Ki fizeti az elütött róka műtétjét?

• Ki ül a vádlottak padjára, ha a kutya halálos balesetet okoz?
• Milliós kiadást okozott a gazdájának egy utcára kiszökött eb.
• Az őz, a szarvas nagy kárt okoz, ezért muszáj rendőrt hívni…
• …de mit tegyünk az elütött, de még élő rókákkal, borzokkal?
• Ki fizeti az út szélén talált elütött állatok állatorvosi számláját?

FOTÓ: DONKA FERENC
Forrás: hiros.hu

Halálos balesetet okozott egy nagytestű kutya az 52-es úton, amikor hirtelen egy autó elé ugrott. Megpróbálta a sofőr elkerülni, hogy elgázolja az ebet, ám ez nem sikerült neki. Azonban a hirtelen és túl intenzív kormánymozdulatai végzetes következményekkel jártak.

Az autó pillanatok alatt irányíthatatlanná vált. Átsodródott az út bal oldalára, fának csapódott, majd felborult. Egyik utasa, egy 56 éves nő a helyszínen életét vesztette. A sofőrt a tűzoltók vágták ki az autóból, később súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

A rendőrség még keresi a kutya gazdáját. Ha megtalálják, súlyos következményekkel kell számolnia a baleset miatt.

Kutyaszökésből gondatlan emberölés

Néhány éve gondatlanságból elkövetett emberölésért emelt vádat az ügyészség egy kutyatulajdonos ellen, miután házi kedvence kiszökött a családi ház udvaráról és halálos balesetet okozott.

Felborított az utcán egy éppen ott elhaladó kerékpárost. A biciklis az eséstől olyan súlyos fejsérüléseket szenvedett, amiktől néhány nappal később a kórházban életét vesztette.

Mintegy másfél millió forintjába került egy kutyatulajdonosnak nemrégiben, hogy egy audis elgázolta a kutyáját. Igen, neki kellett fizetnie a kutyája által okozott balesetért, amelyben az állat is elpusztult.  Saját háza kapujában beszélgetett ismerősével, amikor a kutyái a lába mellett kiszöktek az udvarról. Nem sokkal később a közelben az egyik állatot elgázolta egy Audi. Azonban az Audi is megrongálódott. Megpróbálta a sofőr elkerülni a gázolást, de nem járt sikerrel.

450 ezer forintos állatvédelmi bírságot kellett fizetnie a kutyák tulajdonosának, mert nem gondoskodott megfelelően az állatairól – hiszen azok az utcán póráz és felügyelet nélkül rohangáltak. Csak ezután derült ki számára, hogy a gázoló Audiban jelentős károk keletkeztek.

Tulajdonosa előbb csak a CASCO-ja 400 ezer forintos önrészének megfizetését kérte a kutya tulajdonosától, majd azokat a számlákat is benyújtotta, amiket a biztosító nem fizetett ki, de szerinte bizonyíthatóan „az eb által okozott” balesetben keletkezett hibák javítását igazolták.

Nemcsak kutya, macska elütés miatt is keletkezett már több százezer forintos kár személygépkocsiban! Ma már elég egy betört lámpabúra, vagy megrepedt tükör, behorpadt karosszériaelem és a számla máris hat számjegyű és korántsem biztos, hogy egyessel kezdődik. Sőt…

A macskatulajdonosok sem kivételek

Arra azonban még nemigen volt példa, hogy macska okozta baleset miatt felelősségre vonták volna az állat gazdáját. A kutyákkal ellentétben a macskákat nem kötelező chip-el ellátni, és nem is sokan teszik meg.  Így, ha a macska balesetet okoz, a gazdája könnyen elhatárolódhat tőle. „Ő nem az én cicám…”, és kész.

Viszont, ha mégis kiderül kinek a cicája szaladt ki az útra és okozott balesetet, a macskatulajdonosok nem védekezhetnek azzal, hogy a macskát nem lehet az udvarban tartani, az vadászni jár, kerítések tetejnt egyensúlyozik, fára mászik, azaz megállíthatatlan. Hogy nem lehet bezárni az udvarba, mint egy kutyát!

A macskarajongók, macskatartók oldalairól kiindulva az interneten macskabiztos kerítések, kennelek nagy választékát kínálják. Nem olcsók, de az udvarban tartják a macskát – állítólag. A másik lehetőség, hogy a gazdi már a lakásból sem engedi ki a kedvencét, s az udvarban vagy az utcán pórázon, hámban sétáltatja, mint egy kutyát. És ott a harmadik lehetőség: vállalja az állatvédelmi bírság és a kártérítés kockázatát, ha a kedvence bajt csinál. A cicus megsérülése esetén az állatorvosi költségek sem olcsók.

Az állatvédelmi és a polgári törvénykönyv alapján, ha az állat balesetet okoz, azért minden esetben azt terheli a felelősség, aki az adott pillanatban vigyázott rá. Akkor is, ha nem ő a tulajdonosa, csak szívességből vigyázott rá, amíg a gazdi az ügyeit intézte.

Csak akkor mentesülhet az állat gazdája a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy vis major történt vagy ha más valakinek a magatartására vezethető vissza a baleset. Például, ha az autó akkor rongálódott meg, amikor a vezetője felhajtott a járdára, elgázolta az ott szabályosan, pórázon vezetett kutyát.

Mit tegyen, aki elgázol egy állatot?

Attól függ, hogy vad- vagy háziállatot üt el. A nagyvadak esetében ma már a legtöbb autós tudja, hogy a tetem az államot, azaz a területileg illetékes vadásztársaságot illeti meg, nem szabad hazavinni és pörköltet főzni belőle.

Mivel a vad és az autó is „veszélyes üzemnek számít” mindenki maga fizeti a saját kárát. A vadkárt a területileg illetékes vadásztársaság, az autóban keletkezett kárt pedig annak üzembentartója. Vagy a biztosítóik – ezért is javasolják azoknak az autósoknak, akik gyakorta közlekednek vadveszélyes utakon, hogy kössenek külön vadkárbiztosítás. Azt ugyanis a CASCO nem fedezi.

Kivételt jelenthet a fenti szabály alól, ha valamelyik érintett nem tartotta be az adott útszakaszon rá kötelező szabályokat. Ha az autós túl gyorsan haladt vagy a vadásztársaság egy vadászaton az út felé terelte az állatokat.

De mi a helyzet a kisebb vadakkal és a háziállatokkal?  Az utakon a hüllőféléket, a sünöket és kisebb ragadozókat, rókákat, borzokat, és hasonlókat fenyegeti a legnagyobb veszély. Sokszor észre sem veszik a gépjárművezetők, ha elütik őket. Legfeljebb csak otthon, amikor meglátják a gázolás nyomait az autójukon.

Általában nem a gázolók segítenek

Dr. Tóth Szabina szakállatorvos személyes tapasztalatai szerint az esetek többségében nem azok viszik be az állatorvoshoz az út szélén talált sérült állatokat, akik elütötték azokat. Jellemzőbb, hogy más közlekedőknek esik meg rajtuk a szívük, ők vállalják a sérült madár vagy kisállat megmentésének olykor borsos költségeit is.

A Magyar Állatorvosi Kamara etikai szabályzata szerint a sérült állatok (legyen szó házi- vagy vadállatról) gyógyításának költségeit annak kell megfizetni, aki az állatot az orvoshoz vitte. Azért javasolják a segítőkész embereknek, hogy ha csak tehetik, értesítsék a térségben működő állatvédelemmel és/vagy madárvédelemmel foglalkozó szervezeteket és bízzák rájuk a mentést és az állatorvos-keresést. Nekik megvannak ehhez a kapcsolataik és szűkösen a forrásaik is.

Hívhatják a térségben működő polgárőrséget is, nekik pontos nyilvántartásuk van arról, hogy a különböző sérült vadakkal kapcsolatban kiket kell értesíteni, hová kell vinni azokat. Egy okostelefonról ma már minden szervezet és szolgálat megtalálható, amely az adott helyzetben az állaton segíthet.

A sérült állaton segíteni akaró emberek és maguk a sérült állatok is jobban járnak, ha profik mentik meg és juttatják el az állatorvoshoz őket.

Fontos, ha a megtaláló maga akarja állatorvoshoz vinni a sérült állatot, előzőleg hívja fel az orvost. Mindenkinek jobb, ha a doktor számít a páciensre, és előre tisztázható az is, vállalja-e a doktor az adott állat kezelését. Nem minden állatorvos vállalja ugyanis vadállatok gyógyítását.

A sérült állatokat a fájdalom és a félelem (az embertől és a helyzettől) könnyen támadásra késztetheti, ezért célszerű fokozott körültekintéssel megérinteni és megmozdítani őket. Aki nem biztos a dolgában, vagy tart az állattól, inkább hívjon segítséget. De csak azért, mert „macerás” vagy mert „nehogy már még én fizessem a róka koma műtétjét, amikor nem én ütöttem el”, alapon ne hagyja sorsára a szenvedő állatot.

F.Gy.A.