Közlekedni is tanítsd!

• Az óvodától a 9-12. osztályig a gyerekek közlekedési tudása folyamatosan csökken.
• A pedagógusoknak segítségre van szükségük a közlekedésre felkészítés terén.
• Ne azért tartsa be a gyerek a szabályokat, mert azt mondták, hanem mert érti őket.

Az ENSZ 2019-ben közzétett átfogó jelentése szerint 24 percenként meghal egy ember a Földön közlekedési balesetben, azaz naponta mintegy 3700-an. Ez évente 1,35 millió baleseti áldozatot jelent. Ezen felül súlyosan megsérülnek még a balesetekben hozzávetőlegesen 50 millióan.

Világszerte az 5-29 évesek körében az első számú halálozási ok a közlekedés közben elszenvedett baleset, az össznépesség körében a 8. legtöbb emberéletet követelik a közúti tragédiák. Ami különösen elszomorító, hogy a balesetek halálos áldozatainak több mint fele vétlen közlekedő.

Ötvös Viktória, a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Közlekedésbiztonsági Kutatóközpont, Közlekedésbiztonsági Képzési Osztályának vezetője a VIII. Iskolarendőr Szakmai Napon tartott előadásában kitért a gyermekek, mint a közlekedés legvédtelenebb szereplőinek veszélyeztetettségére. Elmondta, hogy a balesetet szenvedett 0-13 évesek több mint a fele utasként sérül meg súlyosan vagy veszíti életét az utakon. Egyharmaduk gyalogosként, 11 százalékuk kerékpárosként lesz közúti közlekedési baleset sérültje, halálos áldozata.

A felmérés idején Európában minden 15. gyerek közlekedési balesetben veszítette életét.

Magyarországon az óvodások és kisiskolások körében végzett felmérések azt mutatják, hogy az óvodások és az első-másodikosok összességében nagyjából a 70-80 százalékát tudják azoknak az ismereteknek, amelyekkel az ő korukban rendelkezniük kell. Később, ahogy idősödnek, úgy csökken a tudásszintjük az elvárthoz képest.

A 9-12. osztályosok már csak 57 százalékra teljesítenek. Náluk a legnagyobb hiányosságok:

• Gyalogosként: Az úttesten való szabályos és biztonságos átkelés szabályainak ismerete és betartása.
• Kerékpárosként: A kerékpár kötelező tartozékainak és a közlekedési tábláknak az ismerete.
• Utasként: Nem tudják hogyan kell viselkedni egy gépjárműben utasként, hogy ne zavarják a gépjárművezetőt.

Különböző szakmai konferenciákon gyakran elhangzik: Azt, hogy a gyerekek nem képesek biztonságosan közlekedni nem szabad kizárólag az életkorukra, a figyelmetlenségükre, a veszélyérzetük hiányára fogni. Sok gyereket ugyanis meg sem tanítottak a szabályos és biztonságos közlekedésre, ezért nem tudja „hogyan kell viselkedni az utakon” és mit kell tennie mielőtt átkelne az úttesten, ezért nem ismeri a táblákat se, és így tovább.

Számos jogszabály foglalkozik a közlekedésre neveléssel, de Ötvös Viktória arra is felhívta a figyelmet az iskolarendőröknek tartott előadásában, hogy az iskoláknak, a pedagógusoknak a közlekedésre felkészítés terén több támogatásra lenne szükségük.

Az elmúlt több mint egy évtizedben számtalan program indult több ezer tanintézet és több százezer gyermek részvételével, amelyek – kidolgozóik és útnak indítóik szerint – mind a felnövekvő korosztályok koruknak megfelelő biztonságos közlekedésre nevelését szolgálták.

Ilyen a most is futó és népszerű Biztonságos óvoda program (amiben 1000 óvoda 70.000 óvodása vett részt),  az általános iskolák alsó tagozatosainak szóló MobileKids Program (a MobileKids iskolai keretek között megvalósítható komplex közlekedésbiztonsági oktatóprogram), valamint a középiskolásoknak készült Közlekedésbiztonsági veszélyfelismerő program, a Suli két keréken – hogy csak néhányat említsünk a sok közül.

Bármennyire is népszerűek ezek a programok, továbbra is indokolt volna, hogy a közlekedésre nevelés nagyobb hangsúlyt kapjon a közoktatásban. A szakmai napon – mint arról lapunk is beszámolt – Berzai Zsolt alezredes, az ORFK balesetmegelőzési osztályvezetője elmondta, az oktatásért is felelős Belügyminisztérium, az Oktatási Hivatal, valamint az ORFK – Országos Balesetmegelőzési Bizottság más, a közlekedésbiztonságért tenni akaró és az iránt elkötelezett szervezettel közösen egy olyan koncepció kidolgozásába kezdtek a közelmúltban, melynek megvalósulása esetén, már a 2023/2024-es tanévtől is akár a mostaninál lényegesen hangsúlyosabban jelenne meg a tantervekben a közlekedési ismeretek oktatása.

De, hogyan kell (avagy inkább kellene) megtanítani a gyerekeket a szabályos és biztonságos közlekedésre?

Semmiképpen se úgy, hogy sorra megpróbáljuk beléjük sulykolni, hogy melyik tábla mit jelent. Gulyás Anikó a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Titkárság és Koordinációs Központ projektkoordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy a KRESZ számos absztrakciót használ, amit a gyerekek nem feltétlen tudnak értelmezni. Mit jelent az, hogy alaposan nézzünk körül, vagy, hogy körültekintőnek, óvatosnak lenni?

Gulyás Anikó sok évet dolgozott óvodapedagógusként, szerinte a gyerekeket játékos formában kell megtanítani azokra a közlekedési szabályokra, amelyeket már nekik is ismerniük kell, ha önállóan közlekednek. Nem azt kell hangsúlyozni, hogy mit nem szabad csinálni, mert azzal csak elkedvetlenítik, szélsőséges esetben megfélemlítik a gyereket, márpedig a cél nem az.

Forrás: ujbuda.hu

Ha megkérdezik a gyerektől, hogy mit jelent egyik vagy másik tábla, vagy el tudják mondani, vagy nem. Gulyás Anikó szerint azonban nem is ez a helyes kérdés. Sokkal inkább az, hogy „Mit csinálsz… Mit kell tenned, ha ezt vagy azt a táblát látod? Ez a kérdés elgondolkodtatja a gyereket, felkelti a kíváncsiságát és így akkor is megjegyzi, hogy mi a teendő, ha azt a táblát látja, ha már rég elfelejtette, hogy pontosan mit is jelent.

A pszichológusok szerint a felnőtteknél is működik az a technika, amikor feltesznek egy kérdést, amire három lehetséges válasz közül kell kiválasztani azt, amelyik helyes. A három válasz közül kettő nyilvánvaló blődség, a harmadik az egyedüli jó. Az ilyen feladatokat élvezik gyerekek, hiszen garantált a siker, hogy jó választ adnak. Közben akaratlanul is rögzül bennük a helyes válasz, hogy mi a teendő az adott tábla láttán vagy a képen látható közlekedési szituációban.

A KRESZ-t, mint sok minden mást, nem lehet csak úgy beleönteni a gyerekek fejébe. (A felnőttekébe se, pedig elvileg ők már azt is tudják, miért kellene pontosan tudniuk, hogy melyik tábla mit jelent és mikor kinek van elsőbbsége – a szerk. Megjegyzése.)

Ha a gyerekekben csak annyi marad meg, hogy az „azért kell úgy közlekedni…, azt tenni…, arra figyelni…, mert azt mondták”, amint nem mondják, nem fogják jól csinálni. Fontos, hogy értsék, mit miért kell tenniük, hogy gyakorlati tapasztalatot, sikerélményt szerezzenek.

F.Gy.A.