„Lebegő kapu” és egyéb kerékpáros érdekességek Hollandiából

  • Hollandiát tartják a Föld első számú kerékpáros nemzetének. A sikertörténet bő 130 évre nyúlik vissza.
  • Az új koronavírushoz kötődő világjárvány Hollandiában is jelentősen befolyásolta a közúti közlekedést.
  • A kerékpáros közlekedés további erősödése gyors infrastrukturális beavatkozásokra ösztönözte az állami és önkormányzati vezetőket.
  • A fejlesztésekből a főváros sem maradhatott ki: Amsterdamban egy új kerékpáros és gyalogos híd tervezésére írtak ki pályázatot az IJ folyó felett.
  • A pályázatok egyike a „Lebegő kapu” nevet viseli. A látványos és innovatív megoldásokat halmozó híd nem csak átkelőhelyként, hanem turistalátványosságként is szolgálna.
  • Amennyiben megvalósul, a „Lebegő kapu” Amszterdam új szimbólumává, fókuszpontjává válhat.

Földünkön több kerékpáros nagyhatalom is létezik, melyek sorában általában Hollandiát illetik az „első számú kerékpáros nemzet” címmel. Nem véletlenül. A települések utcaképét látva aligha férhet kétségünk a hollandok elsőségéhez, emellett ugyanakkor statisztikai számadatok is igazolják, hogy ebben az országban a kerékpár a mindennapi élet elmaradhatatlan részét képezi. Íme, néhány adat ezek közül:

– Hollandia lakossága 2020-ban 17,2 millió volt. A 40 éves múltra visszatekintő Holland Kerékpárosok Szövetsége (Fietsersbond) saját meghatározása szerint 13,5 millió kerékpáros érdekeit képviseli.
– Amsterdamban a kerékpárok száma meghaladja a lakosságét. Amíg a holland főváros lakossága mintegy 822 ezer fő, addig a kerékpárok számát 881 ezer db-ra becsülik (a csaknem 60 ezres „többletnek” több oka is van: egyrészt vannak, akik több kerékpárral is rendelkeznek, de a népszerű közösségi, kerékpármegosztó rendszerek járművei is emelik a darabszámot).
– A felmérések szerint Hollandiában a lakó- és munkahelyük között rendszeresen ingázó, vonattal utazók nem kevesebb, mint 44%-a kerékpárral közelíti meg a vasútállomást.

A feljegyzések szerint 131 évvel ezelőtt a Gazelle típusú kerékpárral kezdődött Hollandia kerékpáros nagyhatalommá válása. A Gazelle Hollandia legrégebbi kerékpár gyártója, a gyár termékei napjainkban is népszerűek. A Dieren városában kifejlesztett forma egyrészt a holland táj és a belvárosi kerékpárutak jellegzetes és elmaradhatatlan része, másrészt pedig követendő mintaként – vagy éppen másolási alapként – szolgált számos ország kerékpár modelljéhez. Bár az első lánchajtásos, úgynevezett „biztonsági kerékpár” megépítése 1885-ben az angol John Kemp Starley nevéhez kötődik, a hollandok 1890-ben követték az „úttörő mester” példáját, és megalkották saját, immár bő évszázada klasszikusnak számító modelljüket. A Gazelle kulcsszerepet játszott az egész világ kerékpárágazatának fejlődésében, és döntő mértékben segítette a holland nemzet kerékpáros kultúrájának a kialakítását

A COVID 19 világjárvány Hollandiában is jelentősen kihatott a közlekedési szokásokra. Tavaly március óta még többen használják a kerékpárt mindennapi közlekedésük eszközéül, mint a korábbi időszakokban. A forgalom szerkezetének átalakulása azonnali lépésekre ösztönözte (és ösztönzi ma is) a holland kormányzatot, valamint a települések vezetőit: nagyszabású infrastrukturális átalakításokba kezdtek, meggyorsították a gyorsforgalmi kerékpárutak építését, kerékpáros hidak és aluljárók tervezése és kivitelezése kezdődött meg, valamint számos útkereszteződés átépítésére kerül sor. A körforgalmak építésénél elsődleges szempont lett az átláthatóság, a letisztult környezet, valamint a kerékpárosok fokozottabb védelme. Utóbbit főleg a kerékpársáv fizikai elválasztásával, valamint a bringások elsőbbségének biztosításával érik el. Az előzőekben említett beavatkozások által a holland városok utcaképe gyors ütemben változik.

Az infrastrukturális változásokból természetesen a főváros sem maradhat ki, ahol napjainkban egy nem mindennapi, fantasztikus filmekbe illő kerékpáros építmény terve tartja izgalomban a közvéleményt. Ennek háttere, hogy Amszterdam városvezetése 2021-ben pályázatot írt ki egy új, az IJ folyó felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd megtervezésére. A képen látható terv a „Lebegő kapu” megnevezést kapta, és a moszkvai Állami Kutatási és Tervezési Intézet négyfős csoportjának munkáját dicséri.

A híd – amennyiben megvalósul – nem pusztán átkelőhely lenne, hanem olyan ultramodern, számos öko elemet tartalmazó látványosság, ami a városlakók és a turisták tömegeit egyaránt vonzza. A tervek szerint a folyó felszínén „lebegő” két, kúp alakú toronyban átlátszó üvegliftek, spirális gyalogos mozgólépcsők, valamint körkörösen fel- és lefelé vezető kerékpáros rámpák lennének. A bringásoknak felfelé menet sem kellene feltétlenül pedálozniuk, mert egy speciális felvonó szerkezet állna rendelkezésükre, amire az egyik lábukat csak rá kell tenniük, és már haladnak is. A tervezők külön ügyeltek arra, hogy a nyári és a téli napsugarak egyaránt beragyogják az áttetsző, kagylószerű héjazattal ellátott építményt. A tornyok lábainál a bokrokkal és kisebb fákkal parkosított talajon vízi madarak fészkelő helyeit alakítanák ki. „Zöldek” nem csak az építményen kívül, hanem azon belül is lennének, hiszen a rámpák mentén árnyéktűrő növények sokaságát telepítenék. A tornyok felsőbb szintjei kávézónak és galériának biztosítanának helyet. A hídon áthaladni szándékozó kerékpárosok két út között választhatnának. Vagy a panorámás felvonót használják (ekkor összesen 300 métert kellene megtenniük a túlpart elérésig), vagy a rámpán kerekeznek végig, így élvezve a nem mindennapi látványt (utóbbi esetben a parttól-partig távolság 1.200 méterre nő). A zöld színűre tervezett átívelő hídelem magassága az alatta haladó vízi járművek közlekedését nem korlátozza.

Az új híddal kapcsolatos kiírási követelmény, hogy járuljon hozzá az új kerékpáros és gyalogos hálózat fejlődéséhez, az egészséges közlekedési mód további terjedéséhez, jelentős vizuális és térbeli akadályok nélkül biztosítsa a gyalogosok és kerékpárosok átkelését, továbbá jól illeszkedjen a jövőbeni városképbe. A „Lebegő kapu” – amennyiben elnyeri a pályázatot és megvalósul – Amszterdam új szimbólumává, egyben fókuszpontjává válhat.

Létezik egy bölcs holland mondás, miszerint: „Építsd ki az infrastruktúrát, és meglátod, kerékpárra ülnek az emberek!”. Ezt az elvet Hollandia mellett egyre több ország alkalmazza, többek között Dánia, Németország vagy éppen az északi Finnország. Az infrastruktúra mellett azonban más eszközökkel is lehet ösztönözni az egészséges és környezetbarát közlekedési módok további terjedését. Ezek közé tartozik például a szabályozás. Minden bizonnyal a fővárosban kerékpározók számát fogja növelni, ha ott általános sebességkorlátozást vezetnek be. Amszterdamban ugyanis jelenleg azt vizsgálják, hogy – brüsszeli és párizsi mintára – bevezethető-e a 30 km/h megengedett legnagyobb sebesség a belterületi utakon. Ha a tervet jóváhagyják, akár már 2023-tól legfeljebb 30 km/h-val haladhatnak az autósok, motorosok és más gépjármű vezetők. Az ismert tervek szerint a sebességkorlátozás néhány kivételtől eltekintve (fontosabb gerincútvonalak, ki- és bevezető szakaszok stb.) minden belterületi útra vonatkozhat. Az intézkedés által várhatóan kevesebb gépjármű fog közlekedni a főváros útjain (és azok is lassabban haladnak majd), csökken a közúti közlekedés okozta zajterhelés és káros anyag kibocsátás, a közúti balesetek száma és súlyossága számottevően csökken, továbbá az eddigieknél is többen választják majd a „zöld” közlekedési megoldásokat, azaz a kerékpározást, illetve gyaloglást. Az ügyben döntés még nincs, hiszen számos tisztázatlan kérdés várat még magára ebben a politikailag is érzékeny kérdésben.

Végezetül a közlekedés-fejlesztési programok és célkitűzések is a kerékpározás további térnyerését valószínűsítik. Az egyik példa erre Zwolle városa, ahol a napi közúti forgalom több mint felét jelenleg is a két keréken közlekedő helyiek teszik ki.  Ami nem kis szó, hiszen az ország középső részén fekvő városban több mint 120 ezren élnek. A városvezetés nemrég új akciótervet fogadott el, mely keretében 2027-ig további 20%-kal kívánják növelni a napi szinten kerekezők számát. Ha ez megvalósul, akkor a városlakók több mint kétharmada (azaz háromból két fő!) rendszeresen kerékpárral fog közlekedni. Nem kevésbé markáns az ország kormányzati központjának számító Hága programja sem. A hágai városvezetés azt tűzte ki közlekedéspolitikai céljaként, hogy 2040-re a kerékpározás legyen a város első számú közlekedési módja, és az ehhez szükséges fejlesztésekre 65 millió eurót biztosít. Ha ez megvalósul, akkor Hágában minden bizonnyal egy jelenleginél tisztább, egészségesebb és élhetőbb környezet alakul ki, mely követendő példaként szolgálhat más nagyvárosok számára.

G.I.