Kezdő sofőrök nem bérelhetnek többé nagy teljesítményű autókat Berlinben!
- Az elmúlt években megnőtt az illegális autóversenyek száma Németországban, a negatív trend a Covid-19 járvány időszakában tovább erősödött.
- Jellegükre tekintettel az illegális versenyek gyakran végződnek tragédiával.
- A „versenyzők” között sok a kezdő, kevés vezetési tapasztalattal rendelkező sofőr.
- Berlinben érdekes megoldást találtak ki az illegális versenyek visszaszorítására: megtiltják a fiataloknak a nagy teljesítményű gépkocsik bérlését.
- Még sok a nyitott kérdés, de úgy tűnik, leginkább a szabályozással és a szigorú szankciókkal lehet elejét venni az őrült futamoknak.
- Németországban az illegális verseny szervezése és a futamokon való részvétel bűncselekménynek számít. Extrém esetben a halálos baleset okozója akár életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést is kaphat – emberölés címén!
A Covid-19 járvány számos módon hatott a közúti közlekedésre, és annak biztonságára. Tavaly tavasszal a közlekedési korlátozások bevezetésével jelentős mértékben lecsökkent a közúti forgalom, esténként szinte teljesen elnéptelenedtek az utak, és sok helyen nappal is olyan forgalmi viszonyok mellett lehetett autózni, mint utoljára talán az elmúlt évszázad 60-as, illetve 70-es éveiben. A közúti ellenőrzések száma is csökkent, ami részben arra vezethető vissza, hogy a rendőröket a járvány idején más feladatok végrehajtására vezényelték. Ami viszont tavaly meglepetésként hatott: a gyorshajtások száma jelentősen megnőtt. Több ország rendőri szervei jelezték a ROADPOL (Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata) felé, hogy elterjedtek az olyan extrém gyorshajtások, amikor a sofőrök szinte már versenypályának tekintették a megüresedett utakat, és igen jelentős mértékben lépték túl a megengedett sebességhatárt. A gyorshajtások mellett több tagállamban az illegális közterületi autóversenyek is elterjedtek, mint ahogy az Németországban is tapasztalható volt. Az illegális versenyek számának növekedése azonban korántsem az elmúlt év „hozadéka”, hanem egy hosszabb ideje tartó folyamat, 2020-ban legfeljebb ez a kedvezőtlen trend folytatódott tovább.
Néhány éve az a hír sokkolta a német közvéleményt, mely szerint egy fiatalember az átépített, mintegy 600 lóerős személygépkocsijával egy illegális autóversenyen vett részt Észak-Rajna-Vesztfáliában. Az esti órákban nagy sebességgel száguldott a mintegy százezres lélekszámú Moers belvárosában, és az sem késztette lassításra, hogy előtte tilosra váltott a lámpa. Ott egy szabályosan közlekedő személygépkocsi keresztezte az útját, mely bal hátuljának nekiütközött. A hatalmas erejű ütközésben a kisautó 43 éves hölgy vezetőjének esélye sem volt a túlélésre. Az igazságügyi műszaki szakértői vélemény alapján a 22 éves sofőr a baleset előtt 165-167 km/h sebességgel vezette járművét.
Kísértetiesen hasonló eset történt Berlinben is, ebben az ügyben néhány hónapja emelkedett jogerőre a bírói ítélet. A német fővárosban két fiatalember (26, illetve 24 évesek), akarta összemérni saját, valamint autója képességét egy illegális autóverseny keretében egy osztott pályás úton. Bár a rajt után nem sokkal mindketten észlelték, hogy előttük a kereszteződésben tilosat jelez a lámpa, a láz hevében mégsem hagyták abba a versenyt. Időközben egy 69 éves férfi hajtott be személygépkocsijával oldalirányból az útkereszteződésbe, amikor a versenyben részt vevő egyik jármű – a szakértői vélemény szerint 160-170 km/h közötti sebességgel – nagy erővel nekiütközött. Az idős férfi a helyszínen szörnyethalt, míg az okozó mindössze könnyebb sérüléseket szenvedett.
Mindkét ügyben rendkívül szigorú ítélet született. A bíróságok – az államügyészi előterjesztésnek megfelelően, az eset összes körülményét figyelembe véve – nem halálos közúti baleset okozásának, hanem gyilkosságnak (emberölésnek) minősítették a cselekményeket, és az elkövetőkre a létező legsúlyosabb büntetést, az életfogytig tartó szabadságvesztést büntetést rótták ki.
A fentiekkel a megrázó esetek sora korántsem ér véget, hiszen 2019 karácsonyán Halle-ban egy három gyermekes, gyalogosan közlekedő anyát gázoltak halálra, tavaly Lipcsében egy hölgyet ütött el egy illegálisan versenyző fiatal sofőr (súlyos sérülés lett a vége), Drezdában pedig egy gyermek vesztette életét a meggondolatlan versengés következtében.
A tiltott autóversenyeknek több közös jellemzőjük is van. Egyrészt az, hogy az esetek döntő részében huszonéves fiatalok, szinte kizárólag fiatal férfiak ülnek a volán mögé, kellő veszély- és felelősségérzet, vezetési tapasztalat, valamint esetenként pszichikai érettség hiányában. Másrészt ezek a fiatalok többnyire nagy teljesítményű autókat bérelnek a versenyzéshez, tekintettel arra, hogy a szülők többsége ilyen autót általában nem ad kölcsön a gyerekének (főleg nem ilyen célra!), saját sportkocsira még nem telik, illetve egy-egy verseny kedvérét nem költenek euró ezreket autójuk átalakítására. Mert ha versenyre kerül sor, ezek a fiatal sofőrök a 150 lóerős gépkocsikra rá se néznek!
A fenti ismeretek birtokában a német főváros nem szokványos módját választotta az illegális autóversenyek visszaszorításának. A berlini városatyák körében megegyezés született arról, hogy rendeletben szabályozzák – azaz korlátozzák – a fiatalok autóbérlését, kijelentve, hogy „nem engedhetjük, hogy a város versenypályává fajuljon!” A rendelet megalkotása jelenleg is folyamatban van. Az ismert tervek szerint meg kívánják tiltani, hogy a kezdő, tapasztalatlan sofőrök nagy teljesítményű motorral rendelkező gépkocsit bérelhessenek. A jogalkotás folyamatában még számos kérdés nyitva áll. Vitatott például a tilalommal érintett személyi kör, tehát az, hogy a korlátozás milyen életkorig terjedjen ki. Egyesek szerint elegendő, ha az új szabályozás csak a kezdő vezetőkre vonatkozik (ami a vezetői engedély első megszerzését követő 2 évet jelenti), míg olyan álláspontok is ismertek, melyek szerint az illegális versenyek tapasztalatai alapján a korlátozást 26, 28 vagy akár 30 éves életkorig is szükséges kiterjeszteni. Abban sem született még döntés, mekkora teljesítmény felett ne bérelhessenek gépkocsit a fiatalok, továbbá az autókölcsönzőket milyen szankciók fenyegessék, amennyiben az előírásokat megszegik.
A tervezett korlátozásban a közlekedésbiztonsági szakemberek többsége semmilyen elvi kivetnivalót nem lát. Közéjük tartozik Dr. Dieter Müller, a közúti közlekedési jog professzora, aki az StVO (német KRESZ) módosításában is rendszeresen részt vesz. Véleménye szerint a gépjárművet bérbeadókra vonatkozó szabálytervezet jó ötlet, és logikai szempontból is megállja a helyét. Álláspontját azzal indokolta, hogy: „a motorkerékpár vezetéséhez is vezetői engedélyt kell szerezni. A kezdő, fiatal motorosok eleinte csak kisebb teljesítményű, kevesebb lóerővel rendelkező motorkerékpárt vezethetnek, s azon gyakorolva szerezhetik meg a szükséges tapasztalatokat. És ha nem okoznak balesetet, amikor már biztos kézzel tudják vezetni az adott kategóriába tartozó járművet, akkor ülhetnek át a nagyobb teljesítményű motorok nyergébe, és szerezhetik meg az ahhoz szükséges vezetői engedélyt”. Valljuk be, van némi igazság az előző gondolatokban. Végül is miért ne lehetne hasonló elv alapján a személygépkocsi vezetését is szabályozni? (Az ötlet akár a „kétlépcsős vezetői engedély” egyik alternatívája is lehet a jövőben).
A fiatalok versengés, illetve sebesség iránti vágyának kiélésére, ezáltal az illegális utcai versenyzéstől való visszatartására már léteznek elfogadható stratégiák. Az egyik szervező például kisebb repülőtereket szokott kibérelni légi forgalomtól mentes időszakokban, és előzetes regisztráláshoz kötött negyed mérföldes magánversenyeket hirdet meg. Mindezt azonban szervezetten, szigorú szabályok és folyamatos felügyelet mellett, biztonságos keretek között. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az ilyen szervezett megmérettetések csak korlátozott számban tudják fogadni az érdeklődő fiatalokat, és a repülőterek futópályájának bérlése sem történhet meg bárhol és bármikor. Ezért minden bizonnyal a közeljövőben is a szabályozás, valamint az ellenőrzés marad az a két terület, ahol a tiltott versenyekkel szemben hatékonyan fel lehet lépni.
Az illegális autóverseny szervezése, valamint az ilyen eseményeken való aktív részvétel 2017 óta bűncselekménynek számít Németországban, és az elkövetők két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel sújthatók. Amennyiben valaki az illegális autóverseny során halálos kimenetelű balesetet okoz, a szabadságvesztés büntetés időtartama akár tíz évre is emelkedhet. A cikk elején említett két eset ugyanakkor azt példázza, hogy léteznek olyan szélsőségesen extrém elkövetési magatartások, melyeket követően az államügyész nem halálos közúti baleset gondatlan okozása, hanem emberölés miatt emel vádat, és a bíró ennek helyt adva hozza meg az ítéletét, ami életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet.
G.I.
