Jogerős: Ittas gyaloglásból gondatlan emberölés!

• Immár jogerős az ítélet: „Az ittasság a gyalogosokat sem menti fel a szabálysértésük következményei alól!”
• A bíróság tényként mondta ki: a tőle elvárható figyelem és körültekintés nélkül lépett a gyalogos a gyorshajtó motoros elé.
• Magyarországon a gyalogosbalesetek közel felében maguk a gyalogosok a balesetek okozói.

Jogerőre emelkedett a Fővárosi Ítélőtábla döntése nyomán annak harmincas évei végén járó férfinek az ítélete, aki még 2019. június 25-én, gyalogosként okozott halálos kimenetelű közlekedési balesetet Budapesten, a Nagykörúton, a Blaha Lujza térnél. Hajnali fél egykor ittasan megpróbált átkelni a járdaszigetről a kétsávos úton, de alig tett még néhány lépést, egy száguldó motoros elgázolta. A térfigyelő kamerák felvételein az látszik, nem nézett körül mielőtt az úttestre lépett volna. A következő pillanatban pedig már elgázolta a motoros.

Mindketten súlyosan megsérültek. Tizenöt hónappal később, 2020. október 2-án, a motoros a folyamatos kórházi kezelések ellenére belehalt a balesetben szerzett sérüléseibe, s azok következményeibe. Mivel a baleset és a motoros halála között jelentős idő telt el, a bíróság a váddal egyezően nem halálos közúti baleset gondatlan okozásában mondta ki bűnösnek a gyalogost, hanem gondatlan emberölésért ítélte el a balesetet ittasan okozó gyalogost, aki maga is maradandó fogyatékossággal járó sérüléseket szenvedett.

Bár a motoros a megengedett sebességet jelentősen túllépte, 50 km/h helyett a szakértői vizsgálatok szerint 93 km/h-val hajtott át a kereszteződésen, aminek jelentős szerepe volt a tragédiában, halála miatt őt a bíróság értelemszerűen nem ítélhette el. Ő az életével fizetett a szabálysértéséért. A gyalogos ellen azonban vádat emeltek, a piroson próbált meg átkelni az úttesten és ezzel veszélyhelyzetet teremtett, ráadásul még csak körül sem nézett…

Első fokon a Fővárosi Törvényszék a váddal egyezően el is ítélte őt ezért. Azonban az ügyész súlyosításért, a védő elsősorban felmentésért, másodsorban az ítélet enyhítéséért fellebbezett, így a per az ítélőtábla előtt folytatódott.

„Mindenkinek be kell tartani a KRESZ-t és az ittasság a gyalogosokat sem menti fel a szabályszegéseik következményei alól!” – szögezte le még az elsőfokú ítélet indoklásakor a Fővárosi Törvényszék, s hogy senkinek ne legyenek kétségei, a bíró leszögezte: Az ítélet egyszersmind üzenet is minden közlekedő számára.

Később a Fővárosi Ítélőtábla is egyértelművé tette továbbá azt is, hogy a motoros sem vétlen. Ő is a vádlottak padján ült volna, ha túléli a balesetet. Mert, nagy valószínűséggel meg sem történt volna a baleset, ha nem hajt a megengedettnél gyorsabban. Vélhetően alacsonyabb sebesség mellett még meg tudott volna állni és elengedhette volna a piroson átkelő gyalogost, vagy ki tudta volna kerülni őt. Még az is lehet, hogy oda sem ért volna addig, amíg a gyalogos el nem hagyja az úttestet, így veszélyhelyzet sem lett volna.

A térfigyelő kamerák felvételein látszott: amikor a gyalogos a zebrára lépett, a motoros abban a pillanatban a fékre lépett. Nem maradt azonban már elég ideje és elég út előtte ahhoz, hogy megálljon, vagy kitérő manőverbe kezdjen.

Azonban az eljárás során az is bebizonyosodott, a baleset akkor sem történt volna meg, ha a gyalogos kellő körültekintéssel lép az úttestre. Persze, ha betartja a KRESZ szabályait, akkor a piroson át el sem indul a túloldalra. Ám, ha körülnézett volna, látnia kellett volna és minden bizonnyal látta is volna a nagy sebességgel közeledő motorost.

Gépjárművezető-oktatók és vezetéstechnikai trénerek nem véletlen hangoztatják időről időre és szinte minden baleset után: Mások szabálysértése senkit nem ment fel a meggyőződési és balesetelhárítási kötelezettsége alól. Az, hogy a másik gyorsabban hajtott a megengedettnél, automatikusan nem ment fel senkit a körültekintési, meggyőződési kötelezettsége alól.

Gyalogosoknak pedig még akkor is tanácsos körülnézni mielőtt az úttestre lépnek, ha a lámpa történetesen szabad jelzést mutat nekik. Épp azért, mert többnyire ők szenvednek súlyosabb sérüléseket, ha – mint esetünkben – egy gyorshajtó elgázolja őket.

Az ítélőtábla külön is rámutatott: „Piros jelzés esetén gyalogos nem léphet le a gyalogátkelőhelyre, így ebben az esetben fel sem merülhetett, hogy a 93 km/h sebességével a motoros megtéveszthette a gyalogost, aki e tévedése miatt kezdte meg az átkelést az úttesten. Nem volt elsőbbségi helyzetben, nem volt miben megtéveszteni őt – szögezte le a bíróság. Ellenkezőleg. Neki kellett volna figyelemmel lenni arra, hogy amit tesz, azaz, hogy a piroson akar átkelni, a KRESZ szerint tilos és azzal, hogy mégis megteszi, balesetveszélyes helyzetet teremt.

„A vádlott a KRESZ-szabályt megsértve a piros jelzés ellenére lelépett a zebrára, azzal a tőle elvárható figyelmet és körültekintést mulasztotta el. Ha megfelelő figyelemmel és körültekintéssel járt volna el, akkor ez a súlyos eredmény nem következett volna be”, szögezte le a Fővárosi Ítélőtábla tanácsvezető bírája a jogerős ítélet indoklásában.

Más kérdés, hogy az ittas gyalogos tisztában volt, tisztában lehetett-e egyáltalán ott és akkor azzal, hogy ott és akkor éppen súlyos szabálysértést követ el. Aligha. Sokan, túlságosan sokan követnek el ilyen és hasonló szabályszegéseket, és nemcsak ittasan, csupán az esetek többségében nem történik baleset, nem hal és nem is sérül meg senki. Éppen akkor nem közlekedett arra semmiféle jármű, ami elüthette volna, vagy ha mégis, a járművezető reflexeinek vagy pusztán a vak szerencsének köszönhetően elkerülték a „találkozást”.

Paradox módon, nem teszi óvatosabbá, sőt felbátorítja az embereket (ez nemcsak a gyalogosokra igaz), ha sikerül ép bőrrel és/vagy járművel kikerülniük egy balesetveszélyes helyzetből. „Tudok vigyázni magamra, még soha nem volt balesetem”, mondják, pedig lehetséges, hogy csak szerencséjük volt, vagy mások korrigálták az ő hibájukat, hárították el szabályszegésük lehetséges következményeit. Sokan hiszik, és ez megint csak nem kizárólag a gyalogosokra igaz, hogy az erősebbek dolga vigyázni a gyengébbekre. Ez, főszabályként igaz, ám csak akkor, ha mindenki, a gyengébbek is betartják a szabályokat.

Magyarországon a rendőrségi statisztikák szerint a gyalogosbalesetek száma valamelyest csökkent az utóbbi években, a helyzet ennek ellenére továbbra sem megnyugtató. Évente 20-25 sérüléssel is járó közlekedési balesetet okoznak például a részeg gyalogosok. Az ittasságra visszavezethető balesetek kevesebb, mint 3 százalékát, ezért kevés szó esik róluk. Pedig az esetek többségében a tragédia nem a gázoló halálával végződik!

Az alkohol a gyalogosok „közlekedési képességét” ugyanolyan hátrányosan befolyásolja, mint a gépjárművezetőkét, vagy a kerékpárosokét. Nemcsak a járóképességüket, hanem a sebességbecslésüket, a felelősségérzetüket és a reakcióidejüket is rontja. Hatására óvatlanabbak lesznek, ahogy minden más közlekedő is.

2010 és 2020 között évente hozzávetőlegesen 2500 közlekedési balesetben voltak érintettek gyalogosok, és átlagosan 140-160-an vesztették életüket az utakon, ez a szám az elmúlt három évben 1900-2000 között mozgott. Azonban a haláleseteké, bár csökkent a számuk, még mindig 100 felett van. És aminek még elgondolkodtatónak kellene lenni: a gyalogosbalesetek közel feléért maguk a gyalogosok a felelősek, ők majd’ minden második baleset okozói.

F.Gy.A.