért nagyon fontos, hogy hosszabb utaknál tartsunk gyakrabban pihenőt. A legalább 15 perces pihenők során a szem pihentetése mellett koffein tartalmú ital fogyasztása is ajánlott. További jó tanács, hogy szemünk fáradékonyságát csökkentve soha ne nézzünk a szemből érkező jármű fényszórójába, s vezetésünk során ne is tekintsünk meredten egyetlen pontba. Lehetőleg kipihent állapotban, megfelelő alvást követően induljunk útnak. hiszen csak a kipihent szemek látnak élesen, és nem is fáradnak el olyan gyorsan.

Ködben történő vezetéskor ezeket az ikonokat célszerű látni a műszerfalon (kép: drv.de)

Köd esetén használjunk első ködfényszórót és hátsó ködlámpát! Ha járművünk ezzel nem rendelkezik, akkor a tompított fényszórót kell bekapcsolni. A távolsági fényszóró használata kifejezetten kerülendő, hiszen az erős fény a páraszemcsékről visszaverődve vakító, átláthatatlan fehér falat képez. A nappali menetjelző lámpa használata is felejtendő, hiszen azok csak a jármű jelzésére alkalmasak, így előre elégtelen fényt bocsátanak ki, a hátsó lámpatestek pedig teljesen sötétek maradnak.

A láthatóság érdekében a gépjármű valamennyi fényszóróját és irányjelzőjét tartsuk tisztán, de ügyeljünk a szélvédő tisztaságára is. A belső pára megakadályozása érdekében kapcsoljuk be a légkondicionáló készüléket, a levegő áramlásának irányát a szélvédő felé terelve.

Ködben a finom páracseppek nedves filmréteget képezhetnek a szélvédőn, mely tovább rontja a gépjárműből való kilátást, ezért az ablaktörlőket időnként (szükség esetén folyamatosan) be kell kapcsolni. Kizárólag a tisztántartott és megfelelő állapotú, azaz rugalmas, nem repedezett ablaktörlő lapátok nyújthatnak kellő biztonságot, ezért az elhasználódott lapátokat időben ki kell cserélni.

Haladásunk során számoljunk az úttesten gyalogos, kerékpáros, vagy lassú jármű közlekedésére, meghibásodott jármű megjelenésére, melyek észlelése a ködben ugyancsak jelentősen korlátozódik. Az átlagosnál is nagyobb körültekintésre van szükség útkereszteződés, valamint kijelölt gyalogos-átkelőhely megközelítésekor, valamint parkolóba történő behajtáskor, mert a gyalogosok nehezebben észlelhetők a ködben. Ha pedig kiszállunk a járműből, lakott területen kívüli útszakaszokon mindig vegyük fel a fényvisszaverő mellényt, mely észlelhetőségünket, ezáltal biztonságunkat sokszorosára növeli.

A ködben való közlekedés a kerékpárosok számára is veszélyes. A világítás nélkül, vagy gyenge fényerejű lámpákkal közlekedő kerékpárosokat a gépjárművezetők csak későn vehetik észre. Ezért alapvető fontosságú a kerékpár kötelező felszerelési tárgyainak a megléte (lámpák, fényvisszaverő prizmák stb.), továbbá gondoskodni kell arról is – ha szükséges, az elemek cseréjével –, hogy a lámpák megfelelő fényerővel világítsanak. A fényvisszaverő mellények, valamint a ruházaton elhelyezett egyéb fényvisszaverők, ill. villogó lámpák további extra védelmet nyújtanak. A kerékpárosoknak is a látási viszonyokhoz kell haladási sebességüket igazítaniuk, továbbá körültekintőbben kell közlekedniük az útkereszteződésekben és mindazokon a helyeken, ahol a gépjármű és a kerékpáros közlekedés találkozik.

Végezetül az előzőeket röviden összefoglalva, ködben történő vezetés során főbb tanácsaink az alábbiak: lassúbb haladás, nagyobb követési távolság, előzéstől tartózkodás, ködfényszóró alkalmazása, távolsági fényszórók mellőzése. A szem pihentetése érdekében iktassunk be több pihenőt, és ügyeljünk jobban a gyalogosokra és a kerékpárosokra.

G.I.