Jónak és hasznosnak tűnik, de túl nehéz és nem lehet biztonságosan otthagyni sehol

  • Kerékpárosokat kérdeztek a KTI kutatói az elektromos kerékpárokról
  • Olcsóbb az autónál, könnyebb hozzájutni és nem szennyezi a környezetet
  • Nehéz és gyors, ezért balesetveszélyes a fiatalok és az idősek kezében
  • Nem halogatható már túl hosszú ideig a jogszabályi környezet módosítása

599 megkérdezett kerékpáros válasza alapján készült nem reprezentatív felmérés szerint a rendszeresen kerékpározók és kerékpárral közlekedők egyhatoda rendszeresen használ valamilyen elektromos meghajtással rendelkező kerékpárt, közel 40 százalékuk pedig azt mondta: szívesen kipróbálná ezeket a kerékpárokat.

A Közlekedéstudományi Intézet közelmúltban elkészült tanulmánya szerint a megkérdezettek az elektromos hajtású kerékpárok legfőbb előnyének azt tartják, hogy a hagyományos kerékpárokkal szemben nagyobb mobilitást biztosítanak, rövidebb idő alatt nagyobb távolság megtételére alkalmasak a hagyományos kerékpároknál, nem beszélve arról, hogy alacsony töltöttség esetén sincs túl nagy baj, nem kell hazáig vagy a legközelebbi töltőállomásig tolni a járgányt, mivel izomerővel is célba lehet jutni vele.

Az autókkal szemben az elektromos kerékpárok legfőbb előnye a válaszadók szerint az ár, hogy egyszerűbben hozzáférhetők, jóval olcsóbbak és nem szennyezik a környezett. (Ez utóbbi állítás azonban egyes szakértők szerint csak részben igaz. Lapunkban is írtunk már arról, hogy az elektromos eszközök előállítása, akkumulátoraik előállítása és az elhasználódott energiaforrások tárolása, újrahasznosítása, illetve a megsemmisítése jelentős környezetszennyezéssel jár.)

Nemzetközi felmérések alapján azonban az elektromos kerékpár „előnyei” még hosszan sorolhatók. A teljesség igénye nélkül:

  • Megkönnyíti a munkába, iskolába járást azok számára is, akik fizikai adottságaik miatt hagyományos kerékpárral nem tudnának eljutni a munkahelyükre, iskolájukba (azaz az idősek, mozgásukban korlátozottak és a gyerekek számára)
  • Az elektromos kerékpárok hatósugara jóval nagyobb is lehet a hagyományos bringákénál
  • Nincs évszakhoz kötve a használatuk
  • Nem kell parkolóhelyet keresni az elektromos kerékpároknak, és nem kell fizetni sem a parkolásért
  • Csökkentik a közösségi közlekedés túlterheltségét

A kutatás során megkérdezettek szerint az elektromos hajtású kerékpárok hátránya ugyanakkor, hogy túl drágák, nem lehet őket sehol biztonságosan leparkolni, túl nagy a súlyuk, viszonylag nagy helyet foglalnak és a szállításuk sem megoldott például a vonatokon. Emellett sokan azért is idegenkednek az efféle eszközök használatától, mert nem ismerik a működésüket, ezért nem tudják mire képesek, mire használhatók.

Természetesen a hátrányok tekintetében is vannak még figyelmen kívül nem hagyható külföldi tapasztalatok.

  • A kerékpárokéhoz képest nagyobb tömeg és sebesség miatt nagyobb a baleseti kockázat mind az eszközt használókra, mind pedig a környezetükre nézve
  • Még nem kiforrott a technológia, az alulméretezett vázra szerelt berendezések gyakran meghibásodnak.
  • A jogszabályi környezet kialakulatlan, így nem egyértelmű, hogy ki, milyen feltételek mellett és hol közlekedhet velük. Nem is minősülnek közlekedési eszköznek.

Nemzetközi felmérésekre és tapasztalatokra hivatkozva a KTI kutatói rámutattak, hogy mivel az elektromos meghajtású kerékpárok a kizárólag izomerővel hajtott hagyományos társaikhoz képest nagyobb tömegűek és gyorsabbak, ezért másképp kell irányítani őket. Ezekkel a járművekkel ráadásul – ugyancsak a külföldi tapasztalatok szerint – jóval gyakrabban előznek a használóik, mint a hagyományos kerékpárokkal.

Az egyik nagy kihívást épp az jelenti, hogy az elektromos kerékpárok épp azok számára lennének hasznosak (az idősek, mozgásukban részben korlátozottak, a hagyományos kerékpárral hosszabb távú közlekedésre még fizikailag nem alkalmas gyermekek), akik számára a legnagyobb kihívást jelentheti azok biztonságos használata.

Ami a biztonságot illeti: az utóbbi időben számos esetről számolt be a média, amikor valamilyen új típusú elektromos (ma még nem) közlekedési eszközzel okoztak balesetet, szenvedett valaki baleset ilyen járgány használta közben vagy idézett elő másokat is súlyosan veszélyeztető közlekedési helyzeteket.

Nyilvánvaló, hogy az efféle eszközök járműkategóriába sorolása és a használhatóságuk szabályozása egyre sürgetőbb. Részben a balesetek megelőzése, a balesetek számának a csökkentése érdekében, részben az utóbbi években megjelent különböző  elektromos (közlekedésre is alkalmas, ám jogilag nem közlekedési) eszközök használhatóságának meghatározására.

Nem utolsó sorban pedig azért is rendezni kellene már az efféle eszközök jogi státuszát és nevesíteni kellene őket valamilyen formában a KRESZ-ben is, hogy a közlekedés más szereplői is tisztában legyenek az új járműszerűségekre vonatkozó előírásokkal, hogy mikor és hol kell számítaniuk például a felbukkanásukra.

Korábban már többször is foglalkoztunk azzal az anomáliával, hogy az elektromos roller és társai ma nem minősülnek járműnek, tehát a közlekedésben elvileg nem is vehetnek részt. Más kérdés, hogy részt vesznek. Többnyire a járdán, mondván, ha nem járművek, akkor gyalogosok, akinek pedig a járdán kell közlekedniük. De ki látott már 20-25 kilométer/ órás sebességgel hangtalanul suhanó gyalogost?

Más megközelítésben viszont az elektromos rásegítésű kerékpárok és a többi részben vagy egészben elektromos meghajtású guruló „akármi” a KTI tanulmánya szerint nagy potenciállal bír a személygépjármű forgalom kiváltására, és nemcsak a helyi, hanem kisebb távolságokon belül a helyközi és az üzemi forgalomban is.

 F.Gy.A.

A tanulmány teljes terjedelmében holnaptól elérhető a https://kozlekedesbiztonsag.kti.hu/kutatasok/ oldalon.