Következmények nélkül tovább hajthattak
- Nem indult eljárás a motorbaleset sérültje mellett elszáguldók ellen
- A rendőrség szerint „szóltak” egy közelben tartózkodó egységüknek
- A bírói gyakorlat szerint, meg kell állni, akkor is, ha épp csak arra járt
Nem indított eljárást a rendőrség az ellen a motoros páros ellen, aki kis híján áthajtott egy közlekedési balesetben megsérült, az aszfalton fekvő, vérző másik motoroson, majd segítségnyújtás nélkül tovább hajtott – közölte írásos megkeresésünkre a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
Azért nem, írták, mert a motoros páros később „a közelben tartózkodó rendőri egységeknek a baleset tényét jelezte”.
A balesetet rögzítette egy autó fedélzeti kamerája, amit később Budapesti Autósok Közössége oldalán tettek közzé
A felvételen tisztán látszik, hogy a másik motor veszélyesen közel hajtott el a földön fekvő motoros mellett, majd egyszerűen tovább ment. A kamerás autó vezetője és mások pár méterrel távolabb álltak meg az aszfalton fekvő sérülttől, és azonnal az erősen vérző motoros segítségére siettek.
A jelenet, ahogy a motoros páros nagy lendülettel továbbhajtott, sokakat felháborított a közösségi oldalakon.
A KRESZ szerint „a balesetben érintett jármű vezetője köteles azonnal megállni, a megsérült vagy veszélybe került személynek segítséget nyújtani, és mindent megtenni a további balesetek elkerülésére”. Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a rendőrséget is haladéktalanul értesíteni kell.
A motoros páros nem volt részese a balesetnek – ők csupán arra hajtottak. De ez nem mentesíti őket. A KRESZ ugyanis azt is előírja, hogy személyi sérüléses baleseteknél a balesetben nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. Vagyis a törvény szerint mindegy, hogy valaki okozója a balesetnek, tanúja, avagy csak éppen arra járt: a megállási és segítségnyújtási kötelezettsége mindhárom esetben fennáll.
A bírói gyakorlat szerint a tőle elvárható segítség azt jelenti, annyi legalább mindenkitől elvárható, hogy ha balesetet lát „biztonságosan megálljon/odamenjen, felmérje, mi történt, segítséget ajánljon, ha szükséges, hívjon vagy értesítse valamelyik segítségnyújtó szervet, amely ténylegesen segíteni tud”.
Elvárás továbbá, hogy a bejelentő a lehető legpontosabban jelölje meg, hogy hol történt a baleset, hány sérült van és „ránézésre” milyen súlyosak.
A Kúria egy segítségnyújtás elmulasztásáért indult büntetőügyben kimondta: a balesetet észlelőnek elsődlegesen megállási és meggyőződési kötelezettsége áll fenn. Továbbá a közvetlen veszély vagy sérülés esetén a segítséget fel kell ajánlani.
A bírói gyakorlatban nemigen fogadják el érvként, hogy „Voltak ott már épp elegen, aligha volt szükség a segítségemre.” Amíg meg nem áll és meg nem kérdezi, hogy tud-e segíteni valamit, senki nem lehet biztos abban, hogy nincs-e szükség még egy kézre vagy telefonra, mert a többieké lemerült.
Ha csak nem volt látnok a sérült motoroson kis híján áthajtó páros és nem látta előre, hogy a közelben van egy rendőri egység, akiknél bejelenthetik a baleset tényét, úgy a bírói gyakorlat szerint nem tettek eleget segítségnyújtási kötelezettségüknek.
Ők a jelek szerint megúszták, nem indul eljárás ellenük. Az általunk megkérdezett ügyvédek, közlekedésbiztonsági szakértők, gépjárművezető-oktatók szerint azonban inkább csak szerencséjük volt. Nem minden rendőrkapitányság lenne ennyire elnéző velük szemben, mondta egy közlekedési szakjogász. Ezért ők inkább azt tanácsolják, hogy aki balesetet lát, álljon meg, tisztázza tud-e segíteni a már ott tartózkodóknak, és csak akkor hagyja el a helyszínt, ha meggyőződött arról, tényleg nem tud segíteni vagy nincs szükség már a segítségére.
Fontos tudni: a törvény szerint nemcsak a balesetet okozóknak és személyi sérülés esetén nemcsak az éppen arra járó autósoknak van segítségnyújtási kötelezettségük, hanem mindenkinek, aki akkor éppen arra járt.
F. Gy. A.
