Hová indult a piros Toyota?

• Túlságosan sok autósnak okoz gondot a be- és a kihajtás a körforgalomban.
• Mikor nem muszáj és mikor kötelező indexelni az ilyen csomópontokban?
• Sokan nem használják a belső sávot a többsávos körforgalomban, mert…

Már az is nehezen védhető, ha valaki egy autópálya-felhajtóról – aminek az íve és a táblái értelemszerűen a forgalom irányának megfelelően vezeti a közlekedőket – élesen balra kanyarodva a forgalommal szembe hajt fel a sztrádára. Az elmúlt években gyakoriak voltak az ilyen esetek, több baleset is történt a forgalommal szembe haladók miatt, ezért az összes sztrádafelhajtót felülvizsgálták, közösen az út kezelője és a rendőrség. Egyet sem találtak, ahol akár csak egy kicsit is félreérhető lett volna, hogy melyik sáv a fel- és melyik a kihajtóké.

Akik az útpálya egyértelmű vonalvezetése és a kötelező haladási irányt jelző táblák ellenére szembe mennek a forgalommal, és olykor kilométereket is haladnak ott, amíg baleset nem éri vagy a rendőrök ki nem állítják őket, sokszor magyarázzák eltévedésüket azzal, hogy az autópályát nemrég adták át, nem szokták még meg az új forgalmi rendet, megijedtek, amikor észrevették, hogy pont az ellenkező irányba viszi őket az út, mint amerre menni akartak.

Hasonló jelenséggel gyakran találkozunk azonban a körforgalmakban is. Magyarországon is mind több kereszteződést alakítanak át körforgalmú csomóponttá a biztonságosabb és gyorsabb haladás érdekében. Ennek ellenére rendszeresek az olyan esetek, mint ami a felvételen is látható.

A video forrása: bpiautosok.hu

Csak találgathatunk mit gondolhatott a piros Toyota. Mi lehetett a célja?  (A felvételt a Budapesti Autósok Közössége egyik olvasója töltött fel a napokban a bpiautosok.hu oldalra.)

A kétsávos körforgalmú csomópont láthatóan új, jól kiépített és a felvétel alapján a kitáblázottsága is egyértelmű eligazítást nyújt a közlekedőknek. Aki megtanulta mik a szabályok a körforgalomban, annak nem okozhat problémát a be- és a megfelelő helyen a kihajtás se.

Más kérdés, hogy nálunk körforgalomból sincs túl sok, ami van, azok többsége az utóbbi 20-30 évben épült, ezért sokan meg se tanulták, vagy ha tanulták is, ritkán találkoztak csak velük.

Érdekességként: a Clark Ádám teret, a Lánchíd budai hídfőjénél található nulla kilométerkőnél található csomópontot – amikor még mind a négy irányba tovább lehetett hajtani – sokan körforgalomnak mondták, noha nem volt az, ezt a főútvonal és az elsőbbségadás kötelező táblák egyértelműen jelezték. De a csomópont kör alakú volt, ezért körforgalomnak tekintették és voltak, akik ennek megfelelően hajtottak be oda és onnan ki.

A helyzet, már ami a körforgalmak felismerését és az ottani közlekedés szabályainak ismeretét illeti, azóta sem sokat javult a jelek szerint – a piros Toyota nem éppen példa nélküli manővere is erre utal.

Pedig a körfogalom több okból is jóval biztonságosabb egy hagyományos kereszteződésnél.

• Maga a körforgalom ténye (az azt jelző tábla) minden további eligazítás nélkül is egyértelműen meghatározza, hogy kinek van elsőbbsége. Azoknak, aki már benn haladnak.
• A körforgalom minden irányból óhatatlanul lassításra kényszeríti a közlekedőket, ami önmagában is csökkenti a baleset kockázatát, illetve egy esetleges baleset kimenetelének a súlyosságát.
• Emellett egyetlen helyen kettőnél több út kapcsolata (kereszteződése, összevezetése) is megoldható, nem kell közel egymáshoz több kereszteződést kialakítani.

Figyelem: Bár a közlekedési szabályok világszerte közel azonosak, vannak kivételek, és ezen kivételek közé tartozik az is, hogy kinek van elsőbbsége a körforgalomban. Egyes országokban – Európában például Spanyolország ilyen – abból indulnak ki, hogy a körforgalomba behajtók a bennlévőkhöz képest jobbról érkeznek, így a jobbkéz-szabály értelmében elsőbbséget élveznek.

Nálunk azért van minden körforgalomba torkolló út végén a körforgalom táblával jellemzően egy oszlopon (mint a videón is), hogy azok számára is egyértelmű legyen, hogy kinek van elsőbbsége ott, akik esetleg még elfelejtették az autósiskolákban tanultakat.

Olyan szabály vagy lehetőség azonban soha nem létezett, hogy a körforgalomba behajtáskor balra is lehet kanyarodni. Még akkor sem, ha az odaérkező épp a tőle balra lévő kihajtón szeretné folytatni az útját és a körforgalomban épp nincs senki, akit veszélyeztetne ezzel. A szabály ilyenkor is egyértelmű: jobbra elindulva körbe kell menni a megfelelő kihajtóig.

• A körforgalomba belépéskor elsőbbséget kell adnunk annak, aki már a körforgalmon belül tartóVagyis nem kényszeríthetik a behajtók a bennlévőket hirtelen fékezésre, irányváltásra.
• A körforgalomba belépéskor nem kötelező indexelnünk, kilépéskor azonban igen!
• Ha többsávos a körforgalom, akkor arra kell figyelni, hogy a
  • Többsávos körforgalomban tilos előzni mind a külső-, mind a belső forgalmi sávban egyaránt!
  • Ha az első kijáraton akarunk kimenni a körforgalom szélső sávjába soroljunk be.
  • Ha nem akarunk az első kijáraton kimenni a belső sávba soroljunk be. Amikor ki akarunk hajtani, előbb indexeljünk, soroljunk ki a külső sávba, majd az irányjelzőt használva távozzunk a körforgalombó

A többsávos körforgalomban haladókat figyelve gyakran tapasztalhatjuk, hogy azok is a külső sávban maradnak, akik csak a második vagy a még távolabbi kihajtón szeretnének csak távozni onnan. Ennek az a leggyakoribb oka, hogy a sofőrök nem ismerik a többsávos körforgalomban érvényes haladási szabályokat. Ha az autósiskolában el is magyarázta az oktató, csak kevés helyen van idő és lehetőség a gyakorlatban is megtapasztalni, milyen egy többsávos körforgalomba be- és onnan kihajtani.

Egy másik gyakori ok és egyben indok is, ha a rendőr számon kéri a szabályszegést, hogy az autósok nem bíznak egymásban. Nem bíznak abban, hogy amikor majd ahhoz a kijárathoz érnek, ahol kihajtanának, a külső sávban haladók kiengedik őket. Ők pedig nem akarnak plusz kört vagy köröket tenni a belső sávban a sok udvariatlan miatt. Sajnos ez a magyarázat nem minden alap nélküli.

Érdemes azonban akkor is betartani a többsávos körforgalomra vonatkozó szabályokat, ha emiatt (azaz, mert a külső sávban haladók nem engednek ki) kénytelenek vagyunk feltartani mögöttünk haladókat vagy menni egy kört. Az újabb többsávos körforgalmakat ugyanis már úgy építették meg, hogy a külső sávban nem mindig lehet tovább menni az első kihajtónál. Gyakori ugyanis – például a több sávos főutak kihajtóinál –, hogy a belső sávból is ki lehet hajtani, hiszen van két önálló sáv, ahol tovább lehet haladni. Könnyen balesetet okozhat, aki egy ilyen kihajtónál a külső sávban tovább haladna a körforgalomban, miközben a belsőből valaki ugyanott kihajtana.

F.Gy.A.