Lebegő zebra a bölcsőde előtt

• Optikai csalódás kényszeríti lassításra az autósokat a 3D-s gyalogos-átkelőhelyek előtt.
• Minden arra járó sejti, hogy senki nem helyez betontömböket az útra, de azért lassítanak.
• Fényvisszaverő prizma, útburkolatba süllyesztett lámpa, világító útburkolat a zebrákon.
• Az okos zebrák képesek összehangolni a gyalogos és a járműforgalmat, de még drágák.

Újabb lebegő zebrát adtak át Magyarországon, ezúttal Hódmezővásárhelyen, az Oldalkosár utcában a bölcsőde előtt. Bár ott eddig sem volt kirívóan magas a balesetek száma, a helyiek joggal gondolták, hogy egy is sok, és ha bármilyen módon lassításra lehet bírni ott az autósokat, akkor azt meg kell tenni, már csak apróságokkal arra közlekedő családok védelme érdekében is.Korábban is 30 km/h sebességkorlátozás volt érvényben az Oldalkosár utcában, amit azonban az arra közlekedő autósok vagy betartottak, vagy nem. Az Oldalkosár utcai újfajta gyalogos-átkelőhely megálmodói nem akarták az arra járók belátására bízni, betartják-e a sebességkorlátozást vagy sem. Biztosak voltak abban, hogy az új 3D-s zebra lassításra késztet majd minden arra járót.

A 3D-s gyalogátkelőhely a leginkább talán az első „zebrákhoz”, minden gyalogos-átkelőhely elődjéhez hasonlítható. A Vezúv időszámításunk szerint 79. augusztus 24-i kitörésekor elpusztult, azonban a vulkáni hamu által nagyrészt konzervált ókori városban, Pompeiben feltárt egymás mellett sorakozó kőtömbökhöz hasonlóak lehettek az első gyalogos-átkelőhelyek.

A simára csiszolt tetejű, egymástól lépés távolságban elhelyezett köveken a gyalogosok könnyedén átkelhettek az úton, nem kellett az ott folyó szennyes vízbe gázolniuk. Mindeközben a kövek között gond nélkül áthajthattak a kor fogatai és át lehetett tolni vagy éppen húzni a kézikocsikat is. Nem mellesleg a talajszinttől 25-40 centi magasra kiemelkedő kövek minden bizonnyal las

lassításra késztették az úton haladó fogatokat, azaz biztonságos átkelést tettek lehetővé a gyalogosoknak.

Kerekét törhette az a kocsis, aki egy fogattal túl gyorsan hajtott neki a pompeji zebraköveknek. Sőt, maga is megsérülhetett. De még egy kézi kocsival sem volt ildomos kapkodni.

A mai lebegő kövek nem törnek kereket, se lábat vagy más végtagot, ha túl nagy sebességgel hajtanak nekik. Ókori elődeikkel szemben ezek a lebegő kövek valójában síkok, térhatású felfestések. Csak annyira emelkednek ki az aszfalt síkjából, amilyen vastag a felvitt festékréteg.

Csakhogy egy optikai trükk miatt ez távolról sem nyilvánvaló!

Aki tanult általános iskolában perspektivikus ábrázolást, talán még emlékszik rá, hogyan kell elkészíteni egy térhatású rajzot a sík lapon. Maga is rajzolhat otthon térhatású küszöböt vagy valódinak látszó postaládát magának az ajtóra. Garantáltan mindenki megáll pár lépésnyire tőle, hogy megnézze, „Mi ez itt?” vagy hogy „Akkor most mekkorát is kell lépnie, hogy ne rúgjon bele…”

Meghatározott irányból és távolságból néznek ki lebegő zebráknak az ilyen gyalogátkelők, mintha jókora köveket pakoltak volna az útra. Még közelebb érve már látszik, hogy nincs is semmiféle akadály. Addigra azonban még a helyismerettel rendelkező autós is lekapja a lábát a gázról, azaz akaratlanul is lassít.

És épp ez volt a cél, amikor tízegynéhány éve az izlandiak fel- avagy kitalálták ezt a forgalomcsillapító megoldást. Hiába tudja minden autós, hogy nincs az a közútkezelő, aki kétméteres kőtömbökkel próbálná csillapítani a forgalmat, mégis lassít. Mert soha nem lehet tudni, elvileg ez is egy megoldás a sebességcsökkentés kikényszerítésére. Mondhatnánk, nem túl európai, nem is túl humánus, de hatékony, az biztos.

A Balkán és Afrika turisták által kedvelt településein is léteznek még olyan régi kistelepülések, ahol még dívik ez a módi, hogy az úton a menetiránnyal párhuzamosan akadályokat helyeznek ki, amelyek között alacsony sebesség mellett még a leglaposabb szériaautós is át tud hajtani. De minél gyorsabban hajt, annál nagyobb koncentrációra és mindinkább jókora szerencsére is szüksége van a sofőrnek az áthajtáshoz. Nemigen kockáztatja meg senki a kőnek hajtást.

Önként lassít mindenki, ami mindig jobb, mintha kamerákkal, drónokkal, állandó rendőri jelenléttel kellene erre rábírni a közlekedőket.

Lebegő zebrát festettek már fel Dorogon, Sajóörsön. Számos helyen tervezgetnek hasonlókat. Egyes helyeken a meglévő zebrák szélére festenek térhatású szegélyeket, amik a közeledő autóból úgy néznek ki, mintha fekvőrendőrök lennének.

A tapasztalatok mindenütt kedvezőek. Bármely megoldás mellett tette is le a voksát a közútkezelő, a célt elérte, az átlagsebesség csökkent az adott úton. Lassabban közelítenek az autósok és a motorosok a 3D-s gyalogátkelőkhöz.

Végül is nem ez volt ezzel az optikai trükkel a céljuk az izlandiaknak, vagy az ötletüket azóta adaptálóknak?

A gyalogosok védelmében, a gyalogátkelőhelyek biztonságának növelése érdekben számos más megoldást is kifejlesztettek és alkalmaznak persze napjainkban világszerte. Nálunk is.

Evidensnek mondható, hogy a zebrákat ki kell világítani – már ahol ehhez adottak a feltételek. A napelemes-mozgásérzékelős világítótesteknek és a hozzájuk való mind kisebb tömegű akkumulátoroknak hála ma már ott is fényárban úszhatnak a zebrák, ahol nincs a közelben áramforrás. Elég, ha akkor működésbe lépnek, ha egy gyalogos megközelíti a gyalog-átkelőhelyet, és ha már átkelt, le is lehet kapcsolni a világítást. A fel- és lekapcsolódó lámpák éjszaka messziről is jól látszanak, így még a legfigyelmetlenebb gépjárművezetőknek is feltűnnek.

Sok helyen fényvisszaverő prizmákkal, vagy az aszfaltba süllyesztett lámpákkal próbálják biztonságosabbá tenni az átkelést. Ma már Magyarországon is használnak világító útburkolatokat, amelyek sötétedéstől napkeltéig a nap közben elnyelt fényt fluoreszkálják vissza. Ilyen fényelnyelő felületekkel készülhetnek, készülnek is zebrák, amelyek sötétben is látszódnak, és akár egy kerékpár lámpájától is ragyogni kezdenek.

És persze léteznek már okos zebrák is, amelyek érzékelik, ha gyalogos közeledik feléjük, majd hanggal és fénnyel figyelmeztetik, hogy adott pillanatban szabad vagy éppen tilos az átkelés. Az okos zebra figyeli az autóforgalmat is, vagy éppen kapcsolatban áll a forgalom felügyeletét ellátó rendszerekkel. Ennek köszönhetően ezek a gyalogátkelőhely-biztosító smart eszközök már azt is „tudják”, hogy mikor szabad, mikor lehet és mikor kell zöld jelzést adni a gyalogosoknak. Utóbbira nyilván akkor kerül sor, ha egy bizonyos ideje már előtte várakoznak.

Egyes rendszerek már képesek arra, hogy olyan ütemben váltsanak pirosról zöldre vagy fordítva, hogy adott idő alatt a legtöbb gyalogos jusson át az úton úgy, hogy közben a lehető legkevesebb időt kelljen állniuk a zebrák előtt az úton közlekedőknek – és fordítva.

Minél okosabb azonban egy zebra, annál drágább a telepítése. S bár a biztonság, különösen a gyerekek biztonsága mindennél fontosabb, a közútkezelők mindenütt igyekeznek olyan kreatív megoldásokkal előrukkolni, amelyeket elbír a büdzséjük.

F.Gy.A.