Menjen mindenki, ahol tud?
- Egy kevésbé ismert KRESZ-szabály, amit pedig a gyalogosoknak is tudniuk kell!
- Mik azok a közös területek és milyen közlekedési szabályok vonatkoznak rájuk?
- Tudja mikor kell a gyalogosan közlekedőknek kitérniük a kerékpárosok elől?
- Néhol két karnyújtásnyira halad el a villamos a presszók teraszán kávézóktól.
Egyre több jármű jelenik meg az utakon, kerékpárutakon, mind gyakrabban a járdákon is. Emiatt pedig úgy tűnhet, egyre kisebb felületen kell osztozniuk a különböző közlekedési módok használóinak. És sok helyen ez így is van.
Az egyre növekvő számú és méretű „közös területek”, amiket jogszerűen egyszerre és együtt is használhatnak gyalogosok, biciklisek, mikromobilitási eszközökkel közlekedők, kis- és nagymotorosok, autósok, buszok, villamosok, együttműködést és nagyobb körültekintést követelnek mindenkitől, ez adja a biztonságos közlekedés alapját.
Kicsiben már létezik nálunk is a közös terület használat gyakorlata, amikor gyalogosok, kerékpárosok és kerekesszékesek egy felületen közlekednek. Sőt, ott, ahol ezt kiegészítő tábla megengedi, időszakosan más (nagyobb) járművek is feltűnhetnek. A VI. kerületi Rottenbiller és a XIII. kerületi Bulcsú utcát összekötő nemrég felújított alagút is egy ilyen közös terület. Bejáratánál külön tábla hirdeti, hogy Közös terület, ahol kerékpárosok és gyalogosok is közlekedhetnek. Épp ezért „Vigyázzunk egymásra!”
Nincs felezővonal, se záró, se szaggatott. Elvileg mindenki ott megy, ahol akar és persze ahol tud. A KRESZ gyalog- és kerékpárútként nevesíti ezeket a felületeket. Az ott érvényes szabályok kevéssé ismertek, de legalább egyszerűek.
Ha nincs sárga elválasztó vonal az útburkolaton (ha nem osztja a kék táblát egy függőleges fehér vonal gyalogos és kerékpáros térfélre), elvileg mindenki ott közlekedik ahol akar és tud. Ha azonban a felület elég nagy és ezért – vagy közlekedésbiztonsági megfontolásokból – sávokat alakítottak ott ki, mindenki köteles a számára piktogrammal kijelölt oldalon maradni!
Persze az egybefüggő közös területen sem teljesen szabad azért a vásár. Először is, mert a KRESZ jobbra tartási kötelezettséget előíró szabályai az ilyen utakon (és a közös területeken) is érvényes. Másodszor, mert a KRESZ azt is előírja a gyalog- és kerékpárúton [21§ (13)], hogy „A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti. Továbbá, hogy ugyanott [54§ (10)] „A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti”.
Egyebekben – mint minden közúton és közcélú magánúton – a közös területeken is érvényes a KRESZ azon rendelkezése [3§ (1/c)] miszerint: „Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon”.
Ha valahol, a közlekedésre használható közös felületeken fokozottan igaz a fenti állítás és ez esetben az „Aki” a gyakorlatban azt jelenti: a szabály mindenkire vonatkozik – gyalogosra, kerékpárosra, autósra, bárkire, aki az adott úton jogszerűen közlekedhet.
Fontos leszögezni: a járda nem közös felület. Ha csak külön táblákkal nem minősítették át gyalog- és kerékpárúttá, ott jogszerűen csak a 12 év alattiak és az őket kísérő szülők kerékpározhatnak. Nem lehet a járdán nagy sebességgel autózva kikerülni a dugót (noha erre is volt már példa korábban), nem megengedett a motoros és a biciklis futároknak, hogy „csak a címet keresem” megjegyzéssel kerékpározzanak, motorozzanak ott.
Persze ettől még mindezek – főleg az utóbbi két példában leírtak – nap mint nap megtörténnek. Már csak ezért is célszerű gyalogosként is sokkal körültekintőbben, óvatosabban közlekedni. És az e-rollerek, elektromos gördeszkák, egykerekűek és társaik miatt is.
A közös felületeken pedig egyenesen kötelező az óvatosság. „A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti”. Mivel más lehetőség híján a közös felületeket is ilyen táblákkal jelölik, ez a szabály az irányadó ott, ahol úgymond összeeresztik a gyalogosokat és a kerékpárosokat, és olykor más járműveket is.
A KRESZ fentebb idézett két rendelkezése a közös felületek mindkét fő használójának előírja a másik védelmét, egymás akadályozásának veszélyeztetésének tilalmát.
De mit jelent, avagy mit kellene, hogy ez jelentsen a gyakorlatban?
Például azt, hogy egy alagútban nem szerencsés több gyalogosnak egymás mellett sétálnia. Ott úgy kell viselkedniük, mint amikor járda, útpadka, kerékpárút híján az út szélén tudnak csak haladni. Egyesével, egymás mögött. Egy gyalog- és kerékpárúton persze lehet lazábban kezelni ezt a szabályt is, és általában a közös területeken, viszont ilyenkor a gyalogosoknak kell inkább utat engedniük a kerékpárosoknak, már csak azért is, mert kevés kivételtől eltekintve mégiscsak könnyebben térhetnek ki a két keréken közlekedők útjából – elég egy fél lépést tenniük jobbra.
Másfelől viszont, hogy a kerékpárosok sem száguldozhatnak az ilyen felületeken, de még abból a sebességből is célszerű visszavenniük, amekkorával a kerékpárúton, a kerékpársávban vagy az úttesten haladni szoktak. Nekik célszerű abból kiindulni, hogy a gyalogosok között nagyobb számban vannak idősek és gyerekek, mint a járművel közlekedők között. Az idősek és a gyerekek mozgása kevésbé kiszámítható, olykor meggondolatlanok. Ez azonban még senkit nem jogosít fel arra, hogy elüsse őket. Soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy kerékpárral is lehetséges súlyos, sőt, halálos közlekedési balesetet okozni!
Európa számos fővárosának belső területein, óvárosában, de sok kisebb városban is jellemző ma már, hogy a leburkolt közterületen maximum 30-as tempóval együtt mozog autó, villamos, kerékpáros és gyalogos. Ilyen város sok más mellett Ausztriában a határhoz közeli Graz.
Grazban nem csak, sőt elsősorban nem a sebesség korlátozó táblák miatt nem hajt senki gyorsabban a megengedettnél. Olyan burkolattal látták el az úttestet, amely tetszetős, stabil, de amelyen nemigen van kedve senkinek száguldozni, már ha kedves a lengéscsillapítója. Biciklivel sem igen lehetséges a száguldozás ott, erről szüksége esetén megint csak a burkolat gondoskodik. A villamos mögött sorakoztak az autók, ha az éppen megállt, ők is megálltak, majd együtt indultak tovább.
Mivel a kisvárosnak több villamos vonala áthalad a belvároson, oda autóval tényleg csak az hajt be, aki ott él vagy akinek feltétlen szükséges. Mivel ott a sebesség erősen csillapított, a kávézók terasza majdhogynem a villamosokig ér. Jól ki tudják használni a közös területeket.
Pár éve szemtanúja voltam, amint az egyik szélső asztalnál ülő lány, egy papírdobozos kávét nyomott a villamoson utazó barátnőjének, majd a villamos továbbment. Két karnyújtásnyi távolság volt csupán a mozgó villamos és a teraszon kávézók között.
Ez az idilli jövő? Meglehet. Egy biztos: felgyorsult világunkban az egyre sokszínűbb közlekedés mellett mindinkább komolyan és szó szerint kell venni mindenkinek a „Vigyázzuk egymásra!” parancsát. Bármivel közlekedjünk is!
De ez nem elég.
Magunkra is vigyáznunk kell! Mindenkinek saját magára! Mert mindenkit hazavárnak!
F.Gy.A.