Legyen május 11. A Kulturált Közlekedés Világnapja!

• KTI Közlekedésbiztonsági konferencia – A közlekedésben mindig is innovatívak voltunk.
• Akkor biztonságos a közlekedés, ha kulturált – május 11, A Közlekedési Kultúra Napja.
• Mi a balesetek 70 százalékának a legfőbb oka? Kik okoznak tízből hét balesetet az utakon?
• Már egészen kisgyermekkorban meg kell tanítani a kulturált, együttműködő közlekedést.

„Magyarország mindig is innovatív nemzet volt a közlekedés területén, ennek ellenére még bőven van hová fejlődnünk”, mondta az Európai Közlekedésbiztonsági Charta nemzeti képviseletét is ellátó Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. május 10-i Közlekedésbiztonsági konferenciáját megnyitó beszédében Berta Tamás közlekedésbiztonsági igazgató-helyettes. A konferenciát a KTI által is támogatott Közlekedési Kultúra Napja rendezvénysorozatának részeként szervezték meg.

„Nem kétséges, van hová fejlődni, jegyezte meg Berta Tamás, főleg, ami a baleseti mutatókat illeti, de most ezen az egy napon, A Kulturált Közlekedés Napján vegyük számba a jó dolgokat, a sikereket. Végül is az év nagy részében jellemzően rossz hírekkel, bosszantó jelenségekkel szembesülünk utazás közben, vagy ha ott nem is, a médiában mindig. Május 11. viszont A Kulturált Közlekedés Napja, ami egy magyar „találmány”, innováció, emlékeztetett Berta Tamás, legalább ezen a napon koncentráljunk a jó dolgokra, a sikerekre.

A Kulturált Közlekedés Napjának gondolata Bíró Józsefnek, a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésbiztonsági Tagozata elnökének a fejében született meg. Javaslatát még 2013-ban nyújtotta be a Mérnöki Kamara aktuális pályázatára. Ma már Bíró azért dolgozik, hogy A Közlekedési Kultúra Napja legyen előbb Európa, majd Világnapja a közúti közlekedésnek, egyszersmind a kulturált közlekedésnek. Mert, mint a kezdetek óta hangoztatja: „A közúti közlekedés (is) csak akkor lehet biztonságos, ha kulturált!” Hozzátette, a kultúra és a biztonság részét képezi ma már a környezettudatosság is!

Bíró a konferencián külön is hangsúlyozta, a közlekedés vonatkozásában a „kulturált” azt jelenti: a közlekedők odafigyelnek egymásra, partnerek, és együttműködnek, hogy a lehetőségekhez képest a legrövidebb időn belül biztonságosan eljuthasson mindenki úti céljáig.

A levegő, a víz és a föld után a közlekedés az, ami nélkül az emberiség képtelen lenne létezni. Naponta átlagosan egy órát tölt minden magyar közlekedéssel – gyalog, kerékpárral, gépjárművel, egyéni vagy közösségi közlekedést használva. Azaz több mint kilenc millió órát! Már csak ezért sem mindegy, hogy ezt az időt milyen körülmények között és milyen hangulatban tölti az ember.

Bíró József szerint a közlekedési kultúra nemcsak a közlekedők magatartása szempontjából vizsgálandó. Az utak, a pályák, a járművek, a különböző közlekedési formák kapcsolódásának milyensége is ide sorolandó. Az évek során A Közlekedési Kultúra Napja rendezvényein sok más mellett a gyermekek közlekedésbiztonságával, biztonságos közlekedésével éppúgy, mint a szépkorúakat érintő speciális kihívásokkal foglalkoztak behatóbban.

Évről évre szavazást tartanak az ország legszebb körforgalmáról, kerékpárútjáról, hídjáról, közlekedési kiadványáról s fotójáról.

Minden, ami A Közlekedési Kultúra Napjáról és az idei rendezvénysorozat eseményeiről tudható ide kattintva érhető el.

Már megsokszorozódott az első Közlekedési Kultúra Napjához képest a támogatók és a programok száma egyaránt. Az idén 106 támogatójának köszönhetően 110 különböző rendezvényt, internetes aktivitást szervez és tart meg az egyesület.

Óberling József ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság ügyvezető elnöke megerősítette azt, amit Berta Tamás a megnyitó beszédében mondott: a közlekedésbiztonság, s ezzel összefüggésben a közlekedési kultúra hagy még kívánni valót maga után Magyarországon. A Covid-járvány alatt csökkent, annak elmúltával azonban újra nőtt a halálos és súlyos sérüléssel végződő balesetek száma. Már ismét 500 felett van a baleseti halottaké.

Óberling elmondta: Magyarországon az összes sérüléses baleset 70 százaléka három baleseti okra vezethető vissza. Ezek a sebesség nem megfelelő megválasztása, az elsőbbségadás, illetve a kanyarodás, irányváltás szabályainak a megsértése. Ezen felül fokozza a baleset bekövetkezésének a kockázatát az ittas vezetés, a kimenetelét pedig a passzív biztonsági rendszerek használata, illetve azok használatának az elmulasztása.

Másfelől, a balesetek 70 százalékát a személygépkocsi-vezetők okozzák. Óberling a két számra utalva magától értetődőnek nevezte, hogy a rendőrség elsősorban a fennemlített öt baleseti okra és a személygépkocsi-vezetők ellenőrzésére koncentrál.

„Minden megyei rendőr-főkapitánysággal, minden rendőrkapitánysággal és rendőrrel szemben elvárás, egyben a munkájuk értékelésének a legfőbb szempontja is, hogy a fentiekre tekintettel végezzék ellenőrzési feladataikat”, szögezte le Óberling. Később megjegyezte: a különböző jogszabályi változtatások, új ellenőrzési technikák és eljárások bevezetése – mint az objektív felelősség bevezetése vagy a VÉDA-kapuk telepítése – az évek során bizonyíthatóan kedvező hatással volt a közlekedésbiztonságra.

Az ORFK-OBB ügyvezető elnöke hangsúlyozta, a szigorú ellenőrzés mellett fontos a képzés, és a balesetmegelőzési propaganda. A rendőrség aktívan jelen van a közösségi médiában, saját Podcast-csatornát működtet. A Pofátlan(TAN)ító videókra érkező visszajelzések és a megannyi köszönőlevél pedig ma már nem hagy bennük kétséget afelől, hogy az emberek nagy többsége rendre és biztonságra vágyik az utakon.

A biztonság kulcskérdés a fuvarozásban is. Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára szerint a szervezet „közel 35 ezer járművet ér el a tulajdonosokon keresztül”. Ezek többsége tehergépjármű, kisebb része busz. Bár a fuvarozó szakma a GDP 5 százalékát állítja elő, súlyos munkaerőhiánnyal küzd, aminek az egyik fő oka szerinte az, hogy legalább hárommillió forintot kell költeni magára, különböző tanfolyamokra és vizsgákra egy jelentkezőnek mire megszerzi a nemzetközi fuvarozásban való részvételhez szükséges képesítéseket, engedélyeket. Nem biztos, hogy kamionosnak áll az, akinek van ennyi pénze vagy akit ekkora összeggel képes támogatni a családja.

A NiT már tíz éve keresi az ország legjobb kamionsofőrét. Az „Öt tengelyen biztos kézzel” verseny komoly kihívás a résztvevőknek, mégis évente mintegy 350-400-an jelentkeznek. Nemcsak a kamionosok számára presztízskérdés az indulás. A munkáltatók is figyelik a teljesítményeket. Volt olyan év, amikor a munkaadója vadonatújra cserélte a nyertes addig használt kamionját. Ez is bizonyítja, jegyezte meg Dittel, hogy a munkáltatók számára mennyire fontos a jó szakemberek megtartása.

Az „Öt tengelyen biztos kézzel” európai mércével mérten is tekintélyes verseny. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, mint hogy magyar verseny győztese indulhat a DAF nemzetközi megmérettetésén. 2022-ben Szabados Gábor volt a legjobb a hazai „Öt tengelyen biztos kézzel” megmérettetésen, s ő megnyerte a „DAF Driver Challenge Champion 2022” versenyt is a Goodyear luxemburgi tesztpályáján.

A közlekedés legvédtelenebb résztvevői persze nem a 40 tonnás gépekkel közlekedők, hanem a gyermekek. Az ő edukációjuk a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. feladata, de mint a konferencián a cég képviseletében Lázár László elmondta, kiemelten foglalkoznak a motorosok biztonságos közlekedésre trenírozásával is. „Nem egy levelet kaptunk motorosoktól, melyben azt írták, azok a fogások, technikák mentették meg az életüket egy veszélyes szituációban, amit a mi tréningünkön tanultak”, mondta Lázár László.

A felnövekvő korosztályok képzéséről, felkészítéséről Ötvös Viktória, a KTI Közlekedésbiztonsági Kutatóközpont, Közlekedésbiztonsági Képzési Osztályának vezetője elmondta, hogy a balesetet szenvedett 0-13 évesek több mint a fele utasként sérül meg súlyosan vagy veszíti életét az utakon. Magyarországon az óvodások és kisiskolások körében végzett felmérések azt mutatják, hogy az óvodások és az első-másodikosok összességében nagyjából a 70-80 százalékát tudják azoknak az ismereteknek, amelyekkel az ő korukban rendelkezniük kell. Később, ahogy idősödnek, úgy csökken a tudásszintjük az elvárthoz képest. A 9-12. osztályosok már csak 57 százalékra teljesítenek. Márpedig ők a jövő közlekedői, ezért különösen fontos, hogy rendelkezzenek a koruknak megfelelő tudással a közlekedési szabályokat illetően. A KTI számos iskolai és óvodai közlekedésre nevelési programban vesz részt és különböző szakmai anyagokkal, programokkal segíti a pedagógusokat, és mindazokat, akik a felnövekvő korosztályok közlekedésre nevelésével foglalkoznak.

Ugyanezt teszi, csak kicsit másképp a Magyar Vöröskereszt is, mondta el Lovász Anett igazgatóhelyettes, aki – egy-egy figyelemfelhívó bemutató kedvéért – munkatársaival a legkülönbözőbb közúti események szereplőit maszkírozza sokkoló sérültekké a vállalkozó szellemű érdeklődőket, olykor arra kapható hírességeket. Aztán bemutatják rajtuk mit kell tenni akkor, ha éles helyzetben így néz ki valaki. Lovász Anett tapasztalatból mondta: olykor csak a bátorság hiányzik, azért nem segít senki a rászorulónak. Nem tudja mit, hogyan kell tennie, pedig senkitől nem várják el az orvosi értelemben vett szakszerű sebellátást. A vérzéscsillapítás, az újraélesztés megkezdése pedig tanulható és meg is kell tanulni.

F.Gy.A.

Fotók: Iró Zoltán