Mélyen alábecsült, vezetési képességet befolyásoló allergiás tünetek: tüsszentés roham és szemviszketés

  • Hazánkban jelenleg is tart a parlagfű pollenszezon csúcsidőszaka, emellett más pollenek is magas arányban vannak a levegőben, ami százezrek életét keserítheti meg.
  • A tüsszentés roham és a szemviszketés nem csak az allergének által kiváltott legkellemetlenebb tünetek közé tartoznak, hanem rendkívül alábecsült közlekedési veszélyforrások is.
  • A jármű vezetője tüsszentés roham esetén akár hosszabb ideig sem tud megfelelően koncentrálni a forgalomban zajló eseményekre, a reflex-szerűen bezáródó szemek miatt a jármű gyakran vakon halad előre.
  • A szemviszketés elvonhatja a figyelmet a vezetéstől, megnehezítheti az útra való összpontosítást, és a tünet „kezelése”, azaz a szem dörzsölése legalább az egyik kezet (rosszabb esetben mindkettőt) igénybe veszi.
  • Ezek a tünetek rendkívül veszélyesek, hiszen a biztonságos közlekedéshez szükséges információk legalább 90%-át látásunk útján szerezzük
  • Pollenérzékenység esetén javasolt, hogy autózáskor legyenek felhúzva az ablakok, és törekedni kell a jármű utasterének pollenmentesen tartására. Ha a tünetek vezetés közben jelentkeznek, akkor célszerű mielőbb kiállni a forgalomból mindaddig, amíg a tünetek csillapodnak.
  • Az allergia ellenes gyógyszerek szedésével vigyázni kell, hiszen az antihisztamin készítményeknek olyan mellékhatásaik lehetnek, amelyek nem egyeztethetők össze a biztonságos járművezetéssel.

 A Nemzeti Népegészségügyi Központ aktuális tájékoztatása alapján a parlagfű pollenjének koncentrációja országos szinten nagyon magas, tart a parlagfű pollenszezon csúcsidőszaka, az Alföldön a koncentráció az extrém magas szintet is elérheti. Emellett más allergének is (csalánfélék, pázsitfűfélék, libatopfélék, alternaria gombák spórái stb.) még jelentős arányban vannak a levegőben, ami százezrek életét keserítheti meg. Az allergének által kiváltott tünetek meglehetősen változatosak, enyhébb és súlyosabb formái egyaránt ismertek, de ami szinte minden érintett számára nagyon kellemetlen, az a tüsszentés roham és a szemviszketés. Ezek a tünetek önmagukban is elég kínzóak (és nem mellesleg: vezetés közben veszélyesek lehetnek), de ha együttesen jelentkeznek, akkor az sokak számára maga a katasztrófa.

A tüsszentés roham

A tüsszentés lényege, hogy a levegőben lévő pollen irritálja az orrnyálkahártyát, míg a szervezet tüsszentés segítségével igyekszik eltávolítani azt. Ilyenkor a mellkas tágul, a tüdő megtelik levegővel, majd az allergén akár 160 km/h-s sebességgel lökődik ki a szervezetből. A tüsszentés tehát egy szervezetünket védő reflex, mely önmagában ártalmatlan. Ugyanakkor, ha egy hosszas tüsszentés roham vezetés közben ér minket, akkor az könnyen veszélyes lehet. Tüsszentés roham esetén ugyanis nem vagyunk képesek kellőképpen koncentrálni a vezetésre, az úton folyó eseményekre. Ráadásul tüsszentéskor reflex-szerűen a szemünket is becsukjuk, azaz a közlekedés szempontjából legfontosabb érzékelésünk, a látásunk szenved komoly csorbát, akár hosszú másodpercekre is – miközben az autó vakon halad előre. (Egy másfél évszázados legendától eltérően a szem nem azért csukódik be, hogy a szemgolyó ne essen ki a helyéről, hanem mert a szervezet természetes módon védekezik annak érdekében, hogy a szembe ne kerüljön fertőző anyag).

A tüsszentésben nemcsak az orr és a szájüreg veszt részt, hanem a fej, a nyak, és a felsőtest együttesen – ennek köszönhető egy-egy tüsszentés kirobbanó ereje. Ennek következtében előfordulhat az is, hogy a járművezető egy erős tüsszentés, illetve hosszú tüsszentés roham esetén – akaratától függetlenül – akár a kormányt is félreránthatja, ami sáv-, illetve pályaelhagyáshoz, vagy akár frontális ütközéshez is vezethet. A prevenció jegyében, a balesetek és veszélyhelyzetek megelőzése érdekében javasolt, hogy az autó belsejét tartsuk pollenmentesen (felhúzott ablakokkal, légkondicionáló használatával, pollenszűrő cseréjével, rendszeres porszívózással stb.), továbbá használjunk allergia ellenes orrspray-t. Az antiallergén gyógyszerekkel ugyanakkor vigyázni kell, mert számos olyan mellékhatásuk lehet, amely a vezetési képességet befolyásolja. Vezetés közben – amennyiben lehetőségünk adódik rá – ajánlatos lehúzódni az útról, lehetőleg még a roham kezdete előtt, amikor érezni kezdjük a tüneteket.

Égő, viszkető szemek

Az allergiás tünetek másik rendkívül kellemetlen változata a szemviszketés, amely ugyancsak jelentős, mégis sokak által lebecsült közlekedésbiztonsági kockázatokat hordoz. Miért is? Alapvetően azért, mert elvonja a figyelmet a vezetéstől, rendkívül megnehezítheti az útra való összpontosítást, valamint a lehetséges veszélyekre történő megfelelő reagálást.

A kockázatok több oldalról jelentkeznek. Egyrészt legalább az egyik kezünk (rosszabb esetben mindkettő) nem a kormányt fogja akkor, ha a szemünk környékét megdörzsöljük, a viszkető hatás orvoslása reményében. Ráadásul a szem vakarása többnyire kellemes érzés, általa viszont az inger felerősödik, amely egyenes következménye az, hogy a folyamatos dörzsölés akár hosszabb ideig is eltarthat. Mentális szempontból sem számítunk ilyenkor teljes értékű sofőrnek, hiszen a zavaró, olykor kínzó viszketésre koncentrálás miatt, valamint a gyulladás csillapítása érdekében kevésbé koncentrálunk arra, ami környezetünkben az úton, a közúti forgalomban történik. Mindezek mellett a legnagyobb problémákat minden bizonnyal látásunk korlátozott volta okozza, akár vakarjuk a szemünket, akár nem.

A figyelemzavar főbb formái:

– vizuális: ha szemünkkel nem a forgalom eseményeit követjük,

– kognitív: ha gondolataink máshol járnak, mint a járművezetés és a biztonságos közlekedés,

– motorikus: ha legalább az egyik (rosszabb esetben mindkét) kezünkkel nem a kormányt fogjuk, és a járművezetéssel nem összefüggő, mozgást igénylő tevékenységet végzünk

– auditív: amikor hallásunkkal nem, vagy csak részben koncentrálunk a forgalomra.

(Forrás: Sikker Trafik, Denmark)

Pollenszennyezettség hatására szervezetünk hisztamin felszabadításával reagál, ami gyulladásos reakciót indukál, a szem vérereit kitágítja, és a szem könnyezni kezd. Ha a szem allergia miatt kipirosodik, akkor az már allergiás kötőhártya-gyulladást jelez. Allergia hatására megduzzadhat a szemhéjunk, látásunk homályossá válhat, sűrű váladék folyhat a szemünkből, és az is előfordulhat, hogy szemeink állandóan le akarnak ragadni, és komoly erőfeszítésbe kerül nyitva tartani azokat. Ezek a tünetek rendkívül veszélyesek, hiszen a biztonságos közlekedéshez szükséges információk legalább 90%-át látásunk útján szerezzük.

Mit tehetünk akkor, ha kínzó szemviszketés gyötör? Nagyjából azt, amit heves tüsszentés roham esetén, azaz autózáskor legyenek felhúzva az ablakok, és törekedjünk a jármű utasterének pollenmentesen tartására. Erős pollenérzékenység esetén lehetőleg kerüljük a járművezetést. Ha pedig menet közben tör ránk az erős szemviszketés, akkor igyekezzünk kiállni a forgalomból mindaddig, amíg a tünetek csillapodnak. Kezelési szempontból a szemcsepp, valamint a szemspray tűnik a legideálisabb megoldásnak, mert azok mellékhatása többnyire elhanyagolható, legalábbis a vezetési képesség tekintetében. Súlyosabb esetben azonban orvoshoz kell fordulni, és minden bizonnyal allergia ellenes gyógyszerek szedésére lesz szükség. Az antihisztamin készítményeknek azonban olyan mellékhatásaik lehetnek, mint az álmosság, látási zavarok, koncentrációs problémák, szédülés stb., amelyek nem egyeztethetők össze a biztonságos járművezetéssel. Ezért az ilyen gyógyszerek fogyasztása előtt minden járművezetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy az adott készítmény korlátozza-e a biztonságos vezetési képességet. Ha a válasz igen, akkor soha ne üljünk a volán mögé!

Az olyan allergiás tünetek, mint a tüsszentés roham, valamint a heveny szemviszketés, rendkívül alábecsült közlekedési veszélyforrások! Ezért ha ilyenben van részünk, soha ne kockáztassunk!

G.I.