Isznak és kerékpároznak

  • Kis megye nagy forgalmat bonyolító utakkal, hatalmas átmenő forgalommal.
  • Már nem kifizetődő Magyarországon száguldozni az osztrák sofőröknek.
  • Sokan későn döbbennek rá, hogy a lejtő aljáig mennyire felgyorsul a kerékpár.

Fotó: NIF Zrt.

Vas megye területét tekintve Magyarország harmadik legkisebb megyéje Komárom-Esztergom és Nógrád után. Ami azonban az úthálózatát és az azon lebonyolódó forgalmat illeti, az bizony néhány jóval nagyobb területű és népességű megyét is túlszárnyal. László Péter r. alezredes, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály vezetője a közlekedésbiztonsági szempontból „problémás” utakat sorolja, amelyek más és más okból jelentek nem csökkenő kihívást a közlekedésrendészeti munkatársainak.

A Szombathelyt Győrrel összekötő M86-os számú autóút átadása után a közúthálózat-fejlesztések részeként elkészült az M80 számú autóút, melyek külön-külön is tekintélyes forgalmat bonyolítanak le. Jelentős a forgalma a Dunántúlt kettészelő 8-as számú, a Sopront a Balatonnal összekötő 84-es számú, valamint a Mosonmagyaróvárt Lentivel összekötő 86-os számú főutaknak. Ezeken a főutakon történik Vas megyében a legtöbb súlyos kimenetelű baleset tette hozzá az alezredes.

„Az ok nyilvánvaló: ezeken az utakon bonyolódik le a legnagyobb személy és teherforgalom, magyarázza az alezredes. Ausztria irányába is jelentős a személygépjármű-forgalom, mivel az ingázók jellemzően ezeket az utakat használják a munkába járásra. Nyaranta ehhez a már amúgy sem jelentéktelen forgalomhoz jön még a Balatonra tartó osztrák, német és más turisták áradata”.

A 86-os számú főútvonalon zajlik a megyét érintő észak-dél irányú kamionforgalom jelentős része. A nyári időszakban lengyel, cseh és szlovák nyaralók ezrei szintén ezen az úton autóznak Horvátországba, majd vissza. Szombathelytől már nem gyorsforgalmi, hanem „sima” főút a 86-os, így az erre közlekedőknek a Szombathely környéki ipari területekről vagy már távolabbról árut szállító kamionokhoz szükséges igazítani a tempót.

„Olykor valaki elveszti a türelmét és olyan előzésbe kezd, amit végül nem tud befejezni. Jellemzően miattuk történnek súlyos, sajnos nem ritkán halálos kimenetelű balesetek a 86-os számú főúton”, magyarázza az alezredes, aki szerint mindezeket leszámítva semmi kirívó nincs Vas megye közlekedésbiztonságában.

A főbb baleseti okok azonosak az országos átlaggal, vezet a sebesség nem megfelelő alkalmazása.

„Annak ellenére, hogy rengeteg gyorshajtót mérünk be és fogunk el, vagy kezdeményezünk ellenük eljárást, még mindig sokan lépik túl a megengedett sebességet”, jegyezte meg László Péter.

Még úgy is, hogy mint mondta, már rég nem igaz, hogy az osztrák sofőrök hozzánk járnak száguldozni, mert itt következmények nélkül megúszhatják a büntetést. Senkinek nem éri meg száguldozni, amióta a Salzburg Fórum, vagyis a közép-európai belbiztonsági partnerség országai elsőként megállapodtak abban, hogy a bolgár, horvát, magyar és osztrák autósoktól hazájukban a hatóságok behajtják az egyezményhez csatlakozott országokban rájuk kiszabott bírságokat.

2020 2021
Személyi sérüléses balesetek száma 421 451
A balesetekben megsérültek száma 553 609
Halálos balesetek száma / Közlekedési balesetekben elhunytak száma 10 / 10 12 / 15
Súlyos sérülésekkel végződő balesetek / A sérültek száma 115 / 132 118 /141
Könnyű sérüléses balesetek / Könnyű sérültek száma 296 / 411 321 / 435

„Ma már nem úszhatja meg egyetlen osztrák sofőr sem, ha Magyarországon gyorshajtáson érik. Természetesen ez fordítva is igaz, az Ausztriában gyorshajtó magyar sofőröknek is házhoz jön az ottani bírságcsekk”, mondta el László Péter alezredes.

A Közlekedésrendészeti Osztály vezetője szerint összességében nem mondható jelentősnek a megyében külföldi járművezetők által okozott balesetek száma. Az idén 24 eljárás indult külföldiekkel szemben, igaz, közülük minden második osztrák állampolgár volt.

Vezető baleseti ok a megyében a sebesség nem megfelelő megválasztása, annak ellenére, hogy a vasi rendőrök mérnek fix helyeken és civilnek látszó, jól felszerelt úgynevezett Pofátlan(TAN)ító autókból egyaránt. „Elsősorban a nagy forgalmat bonyolító, egy- és kétszámjegyű utakra koncentráljuk az erőinket, mert ezeken történtek a legsúlyosabb személyi sérüléses balesetek.”

Fontos kiemelni és ellenőrizni a passzív biztonsági eszközök használatát. A rengeteg riasztó példa és oktató videó ellenére, még mindig gyakran előfordul, hogy a biztonsági öv, gyermekbiztonsági rendszer, bukósisak használatának mellőzése miatt tragikus balesetek történnek.

Az országos adatokhoz hasonlóan a másik két fő baleseti ok itt is az elsőbbségadás, valamint a kanyarodás, irányváltoztatás szabályainak a megsértése.

„A balesetek megelőzése érdekében elsődleges célok között szerepel, ezen jogsértések elleni erélyesebb fellépéssel, tudatosabb, koncentráltabb közlekedést elérni” fogalmazott az alezredes.

Az ittasan okozott balesetek arányát sikerült tíz százalék alá leszorítani, mondta az alezredes és ezen a ponton kiderült, mégiscsak van vasi sajátosság a közlekedésben. Azonban tény, hogy az idén az ittasan okozott balesetek közel a harmadában, azaz 32 esetből tízben az elkövetők ittas kerékpárosok voltak – mondta László Péter.  A kerékpárosok – a gépjárművezetőkkel – ellentétben „ihatnak mielőtt nyeregbe pattannának” Még csak mennyiségi korlátozás sem írtak elő számukra vér- vagy lég-alkoholszintben kifejezve. Egy szabály van: az ittas kerékpáros nem lehet olyan részeg, hogy ne tudjon megülni biztonságosan a kerékpáron és képesnek kell lennie szabályosan haladni az úton.

Nemcsak az ittas kerékpárosok adnak azonban munkát a vasi közlekedési rendőröknek. A Kőszegi hegység és az Őrség turisták tömegét csábítja a megyébe, ahol a falusi turizmus szerelmesei jellemzően kerékpárral közlekednek. „Sajnos minden évben vannak néhányan, akik megfeledkeznek arról, hogy ez egy dimbes-dombos vidék, ahol egy-egy nagyobb lejtőn igencsak fel tud gyorsulni a kerékpár. Ha pedig a lejtő alján egy jókora kanyar is várja a kerékpárost nem mindenkinek sikerül bevenni a kanyart vagy éppen nyeregben maradni”.

F.Gy.A.