Mi lesz, ha odacsap a villám?

• Az autósnak van legkevesebb félnivalója, ha meglepi a nyári förgeteg.
• Még a kabriót is megvédi a Faraday-hatás, ha felhúzza a vászontetőt.
• Két keréken vagy gyalog legjobb elhasalni egy réten, távolabb a járműtől.

Forró nyarakon, a fülledt napok után gyakran heves zivatarok söpörnek végig a vidéken. Akit út közben ér utol az ítéletidő, kiteszi magát annak a veszélynek, hogy lesújtja a villám. A dörgés-villámlástól való elemi félelem ősi ösztön, amely pánikot okozhat még az autóban utazóknak is. Szerencsére a valóságban rendkívül ritkán fordul elő, hogy mozgó gépkocsiba csapjon a villám, és a hatás általában ártalmatlan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a zivatarok veszélytelenek a közlekedők számára. A fő veszély a közúti közlekedésben az, hogy drasztikusan romlanak a látási viszonyok, emellett a jégverés, a széllökések és az aquaplaning (vizen felúszás), a letört ágak és egyéb akadályok bajba sodorhatják a járművet.

A statisztikákban gyalogosok, kirándulók, sportolók és szabadban dolgozók szerepelnek a villámcsapás leggyakoribb áldozatai között, míg az autósok nem. Ennek az az oka, hogy ha villámcsapás éri, az autó karosszériája úgynevezett Faraday-ketrecként működik. Ennek az a tulajdonsága, hogy az elektromos kisülést a bent ülők körül elvezeti. Csak arra kell figyelni, hogy a belső térben villámcsapás után ne fogjon meg senki olyan fém alkatrészeket, amelyek érintkeznek a karosszériával. Ez nem fordulhat elő az olyan gépkocsikban, amelyeknek a karosszériáját belül műanyaggal borították, és ilyen a ma kapható autók túlnyomó többsége. A kisteherautókban, furgonokban azonban sok a festett fém felület, ezek vezetik az áramot, és az extrém magas feszültség – egymillió volt – áthúzhat.

A villámcsapás pszichikai hatása ennél veszélyesebb. A fény- és hanghatások hatalmas ijedtséget okoznak, és az autóvezető egy időre elveszítheti a látását, hallását. Előfordulhat az is, hogy az autó kissé megsérül. A nagyfeszültségű laboratóriumokban végzett vizsgálatok égésnyomokat találtak a festéken és a gumiabroncsok oldalfalán.

Bármennyire meglepő, de a villámcsapás szempontjából védelmet jelentenek a nyáron olyan népszerű lenyitható tetejű autók is. Persze zivatar közeledtén fel kell húzni a kabrió tetejét. Ebben az esetben is működik a Faraday-ketrec elve: szinte minden kabriótető-konstrukcióban vannak fémrudak, amelyek a kisülés energiáját a talaj felé terelik. A szélvédő-keret, a borulásgátló és a tetőmozgató mechanizmus is ezt a hatást erősítik.

Mindezt laboratóriumi helyzetben is kipróbálták. Bár néha találtak égésnyomokat a vászontető szövetében, a tesztbábuk azonban nem sérültek meg.

A lakóautókban vagy lakókocsikban tartózkodóknak be kell zárniuk az ablakokat, ajtókat és a lehajtható előtetőket. Tartózkodniuk kell a mosogatástól és a zuhanyzástól. A 230 voltos kábelt húzzák ki a csatlakozóból. Nem tanácsos megérinteni a járművek fémből készült részeit, és ki-ki tartsa távol a fejét a tető közeléből. A vezetőfülke mindenesetre biztonságos védelmet kínál.

És mi a helyzet a motoron, kerékpáron közlekedők esetében? A kétkerekűeket nem veszi körül Faraday-ketrec. Emellett az útra sodródó tereptárgyak, a jégeső vagy a rossz látási viszonyok is veszedelmesek, néha nagyobb bajt okoznak, mint maga a villámlás. Az elektromos scooterrel, kerékpárral közlekedőknek arra is figyelniük kell, hogy a sok víz tönkreteheti a jármű hajtását.

A zivatar érkezésekor jobb megállni, félrehúzódni. Ha nem találnak fedelet, kerülniük kell a szabadban lévő kiemelkedéseket, de a fákat, oszlopokat és fémszerkezeteket, például kerítéseket vagy rácsokat is. Ha végképp nincs hová bújni, a járművet tisztes távolban le kell fektetni, és a nyílt mezőn le kell hasalni. Még mindig jobb ázni-fázni, mint magunkra venni az Isten haragját: 20-30 ezer ampert.

N. V.