Jelentősen csökkent az átlagos haladási sebesség Brüsszelben a januári szigorítások óta
- Január 1-től a belga főváros úthálózatán 30 km/h sebességkorlátozás van érvényben.
- A szigorítás néhány kivételtől eltekintve a teljes belterületi úthálózatra kiterjed.
- A sebességkorlátozás már a bevezetést követő első hónapban is ígéretes változásokat hozott: az átlagos haladási sebesség 9%-kal csökkent.
- A fizikai törvényszerűségekre is figyelemmel nem kizárt, hogy ezzel az egy intézkedéssel legalább harmadával csökkenthető a közúti halálozások száma a belga fővárosban.
- A 30 km/h-s sebességkorlátozás tovább terjed Európában. Párizs és Hollandia után Cipruson is döntés született arról, hogy a 30 km/h-s zónák számát tovább növelik a lakott területen belüli utakon, ahol a legtöbb közúti tragédia történik.
Igencsak ígéretesek azok a változások, melyek a brüsszeli általános sebességkorlátozás bevezetésének első hónapja után tapasztalhatók. Brüsszel városának koalíciós kormányzó testülete még 2019-ben döntött arról, hogy 2021. január elsejétől 30 km/h sebességkorlátozást vezetnek be a belga főváros közúthálózatán. Az új szabályozás a terveknek megfelelően hatályba is lépett. A sebességkorlátozás néhány kivételtől eltekintve minden belterületi útra vonatkozik. A kivételek körében találunk néhány fontos gerincútvonalat, a körgyűrűt, valamint az alagutakat, ahol megmaradtak a korábbi sebesség értékek. Az intézkedés által Brüsszelben lényegében Európa legnagyobb 30 km/h zónája valósult meg.
A sebességkorlátozás bevezetésének főbb okait a városvezetés az alábbiak szerint határozta meg:
- a közúti balesetek számának és azok súlyosságának csökkentése,
- a különböző úthasználók közötti együttélés javítása,
- a közúti közlekedés okozta zajszennyezés csökkentése,
- egyéni, környezetbarát közlekedési alternatívák ösztönzése, mint például a gyaloglás és a kerékpározás.
A sebességkorlátozás minden járműre kiterjed, kivéve a villamosokat, valamint a megkülönböztetett jelzést használó járműveket (mentők, rendőrség, csendőrség, tűzoltók stb.).
A városvezetés az első tapasztalatokat „nagyon ígéretesnek” minősítette, elismerve ugyanakkor, hogy a teljes és objektív értékeléshez ennél jóval hosszabb időre lesz szükség. De ami a lényeg: a januári szigorítások bevezetése óta 9%-kal csökkent az átlagos haladási sebesség Brüsszelben, mind a 30 km/h, mind pedig az 50 km/h sebességű utakon. (A Brussels Mobility által végrehajtott vizsgálat során a főváros 12 pontján elhelyezett LIDAR detektorok által gyűjtött januári adatokat hasonlították össze az elmúlt év utolsó hónapjainak sebesség-adataival). Megfigyelték azt is, hogy a sebességcsökkenés valamennyi napszakban kimutatható volt, a nappali, az esti és az éjszakai órákban egyaránt.
Amennyiben figyelembe vesszük a fizikai törvényszerűségeket, a haladási sebesség változásának, valamint a sérülések keletkezésének összefüggéseit, akkor azt láthatjuk, hogy a haladási sebesség 9%-os csökkenése esetén a halálos sérülések kialakulásának kockázata több mint 30%-kal csökken (forrás: Göran Nilsson-féle Power Modell). Már pedig, ha a közúti halálozások száma kizárólag ezen intézkedés következtében egyharmadával csökken a belga fővárosban – a súlyos és a könnyű sérülésekről nem is beszélve -, akkor elmondható, hogy nagyon megérte!!!
A brüsszeli városvezetés mindenesetre továbbra is mérni fogja a sebességre vonatkozó adatokat, figyelemmel követi a közlekedők jogkövető hajlandóságának az alakulását, valamint rendszeresen elemzi a levegő minőségének a változásait – mint várható járulékos előnyt.
A 2021-es évforduló nem csak a belga főváros életében hozott ilyen változásokat, hiszen hasonló módon január 1-től Párizs teljes területére is kiterjesztették a 30 km/h általános sebességhatárt, továbbá Hollandiában is döntés született arról, hogy a belterületi utakon a 30 km/h-ban korlátozzák a haladási sebességet az eddigi 50 km/h helyett. Az új szabályozások által – egyéb közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előnyök mellett – a kerékpárosok és a gyalogosok magasabb szintű védettsége valósulhat meg, hiszen amíg 50 km/h elütési sebesség esetén a halálozási kockázat 20% körüli, addig 30 km/h esetén ez mindössze 3%-ra(!) csökken. A belgák, franciák és hollandok számára követendő példa Helsinki és Oslo gyakorlata, ahol már korábban bevezették a sebességkorlátozást, s ennek is köszönhetően 2019-ben egyetlen ember sem veszítette életét a két skandináv főváros útjain.
Végezetül a legújabb „30-as” hír, hogy Ciprus kormányzata is elhatározta, hogy bővítik a 30 km/h zónák számát. A lépés célja a közlekedésbiztonság javítása, valamint a kerékpározás ösztönzése. Cipruson a hivatalos statisztikai adatok szerint a halálos kimenetelű közlekedési balesetek 70%-a lakott területen belüli utakon következik be.
G.I.
