Közlekedési lámpa a vadátjárónál

  • Olyan fejlesztés készül, ami piros lámpával jelzi az autósoknak a vadak közeledtét.
  • A közlekedési lámpa jelzéseit az út menti területeken a vadak mozgását érzékelő eszközök vezérlik.
  • Az okos közlekedésbiztonsági rendszert Kínában fejlesztették, és a tibeti antilopok vonulását igyekeznek segíteni vele.

A vadon élő állatoknak életterük, vonulási útvonalaik, egyéni vagy csoportos csapásaik vannak. Ezeket a létfenntartás határozza meg: ahol víz van, oda inni járnak, ahol buján tenyésznek számukra fontos növények, oda táplálkozni, máshol töltik a nappalt és máshol az éjszakát. Jönnek-mennek tehát az erdőn, mezőn, és az őzek, szarvasok, vaddisznók, rókák és egyéb fajok sok-sok generációja taposta ki a vadcsapásokat, és ezeket vágták keresztül az ember által épített utak.

A közlekedési szabályok csak az autósokra, motorosokra, kerékpárosokra, gyalogosokra vonatkoznak, a vadállatokra nem. Pedig őket is érinti, hogy kettő, négy vagy éppen negyven tonnás gépszörnyetegek rohannak az aszfalton olyan sebességgel, ami legfeljebb a madarak számára értelmezhető. Az erdő-mező teremtményei nem értik, hogy mi történik az ember építette aszfaltcsíkon, és nincs rá módjuk, hogy kitapasztalják: mire felismerik, hogy menekülniük kell, már késő, a gép gyorsabb, nagyobb, erősebb.

Minden évben 13-15 ezer állat végzi a kerekek alatt Magyarországon, és hasonló a helyzet a világon mindenütt, ahol az utak vadban gazdag vidékeken haladnak át. A vadgázolás többszörös kárt jelent: sújtja a természet sokszínűségét, gazdasági kárt okoz a vadásztársaságoknak, az autósoknak és a közút fenntartóinak is.

Milyen jó lenne, ha lenne olyan hatásos és olcsó eszköz, ami távol tartaná az állatokat a forgalomtól – de sajnos nincs. Az ultrahangos riasztók ugyanúgy nem hatékonyak, mint a különféle fénykibocsátó berendezések. Ha egy állat éhes vagy szomjas, esetleg párosodni akar vagy éppen menekül az ellensége elől, akkor átrohan az úton, bármekkora a zaj vagy a zavaró fény. Az autós nem tehet mást, mint hogy a tapasztalatból ismert veszélyes helyeken – forgalmas vadcsapások környékén – lassan hajt és nagyon figyel az útpadkákra. Ha pedig átutazóként, ismeretlenül hajt a vadban gazdag erdő mélyén át vezető úton, akkor jó, ha elmormol egy-egy imát.

Az informatikai megoldások rohamos terjedésével azonban az imánál talán kézzelfoghatóbb segítséget lehet nyújtani mind az erdők-mezők lakóinak, mind az autósoknak. Kora nyáron Kína Tibeti Autonóm Prefektúrájában az egyik főút egy szakaszán az autósok gyakran botlanak vadállatokba: tibeti antilopok csordái kelnek át a forgalmas úton. Hogy ez a találkozás ne legyen végzetes egyik félnek sem, mostanában egy csúcstechnológiás „mobil őrszemet” vetettek be – olvasható a Global Times kínai hírportál tudósításában. Az eszközt drónokra szerelték, amelyeket a helyben vagy egy távoli irányítóközpontban lévő személyzet vezérel távirányítással, ők állítják a drón magasságát és a szögét, ráközelítenek és eltávolítanak, és aprólékosan rögzítik az antilopok mozgását.

A rendszerhez tartoznak a közlekedési lámpák, amelyeket az állatok által gyakran használt vadcsapásoknál helyeznek el, és amelyek megállítják a járműveket, ha vadcsapat érkezése várható.

A lap tudósítása szerint jelenleg még elemzik a beszerzett nagy mennyiségű adatot, videófelvételt. Például, hogy mit tegyenek, ha egy-egy kisebb csapat meggondolja magát, és az átkelőnél visszafordul, vagy később az ellenkező irányból igyekszik keresztezni a forgalmas utat. De két éven belül, azaz 2027-re üzembe helyezik az intelligens közlekedési lámpát az antilopok és az autósok védelmében.

Jó lenne, ha a kínaiak megoldása beválna, és különösen jó lenne, ha azt más földrészeken, más országokban is ki lehetne próbálni. A drónok, a sötétben is látó szenzorok, a mozgásérzékelők olyan eszközök, amik évről évre egyre olcsóbban előállíthatók. Milyen sokat segítene, ha legalább a gyakori vadgázolások helyszínének környékén mozgásérzékelőket helyeznének az út menti erdőkben, és ezek riasztó jelzéseket villantanának fel az úton haladó autósok tájékoztatására. Talán kevesebb vad végezné az aszfalton, és kevesebb autós vakarná a fejét összetört autója láttán.

N. V.