Korlátoznák az ittas sofőrök autóhasználatát

Az év utolsó napjaiban arról kérdeztük az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság néhány volt és jelenlegi tisztségviselőjét: hogyan tovább ORFK-OBB 2023-ban?

A helyzet nem jó, de nem is reménytelen! – Talán így foglalhatnánk össze a legtömörebben Kuczik János Zoltán vezérőrnagynak, az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettesének, egyszersmind az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) elnökének véleményét 2022-ről. A hazánk által is vállalt uniós célkitűzés megvalósítását illetően – miszerint 2030-ra a 2020-as szint felére kell csökkenteni a közúti balesetekben megsérültek, elhunytak számát – pillanatnyilag nem állunk túl jól. Időarányosan 10 százalékos mínuszt kellene mutatniuk a baleseti statisztikáknak 2020-hoz viszonyítva, ehhez képest az év végi prognózisok 6,2 százalékos növekedést mutatnak.

Kuczik tábornok szerint azonban bizakodásra ad okot, hogy 2021-hez képest már kedvezőbb tendenciákról számolnak be a statisztikák. Elégedett lenne, ha ez a trend folytatódna 2023-ban.

„Továbbra is a gyorshajtás és az elsőbbség meg nem adása a két legfőbb baleseti ok, ezek kiegészülve a kanyarodás és irányváltoztatás szabályainak megszegésével a balesetek kétharmadának áll a hátterében – mondta az OBB elnöke. – Ezért a rendőrség jövőre is ezek visszaszorítására helyezi majd a hangsúlyt a munkájában. Még két olyan fajsúlyos kérdés van, ami a rendőrség és balesetmegelőzési kommunikáció fókuszába kerül, ez pedig a biztonsági eszközök használatának és az ittasságnak a kérdése. Értelemszerűen az ORFK-OBB-nek is ezekre kell majd fókuszálnia.

Napnál világosabb, hogy nem elég azt ismételgetni, hogy vigyázzanak, a gyorshajtás veszélyes, és a többi, és a többi. Új módszereket, megoldásokat kell találni és alkalmazni., hogy az üzeneteink célba jussanak és hassanak is. Azt gondolom, itt az ideje, hogy – a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett – bemutassuk a nyilvánosság előtt pontosan milyen következményei vannak annak, ha valaki nem tartja be a szabályokat. És ez esetben nem csak az összetört autók bemutatására gondolok! Sőt…”

Kuczik tábornok ugyanakkor fontosnak tartja a már elért eredmények megőrzését, mint a gyorshajtás és az elsőbbség meg nem adása miatt bekövetkező balesetek számának csökkentését.

„Soha nem fordult még elő, mondta, hogy országos átlagban hét százalék lett volna az ittasan okozott balesetek aránya. Bár az egyes megyék között jelentős különbségek vannak, úgy tűnik, mondta, a nagyszámú és következetes ellenőrzés eredményei kezdenek beérni ezen a téren”.

Óberling József ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője, egyben az ORFK-OBB ügyvezető elnöke szerint a jövőre várható újabb eszközbeszerzések (sebességellenőrző eszközök, szondák, járművek és újabb drónok beszerzését támogatja a tervek szerint az ORFK-OBB. Kérdésünkre, hogy az újabb drónok mérnek-e már majd sebességet is a magasból, Óberling kitérő választ adott. „Léteznek már olyan drónok, amelyek képesek rá”, mondta. Arra nem reagált, hogy a rendőrség vásárolt-e már vagy tervez-e vásárolni ilyeneket.

Jelenleg a rendőrség országosan több mint 40 drónt használ főként közúti ellenőrzésekre. Minden megyében van kiképzett csapat, amely szinte bárhol, bármilyen terepviszonyok közepette képes drónos ellenőrzést tartani.

Kuczik tábornok és Óberling ezredes is fontosnak tartotta elmondani, hogy a megyei rendőr-főkapitányságokkal szemben elvárás az ORFK részéről, hogy az olyan helyeken is használják a drónokat, ahol az autósok a legkevésbé számítanak rájuk, mert „ott soha nem szoktak ellenőrzést tartani a rendőrök, mert nem tudnak hol »elbújni«. Nos, már tudnak: az 50-60 méterre magasan lebegő drónt aligha szúrják ki az autósok. Más kérdés, hogy később hol állítják majd meg a rendőrök a szabályszegőt, hogy szembesítsék az akár kilométerekkel távolabb elkövetett szabályszegésével.

Csősz Krisztián, a Budapesti Autósok Közössége portál főszerkesztője nemrég lapunknak nyilatkozva elmondta, sok aktív olvasójuk „a másokat súlyosan veszélyeztetők, a szabályokkal cseppet sem törődők autójának elkobzását tartanák kívánatosnak”. Kuczik János Zoltán és Óberling József erre reagálva elmondták, a rendőrség is vizsgálja, hogy mely jogsértések esetén miképpen lehetne korlátozni az elkövetők gépjármű-használati jogát.

Túrós András altábornagy, az ORFK-OBB alapító elnöke, jelenleg az Országos Polgárőr Szövetség elnöke szerint érdemes lenne jövőre áttekinteni a jogszabályokat olyan szemmel, hogy melyek módosításával lehetne még javítani akár a rendőri intézkedések hatékonyságát, akár a rendőrségi és a civil balesetmegelőzési munkát. Minél hamarabb, annál jobb, tette hozzá.

„Megfontolandónak tartanám külön is tanulmányozni Európa, az Európai Unió közlekedési szempontból legbiztonságosabb országainak vonatkozó szabályozásait és gyakorlatait; biztos vagyon benne, hogy találunk olyan megoldásokat, amelyeket itthon is be lehetne vezetni, vagy kezdeményezhetné az ORFK-OBB a ma hatályos szabályozás megváltoztatását.

Az európai Unió 2050-ig szóló célkitűzésére utalva (hogy tudniillik 2050-től senki ne haljon meg közlekedési balesetben Európa útjain) Túrós fontosnak tartaná egy olyan hosszútávú program kidolgozását és beindítását, amely a közlekedés szubjektív feltételeit javítaná.

„Az elmúlt hónapokban közel tízezer kilométert vezettem itthon. Megdöbbentett az az agresszivitás, amit tapasztaltam. Legalább háromszor büntetőfékeztek előttem csak azért, mert »túl lassan haladtam«, pedig csak betartottam a megengedett sebességhatárt. E jelenség ellen tenni kell valamit, mert a büntetőfékezők időzített bombákként léteznek köztünk”.

„Úgy vélem, ismét fordulóponthoz értünk a hazai balesetmegelőzés történetében. Most azonban nem szabadna elkövetni azokat a hibákat, de csak még hasonlókat sem, mint amiket az ORFK-OBB elődszervezete elkövetett. Új kihívásokkal állunk szemben, és nemcsak azért – mondanám elsősorban nem csak azért –, mert a mai fiatalok mások, mint 20-30 évvel ezelőtt”. Ezt már Hatala József volt országos rendőrfőkapitány, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke mondta kérdésünkre.

Tempósabban kellene az ORFK-OBB-nek alkalmazkodnia Hatala szerint a fiatalok igényeihez, szokásaihoz.

„Nagyjából 30 másodperc alatt eldöntik, érdekes-e számukra amit látnak, hallanak. Ennyi ideje van a balesetmegelőzési programok kidolgozóinak, előadóinak, hogy magukkal ragadják őket, mert, ha ennyi idő alatt nem sikerült felkelteni az érdeklődésüket, továbblépnek.

„Nem kíváncsiak a statisztikára, hogy mi hogy volt régen és mi változott, ki milyen sokat dolgozott és a hasonlókra” – magyarázza Hatala, aki szerint az OBB nem várhat tovább, rá kell hangolódnia „az új idők új dalaira”. Hatala a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnökeként, mint mondta, több olyan kampányban is érintett, amelyekben kisfilmekkel, százezernyi fiatal megmozgató tesztekkel, kihívásokkal sikerült nagy számban megszólítaniuk a fiatalokat. Azt mondta, ebben mással aligha pótolható segítséget kaptak például a Diákújságírók Egyesületétől.

„A mai fiatalok az élmény alapú tanulást preferálják, ehhez kell igazodnia a balesetmegelőzési képzéseknek, kampányoknak is. És, ha tetszik, ha nem, foglalkozni kell azokkal az új közlekedésre is alkalmas holmikkal is, amiket hivatalosan mikromobilitási eszközöknek neveznek, és amelyekről amúgy senki nem tudja megmondani, hol lehet használni és hol nem. Már pedig, ha tetszik, ha nem, ezek el fognak terjedni! Már ma sem csak a fiatalok használják az elektromos kerékpárt, de az e-rollert sem; akinek kétségei vannak, menjen ki az utcára és figyeljen!”

Hatala úgy véli, nem érdemes és nem is kell arra várni, hogy megszülessenek a ma még hiányzó jogszabályok ahhoz, hogy foglalkozzon az OBB a témával. Például, hogy hogyan is kellene ezeket az eszközöket használni, hogy lehetőség szerint senki ne érezze veszélyben magát miattuk az utcán.

Berzai Zsolt alezredes, az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának vezetője, az ORFK-OBB főtitkára bár nemcsak hivatalból fontosnak tartja a szigorú ellenőrzést és a tett arányos szankciókat is, de úgy véli, a megelőzés fontosabb.

„Ha már rendőri intézkedésre volt/van szükség, akkor a szabálysértés, súlyosabb esetben közlekedési bűncselekmény megtörtént. Az pedig az esetek nem kis hányadában csak az érintettek szerencséjén múlik, hogy lesz-e következménye a szabályszegésnek vagy sem, és ha lesz, akkor mi: Kicsit megtörik egy karosszériaelem vagy többen meghalnak”, magyarázza, miért fontosabb szerinte, hogy mindenki betartsa a szabályokat és, hogy a balesetmegelőzéssel összefüggő felvilágosítás, képzés, propaganda korszerű és hatékony legyen.

Az alezredes folyamatosan figyeli más országok gyakorlatát, adaptálható megoldásokat gyűjt és olyan ötleteket kisebb-nagyobb átalakításokkal itthon is hasznosak lehetnek.

„Ciprusi az ötlet, amivel az ottaniak világelsők lettek a balesetmegelőzési propaganda terén: előírták, hogy az új autókat kínáló hirdetésekben balesetmegelőzési témát is érinteni kell”.

F.Gy.A.