Ki az úr a háznál: a sofőr vagy a szoftver?

• Egyes intelligens járműbiztonsági rendszerek beavatkoznak a sofőr munkájába, ha úgy ítélik meg, hogy az elmulasztott valamit.
• Ezek többsége kikapcsolható, de közülük némelyik minden egyes újraindítás után beélesedik.
• Fogas kérdés: valójában ki vezeti az autót ilyenkor: az ember vagy a szoftver?

A videómegosztó csatornákon meglepően érdekes leletekre is rábukkanhatunk. Ilyenek például a múlt század közepén gyártott európai és amerikai filmek feljavított, digitalizált változatai. Az akkori filmkészítők a maiakhoz képest technikai értelemben a kőkorszakban dolgoztak, mégis meghökkentő ötletekkel álltak elő, és meg is valósították őket. Az egyik krimiben – film noirnak nevezték akkoriban – a gengszterek sofőrjét úgy tette próbára a maffiafőnök, hogy menet közben a padlóig nyomta a limuzin hátsó ülése elé épített második gázpedált. A sofőrnek pedig úgy kellett navigálnia a járművel a szűk utcákon a sűrű forgalomban, hogy nem fékezhetett.

Némileg hasonlóképp érezhette magát 2022 decemberében az a kínai sofőr, akinek az autópályán adta meg magát a tempomatja. Nem lett volna baj, ha a berendezés egyszerűen csak nem működik tovább, de az nem leállt, hanem átvette a hatalmat a fedélzeten. Sem megállni, de még fékezni sem tudott a sofőr, a jármű végül a riasztott rendőrök díszkíséretével addig haladt a sztrádán, míg ki nem fogyott belőle az üzemanyag.

Az efféle túlkapások szerencsére ritkák, azonban a járművek biztonságos közlekedése érdekében beszerelt eszközök némelyike mintha nem a sofőr keze alá dolgozna, hanem inkább ellenére. Kifejezetten kellemetlen az az automata vészfék, amelyik vészhelyzetnek érzékeli, ha a szembejövő sávban egy jármű a közelben halad el. Ilyenkor, félreértve a helyzetet, teljesen indokolatlanul satufékez, amivel akár ráfutásos balesetet is okozhat. Kevésbé veszélyes, de szintén elég zavaró az a sávban tartó automatika, amely viszonylag agresszíven avatkozik be a kormányzásba, ha úgy ítéli meg, hogy a sofőr nem az ideális íven veszi be a kanyart. Nem veszélyes, csak éppen bosszantó az a parkolást segítő rendszer, amelyik akkor is rémülten bimbamozik, amikor a megközelítendő akadály még 80 centiméter messze van.

Az intelligens sofőrsegédek sajátos járműipari termékek. Egyfelől biztonsági eszközök, mint például az ABS, amely lerövidíti a fékutat és így segít elkerülni a balesetet, másfelől kényelmi extrák, mint a tempomat – de a példa azt mutatja, ez is okozhat veszélyes helyzetet. Ezért aztán elvileg úgy kell rájuk tekinteni, mint életmentő eszközre, ugyanakkor a járműgyártók igyekeznek ezeket is minél olcsóbban megvalósítani. Ennek illusztrálására hadd idézzük fel a Takata légzsák körüli botrányt, amelynek eredménye több súlyos baleset, ahol nem megóvta, hanem megsebesítette az utasokat a védőeszköz. A sofőrsegéd berendezések sem egyforma színvonalúak, egyes márkák nívósabb, kiszámíthatóan működő rendszereket szerelnek be a járművekbe, míg mások megelégszenek azzal, hogy kipipálják a képesség meglétét. Remélhetően ahogy egyre több tapasztalat gyűlik össze a fejlesztők, gyártók, forgalmazók, no és persze a végfelhasználók, azaz a sofőrök körében, úgy lesznek egyre jobbak, és ezáltal biztonságosabbak a sofőrsegéd berendezések. Vagyis valóban segítik a vezetőt, és nem úgy tesznek, mintha maffiafőnökök lennének.

N.V.