Közúti halálos áldozatok számának alakulása az Európai Unióban 2024-ben
Közúti halálos áldozatok számának alakulása az Európai Unióban 2024-ben
(az Európai Bizottság előzetes adatai alapján)
Az Európai Bizottság 2025. március 18-án gyorsjelentést adott ki a közúti halálozások 2024. évi alakulásáról. Tekintettel arra, hogy a legtöbb országban jelenleg csak az előzetes adatok – néhány tagállamban a részleges, illetve az évközi, pl. az 1-6 havi, ill. 9-11 havi teljesítmény alapján becsült adatok – állnak rendelkezésre, így az összesített uniós helyzetértékelés előzetesnek tekintendő. Az ismertetett adatok alapján 2024-ben mintegy 19 800 ember vesztette életét közúti balesetben az Európai Unió úthálózatán, amely 3%-os csökkenést jelent 2023. évi helyzethez képest (az áldozatok száma egy év alatt mintegy 600 fővel csökkent). A közlemény hangsúlyozza, hogy számos tagállamban továbbra is akadozik az előrelépés a közúti halálozások számának visszaszorításában, ugyanakkor néhány tagállamnak az időarányos teljesítménye alapján jó esélye van, hogy 2030 végére a felére csökkentse a balesetben meghalt személyek számát a 2019 évi adatokhoz képest.
Az egyes tagállamok teljesítményei között jelentős különbségek vannak. Az elmúlt öt évben a közúti balesetben meghaltak száma csak kis mértékben csökkent Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban, míg Írországban és Észtországban nőtt az áldozatszám (bár a kis országok jobban ki vannak téve az éves ingadozásoknak). Ezzel szemben Belgium, Bulgária, Dánia, Litvánia, Lengyelország és Szlovénia jelenleg jó úton halad afelé, hogy 2030-ra elérje a közúti halálesetek és súlyos sérülések számának 50%-os csökkentését célzó célkitűzést. Említésre méltó még Románia, ahol a halálos áldozatok száma 21%-kal csökkent a 2019 óta eltelt időszakban, de a halálozási adatok továbbra is itt a messze legkedvezőtlenebbek az Európai Unión belül.
Az országok halálozási arányának összesített rangsorában nem történt jelentős változás. A legbiztonságosabb utak továbbra is Svédországban (20 haláleset egymillió lakosra), Máltán (21 fő/egymillió lakos), és Dániában (24 fő/egymillió lakos) találhatók. Bulgária (74 fő/egymillió) és Románia (77 fő/egymillió) jelentette a legmagasabb halálozási arányt 2024-ben. Az EU átlaga tavaly 44 közúti halálozás volt egymillió lakosra vetítve a 2023 évi 46 fővel szemben. Magyarország az EU átlagánál gyengébb teljesítményével (52 halálos áldozat/egymillió lakos) az uniós sorrend 20. helyén szerepel, 3 hellyel visszaesve az egy évvel ezelőtti helyzethez képest.
| Egymillió lakosra jutó halálos áldozatszám
|
Halálos áldozatszám százalékos alakulása 2023-ban a jelölt évekhez képest
|
||||
| 2023-ban | 2024-ben | 2023 | 2019 | 2017-2019 évek átlaga | |
| Európai Unió átlaga | 46 | 44 | -3% | -13% | -15% |
| Belgium | 43 | 37 | -13% | -32% | -29% |
| Bulgária | 81 | 74 | -9% | -24% | -25% |
| Csehország | 46 | 45 | -2% | -20% | -20% |
| Dánia | 27 | 24 | -10% | -27% | -20% |
| Németország | 34 | 33 | -2% | -9% | -12% |
| Észtország | 43 | 50 | +17% | +33% | +24% |
| Írország | 34 | 32 | -4% | +23% | +21% |
| Görögország | 61 | 64 | +4% | -3% | -6% |
| Spanyolország | 38 | 35 | -4% | -2% | -4% |
| Franciaország | 48 | 48 | +1% | -1% | -4% |
| Horvátország | 71 | 62 | -13% | -20% | -24% |
| Olaszország | 52 | 51 | 0% | -5% | -8% |
| Ciprus | 37 | 44 | +21% | -21% | -20% |
| Lettország | 75 | 59 | -22% | -16% | -20% |
| Litvánia | 56 | 42 | -24% | -35% | -34% |
| Luxemburg | 39 | 27 | -31% | -18% | -20% |
| Magyarország | 49 | 52 | +5% | -17% | -20% |
| Málta | 30 | 21 | -25% | -25% | -32% |
| Hollandia | 34 | 31 | -10% | -6% | -4% |
| Ausztria | 44 | 38 | -13% | -16% | -15% |
| Lengyelország | 52 | 52 | 0% | -35% | -34% |
| Portugália | 61 | 56 | -7% | -14% | -10% |
| Románia | 81 | 77 | -4% | -21% | -22% |
| Szlovénia | 39 | 32 | -17% | -33% | -31% |
| Szlovákia | 49 | 47 | -3% | -5% | -4% |
| Finnország | 33 | 31 | -5% | -17% | -23% |
| Svédország | 22 | 20 | -8% | -5% | -21% |
| Nem EU tagállamok: | |||||
| Svájc | 27 | 28 | +6% | +34% | +15% |
| Norvégia | 20 | 16 | -19% | -18% | -17% |
| Izland | 21 | 33 | +63% | +117% | -3% |
Közúti halálozások alakulása az EU-ban az előzetes adatok alapján (Forrás: Európai Bizottság, 2025. március 18)
A közúti halálozási mutatók terén kiemelkedő a skandináv országok teljesítménye. Svédország, Dánia és Finnország az uniós sorrend első, második, valamint hatodik helyén szerepel az EU átlagánál lényegesen jobb adatokkal, míg a nem európai uniós tagállam, Norvégia a 16 fő/egymillió lakos mutatóval továbbra is a világ a legbiztonságosabb úthálózatával rendelkező országa, folyamatosan, immár bő egy évtizede. Az előzőekkel szemben a legkedvezőtlenebb adatokkal a balkáni térség országai rendelkeznek.
A leginkább érintett úthasználók, főbb kockázati tényezők
A 2024. év vonatkozásában részletes, közösségi szintű baleseti adatok jelenleg még nem állnak rendelkezésre, azok minden bizonnyal csak az év második felében várhatók. A 2023. évi adatok alapján az Európai Unió területén továbbra is a vidéki utak a legveszélyesebbek. A közúti halálozások 53%-át vidéki utakon, 38%-át lakott területen belül, 9%-át pedig autópályákon okozták.
A férfiak közül került ki a közúti halálozások több mint háromnegyede (77%-a). A legnagyobb kockázatoknak az idősebb korosztály tagjai, a 65 év felettiek vannak kitéve. Az összes közúti haláleset 31%-a az időseket érinti (2019-ben ez az arány még 28% volt), miközben a lakosságon belüli arányuk ennél jelentősen kevesebb, mindössze 21%. Hasonló arányeltolódás van a 18-24 éves fiatalok esetében is, ugyanis ebből a korcsoportból került ki az összes halálos áldozat 12%-a, miközben a lakosságnak csak 7%-át teszik ki.
A balesetben meghalt személyek 44 %-a, összesen 9 056 fő személygépkocsival utazott a tragédia bekövetkezésekor, annak vezetőjeként, illetve utasaként. Az ő részarányuk a legmagasabb a baleseti áldozatokon belül (2022-ben 48%, 2023-ban 45% volt ez az arány, ami csökkenő tendenciát jelez).
A meghaltak 20%-a kétkerekű motoros járművel (motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral), 18%-a gyalogosként, 10%-a pedig kerékpár hajtójaként közlekedett a cselekmény bekövetkezésekor. A motoros kétkerekű járművel utazók esetében egy év alatt az arány 1%-kal nőtt. Ezeknek a járműveknek a forgalomban való részvétele esetén a baleseti és halálozási kockázat kiemelkedő. Utóbbi megállapítást támasztja alá, hogy amíg a személygépkocsikkal megtett utaskilométerek összessége 35-ször nagyobb a motoros kétkerekű járművekénél, addig benne ülő, és balesetben meghaltak (gépkocsivezetők és utasok) száma mindössze kétszerese azokénak, akik motorkerékpárral, vagy segédmotoros kerékpárral közlekedtek.
A gyalogosok 64%-át személygépkocsi, 23%-át tehergépjármű, 3%-át pedig motorkerékpár ütötte el a balesetkor. Továbbra is magas a „magános” balesetek aránya (33%, akárcsak egy évvel korábban), amikor a balesetnek más külső résztvevője nem volt. Ezeknek a tragédiáknak a hátterében többnyire az érintett jármű pályaelhagyása, felborulása, vagy szilárd tárgynak ütközése áll.
Az egyes korcsoportoknál az úthasználók megoszlásában esetenként jelentős eltérések mutathatók ki. A Bizottság a közleménye kitér arra, hogy a 65 év felettiek vonatkozásában a halálos áldozatok 30%-a gyalogosként, 16%-a kerékpárosként közlekedett, míg a 18-24 éveseket érintően a közúti tragédiák 62%-a személygépkocsival, 24%-a pedig motoros kétkerekű járművel közlekedve történt.
A közlemény a lakott területen belül, és azon kívül okozott közúti halálozásokat külön is megvizsgálja.
A városi területeken a veszélyeztetett úthasználók (gyalogosok, kerékpárosok, motoros kétkerekű járműveket, illetve személyi mobilitási eszközöket használók) köréből kerül ki az összes halálos áldozat mintegy 70%-a. Különösen a gyalogosként meghaltak száma magas (2 612 fő az összes 7 807 főből, ami az összes áldozat 33%-át jelenti). A meghalt gyalogosok 64%-át személygépkocsi, 22%-át tehergépkocsi ütötte el, míg a közúti tragédia áldozatává vált kerékpárosok esetében ez az arány 41%, ill. 18%, a motorkerékpárosok esetében pedig 44%, ill. tehergépjármű általi elütéskor 10%. A kerékpárosok által elütött gyalogos halálos áldozatok aránya lakott területen belül kevesebb mint 1% (0,9%).
A városi utakon bekövetkezett balesetek túlnyomó részében a veszélyeztetett úthasználók személygépkocsi, vagy tehergépjármű általi elütéskor, illetve a velük való ütközés során szenvedték el élettel össze nem egyeztethető sérüléseiket. Az előzőek rávilágítanak arra, hogy a közúti közlekedés legsérülékenyebb képviselőinek a védelmét tovább kell javítani, és ennek érdekében mielőbb hatékony intézkedéseket kell hozni közösségi, nemzeti és helyi szinten egyaránt.
A lakott területen kívüli, úgynevezett „vidéki utakon” (ebbe a fogalmi körbe nem tartoznak bele a gyorsforgalmi utak) bekövetkezett közúti halálozásoknál természetszerűleg más a helyzet, a forgalmi adottságoknak megfelelően. Az EU vidéki útjain összesen 10 816 fő vesztette életét balesetben 2023-ban. A gyalogos áldozatok aránya az összes közúti halálozáson belül 8% (szemben a városi utak 33%-os arányával), és hasonló állapotokat tapasztalhatunk a kerékpárosok esetében is (8% a városi 14%-kal szemben).
A balesetben meghalt, személygépkocsival utazók aránya ugyanakkor a vidéki utakon több mint kétszerese annak, mint a városi utak esetében (vidéken 56% a városi 26%-kal szemben). Ugyanez jellemzi a tehergépjárművek közlekedését is, hiszen amíg 2023-ban a városi utakon 149 fő, addig a vidéki utakon 537 fő vesztette életét tehergépjármű vezetőként, illetve utasaként. Mindezek nyilvánvalóan a nagyobb haladási (és ütközési) sebességgel is összefüggésben vannak. A motorkerékpárosok esetében azonban az arányok közötti különbség rendkívül csekély (városban 17%, vidéki utakon 18%), ami arra utal, hogy a motorosok már alacsonyabb sebességtartományok esetén is rendkívül sérülékenyek, amennyiben baleset következik be.
Egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma 2024-ben
Az Európai Bizottság hatályban lévő közlekedésbiztonsági programja meghatározza, hogy 2030-ig 50%-kal kell csökkenteni a közúti balesetben meghalt, valamint – a közösségi programok történetében első alkalommal – a súlyosan sérült személyek számát. A célkitűzés báziséve az Európai Bizottság beavatkozását követően az eredetileg megjelölt 2020. év helyett a pandémia előtti utolsó esztendő, 2019 lett.
A közösségi közlekedésbiztonsági célkitűzés akkor teljesül, amennyiben a közúti balesetben meghalt személyek száma 2030 végén nem haladja meg a 11 400 főt (a 2019. évi 22 800 halálos áldozat felét). Az ábrán látható, hogy a közúti halálozások számában 2019 és 2024 között mért csökkenés üteme egyre inkább elmarad attól, mint ami az uniós célkitűzés időarányos teljesítéséhez szükséges.
G.I.
