Megújult a gépjárművezető-képzés e-learning tananyaga

  • Tízből kilencen ma már e-learning tananyagokból tanulják meg az autóvezetés elméleti alapjait.
  • A tananyagok már mobileszközökről is kényelmesen tanulhatók.
  • A nagyszámú animáció és videó már az elméleti szakaszban gyakorlatias képzést tesz lehetővé.
  • Így nagyobb hangsúlyt kaphat a veszélyhelyzetek felismerésének és elhárításának oktatása is.

Magyarországon 2012 nyarán értékesítették az első e-learning tananyagot a gépjárművezető-képzésben. Tizenkét év telt el azóta és ma már a jogosítványra vágyók 90 százaléka otthon, a számítógépén, laptopján, vagy akár útközben, az okostelefonján tanulja meg a szükséges elméleti tudnivalókat, a KRESZ-t, a műszaki és a vezetéstechnikai ismereteket.

Dr. Szőcs Károly, a közúti közlekedési képzésekben félszáznál is több e-learning tananyagot fejlesztő és forgalmazó E-Educatio Zrt. vezérigazgatója állítja, az érdeklődök még a vártnál is gyorsabban és nagyobb arányban váltottak az e-learning oktatásra. Gyorsan felismerték, hogy az e-learning képzés számukra kényelmesebb, mint autósiskolába járni, mert így mindenki ott és akkor tanulhat, amikor ez számára a legalkalmasabb. Ráadásul a tanulók saját tempójuk szerint végezhetik el az egyes modulokat – az is, akinek tízegynéhány óra is elegendő a kötelező anyag elsajátításához, és az is, akinek hosszabb, alaposabb tanulásra van szüksége. A hatékonyságot a tantermi képzésekhez képest rendre magasabb vizsgasikeresség is alátámasztotta.

A rendszernek ugyanakkor nemcsak a rugalmasság, hanem az egységesség is nagy előnye. Dr. Szőcs Károly úgy fogalmazott: „Nyilván vannak kiváló oktatók, de lehetnek kevésbé tapasztaltak, esetleg kevésbé motiváltak is. A tantermi tanfolyam helyszíne, körülményei, szemléltetése is különböző színvonalú lehet. A sikeresség szempontjából fontos a tanulók motiváltsága is. Így a tanfolyamok színvonala és hatékonysága nagy szórást mutathat. Az e-learning képzéssel viszont mindenki ugyanazt a tudásanyagot és módszertant vásárolja meg, ugyanazokat a videókat, animációkat, magyarázatokat és ellenőrző teszteket, ami éjjel-nappal megbízhatóan, azonos színvonalon működik, ráadásul a már ismertetett rugalmassággal és alkalmazkodóképességgel a tanuló sajátosságaihoz. A kötött haladási sorrend, a kötelező tartalmak és a tanulási egységek közötti ugyancsak kötelező tesztek miatt pedig ezt a tanfolyamot nem lehet odafigyelés nélkül végigülni sem”.

Ha egy jármű vezetése engedélyhez kötött, akkor ma már szinte biztosak lehetünk abban, hogy a szükséges jogosultság megszerzéséhez létezik akkreditált e-learning tananyag. Sőt egyre többen szerezhetnek már így a közúti közlekedés területén szaktanfolyami végzettséget is. Így például ma már nem csak a hivatásos gépkocsivezetők tanulhatnak így, hanem számos munkagép (különböző targoncák és kotrógépek) kezelésének elméleti ismeretei is megtanulhatók e-learning rendszerben. Dr. Szőcs Károly szerint ezek is egyre népszerűbbek a felhasználók körében.

„Jók a visszajelzések. A tananyag befejezése (az elméleti tanfolyam elvégzése) után minden tanulónkat e-mailben szólítunk meg. A tanulók negyede kitölti a kiküldött kérdőívet, ami jó aránynak számít ebben a műfajban”, mondta Szőcs Károly. „Válaszaik folyamatosan rácáfolnak mindazokra, akik túlzásnak tartották, hogy szinte bármi, bárkinek oktatható e-learning formában”.

A gépkezelő tananyagok esetében a kétkedők elsősorban arra hivatkoztak, hogy a jelöltek előképzettsége, jártassága a digitális eszközök használatában nem lesz elegendő ahhoz, hogy egy komplex tanfolyamot elvégezzenek ebben a képzési formában, ahol ráadásul ma már nemcsak olvasni kell, hanem sok-sok videóval, animációval, interaktivitást igénylő feladattal is találkozhatnak, teszteket kell kitölteniük és így tovább.

„Ma már – korosztálytól függetlenül – a legtöbb ember zsebében ott az okostelefon, amit – ha máshogy nem – a gyermekeiktől megtanulnak kezelni az idősebbek is, ahogy abban is kaphatnak segítséget, hogyan kell használni az e-learning anyagokat. Bár egy jó tananyag amúgy is vezeti a tanuló kezét, nem szükséges hozzá különösebb számítógépes tudás.”

Az E-Educatio Zrt. ugyanakkor nemcsak új tananyagokat fejleszt, hanem régebbi e-learning tananyagai is folyamatosan megújulnak, aminek számos oka van. Az egyik a technológia gyorsütemű fejlődése. Az első generációs tananyagok még inkább interaktívan lapozható elektronikus képeskönyvek voltak, helyenként néhány szemléltető animációval. A szélessávú, korlátlan internethozzáférés hiánya akkoriban még komoly korlátokat szabott a tananyagfejlesztők képzelőerejének, főként a videók és a hang alkalmazása tekintetében. Ráadásul a kezdeteknél a tananyagok – a flash alapú technológia miatt – a már akkor is létező mobil eszközökön még nem voltak elérhetők, tanulhatók.

Az elmúlt 12 év egyik legnagyobb változása, hogy a legtöbb ember már rendelkezik okostelefonnal, rajta szélessávú internethozzáféréssel, amely így elsődleges személyi számítástechnikai eszközzé lépett elő. Így egyre nagyobb az igény az olyan e-learning tananyagokra, amelyek nemcsak asztali számítógépen vagy laptopon, hanem mobil eszközökön is futnak, sőt azokon is gyakorlatilag teljes értékű és kényelmes használatot biztosítanak. Ennek megfelelően az E-Educatio Zrt. tananyagai 2016-tól már mobileszközökön is használhatók, 2022-től pedig elindult, 2025-re pedig be is fejeződik az átállás a reszponzív tananyagokra, amelyek teljes mértékben képesek alkalmazkodni a legkülönbözőbb kijelző méretekhez.

Dr. Szőcs Károly elmondta, hogy a technológiai változások által megkövetelt fejlesztéseket igyekeznek összekötni a tartalom, a szemléltetés és a módszertan megújításával is. Ugrásszerűen nőtt a mozgóképes anyagok (videók és videóanimációk) használatának aránya, egyre több a hangos narrációval ellátott videóanyag, ezzel párhuzamosan csökkent a szöveges tartalmak aránya, valamint számos új feladattípus is megjelent a tananyagokban.

A technológiai változások hogyan növelték meg jelentős mértékben a tananyagfejlesztők lehetőségeit a korábbiakhoz képest.

Ma már szinte bármilyen vezetési, illetve forgalmi helyzetről lehet animációs kisfilmet készíteni, ami hatalmas lehetőségeket nyitott a tananyagfejlesztésben. A virtuálisan, akár többféle nézőpontból (madártávlatból és a kormány mögül bármelyik szereplő szemszögéből) bemutatott közlekedési szituációk könnyebben érthetővé és tanulhatóvá teszik a viselkedési szabályokat, a hozzájuk tartozó írott szövegek pedig az eddigieknél sokkal rövidebbek lehetnek. A tananyagban is megjelentek az olyan, interaktív videóanimációk is, amelyek egy ponton (jellemzően a döntési helyzetben) megállnak, kap egy kérdést a tanuló, majd, ha válaszolt, nemcsak a válasza lesz értékelve, hanem az animációt tovább vetítve megnézheti a szituáció további alakulását is.

A kockázatosabb manővereket (pl. az előzést), illetve a veszélyhelyzetek felismerését és kezelését talán a legnehezebb megtanítani a leendő gépjárművezetőknek. A gyakorlati oktatásban ezek részben egyáltalán nem kivitelezhetők, részben csak néhány esetben találkozik velük a tanuló, ezért felértékelődnek az alternatív megoldások: a szimulátoros oktatás, a tanpályán végzett vezetéstechnikai tréning és maga az elméleti oktatás is.

Az animációs filmeken fázisról fázisra bemutatható és elmagyarázható például egy előzés minden szakasza. Nyilakkal jelölhető, hol, milyen lehetséges veszélyforrásra kell figyelnie a tanulónak a végrehajtás során. A film bármikor megállítható akár a manőver közben is és tetszőleges számban visszanézhető. Elméletben így részletesen és mélyen megtanítható, hogy az adott helyzetben milyen cselekvés, milyen magatartás várható el egy sofőrtől, ami kiváló felkészítést jelenthet a gyakorlati kivitelezéshez.

„Azt általában nem mutatjuk meg, milyen következményei lehetnek annak, ha valaki hibázik, mert nem az elrettentés a célunk”, jegyezte meg dr. Szőcs Károly. „Arra azonban nyomatékosan felhívjuk a figyelmüket, hogy a veszély a közlekedésben ritka kivételektől eltekintve nem a semmiből érkezik. Vannak előjelek, és vannak olyan körülmények, amelyekre oda kell figyelni! Régi jól ismert példa, hogy ha kigurul az úttestre egy labda, biztosak lehetünk abban, hogy hamarosan egy gyermek is követni fogja. Számos ilyen és hasonló helyzet bemutatásával készítjük fel a leendő járművezetőket a lehetséges veszélyhelyzetekre már az elméleti oktatás keretében”.

A B-kategóriás e-learning tananyag megújításakor nemcsak a dizájn és a nyelvezet változott a célcsoport igényeinek megfelelően, nemcsak a videók száma nőtt, és nemcsak új, a már korában létezetteknél is jobb, összetettebb, hatásosabb animációk kerültek a tananyagba. Bizonyos fokig átalakították a tananyag struktúráját is.

Készült egy felmérés a korábbi tananyaggal kapcsolatos tapasztalatokról, illetve a megújításra vonatkozó igényekről, javaslatokról. Részben a tanulókat és potenciális tanulókat, részben a gépjárművezető-oktatókat kérdeztünk meg arról, hogy mit érdemes fejleszteni a jövőben. Az oktatók például azzal szolgáltattak fontos bemenetet a fejlesztéshez, hogy visszajelezték, mely területeken szeretnék erősíteni a gyakorlati képzésre jelentkezők ismereteit és készségeit. Ezek között kiemelt helyen szerepelt a közlekedési táblák, a rendőri karjelzések és az elsőbbségi helyzetek felismerése és értelmezése, valamint a közlekedési helyzetekben a döntési képességek megalapozása.

A B-kategóriás tananyagban már korábban sem vált élesen szét a KRESZ, a vezetéstechnikai és a műszaki ismeretek átadása, az új tananyag viszont igyekszik még kiegyensúlyozottabban adagolni ezeket a tudnivalókat. A sokak számára nehezen emészthető műszaki ismeretekből például mindig csak annyit kapnak egyszerre, amennyi az elméleti anyagban már elsajátított vezetési manőverekhez szükséges, illetve azokhoz kapcsolódik. A manőverek és forgalmi helyzetek, szabályok ismertetésében pedig fontos alapelv az egyszerűbbektől a bonyolultabbak irányába történő haladás, ami ugyancsak segíti a hatékony és eredményes tanulást.

A modulzáró tesztek mellett (ami kötelező eleme az akkreditált e-learning tananyagoknak és az éles vizsgán is alkalmazott vizsgakérdésekre épül) változatos gyakorló-önellenőrző feladatokat is beépítettek az egyes modulokba. Ezek is segítenek a tanulóknak felmérni, mennyire sikerült elsajátítani a tananyagot, de sok esetben a korábban tanultakat vagy a korábbi (gyalogosként vagy kerékpárosként megszerzett) közlekedési tapasztalatokat idézik fel, ha az az új témakör megértéséhez az szükséges vagy hasznos lehet.

Az elsőbbségi helyzetek jobb megértését a már említett nagyszámú, részben interaktív animáció segíti, a rendőri karjelzések elsajátítását az animációkon túl valós helyzetben felvett videók is támogatják, a táblák biztos felismerését és értelmezését pedig egy speciális gyakorlómodul használata könnyíti meg.

Fontos elvárás volt az is, hogy a gépjárművezető-képzés műszaki része is alkalmazkodjon a változó követelményekhez. Az esetleges hibaelhárításokról, az út mellett elvégzett javításokról a hangsúly mára már áthelyeződött a kezelő elemek helyes működtetésére, a járművekbe szerelt vezetéstámogató rendszerek működésének, használatának ismeretére és a környezettudatos járművezetésre, járműhasználatra.

Dr. Szőcs tapasztalatai szerint, a vezetéstámogató rendszerek tanítása azért is fontos, mert a megfelelő ismeretek hiányában sokan inkább nem használják vagy kikapcsolják azokat, mert bizonytalanok a rendszerek működésében, illetve zavarónak, irritálónak érzik azok beavatkozásait. Így ezek a rendszerek sok esetben akkor sem tölthetik be támogató, vezetést könnyítő vagy akár balesetmegelőző szerepüket, ha egyébként jelen vannak a járművön.

A járművek hibaelhárítását, javítását egyre kevésbé képes megoldani a járművezető (ez sokszor még egy izzócserére is igaz), de szerencsére erre a korábbiaknál ritkábban is van szükség. Az azonban továbbra is lényeges követelmény, hogy a sofőr felismerje az esetleges rendellenességeket. Ha pedig felismerte és azonosította a problémát, el kell döntenie azt is, hogy elmehet-e az első szervizig vagy azonnali segítséget kell hívnia a helyszínre. Erre tehát továbbra is meg kell tanítani a leendő járművezetőket.

F.Gy.A.