Mi minden befolyásolja a bírók szigorát?

• Cserbenhagyó akkor is börtönbe kerülhet, ha ő okozott balesetet és abban senki sem sérült meg!
• Vastagabban fog a bíró ceruzája, ha a vádlottat egyszer már elítélték közlekedési bűncselekményért.
• Olykor az áldozatok is tehetnek arról, ha baleset szenvednek, akkor is, ha azt egy gyorshajtó okozza.

Egy autóversenyzői zsargonnal élve, többszörös körhátránnyal indul a bíróság előtt az a sofőr, aki ellen úgy emelnek vádat valamilyen közlekedési bűncselekmény elkövetéséért, hogy korábban már hasonlóért volt büntetve. Ilyenkor a második esetben már nem is kell túl súlyos következményekkel járó balesetet okozni ahhoz, hogy a vétkes járművezetőt rács mögé küldje a bíróság.

A Tatabányai Törvényszék kevéssel karácsony előtt ítélt jogerősen nyolc hónap fogházbüntetésre, tiltott el egy évre a közügyek gyakorlásától és öt esztendőre a gépjárművezetéstől egy cserbenhagyót egy olyan ügyben, aminek nem is kellett volna a bíróságra kerülnie. Ha a sofőr azt teszi, amit a KRESZ szerint tennie kellett volna, most nem kellene a fogházbehívót várnia. Nem tiltották volna el sem a közügyektől, sem a vezetéstől. Kis szerencsével a hatóságok tudomást sem szereztek volna arról, hogy mit tett.

Nem történt ugyanis személyi sérülés a balesetben, amit okozott! Így, ha megáll és meggyőződik róla, hogy nem szorul-e segítségre senki a másik autóban, és persze, ha ezek után meg tud állapodni annak vezetőjével a kára megtérítéséről, a hatóságokat még csak értesíteni sem kellett volna.

A jogszabályok szerint balesethez csak akkor kell rendőrt hívni, ha személyi sérülés történt, vagy a felek nem tudnak megállapodnia a felelősség kérdésében!

Persze komoly hendikeppel indult volna a vétkes sofőr az ügyben, lévén, hogy nem volt jogosítványa, de a lapunknak nyilatkozó ügyvédek szerint még így is sokkal olcsóbban megúszhatta volna a dolgot, legalábbis, ha nem biztosítási alapon próbálta volna rendezni a kárt! A biztosító ugyanis kérte volna a jogosítványát!

Az ítélet szerint a vádlott a 10-es főúton autózott a Komárom-Esztergom Vármegyei Lábatlan belterületén, s a záróvonalat átlépve kezdett előzésbe, de túl kis oldaltávolságot tartott, s így nekiütközött az előzött járműnek, amit az út szélére lökött. A vétlen autó megpördült a tengely körül, majd orral az úttest felé, arra merőlegesen állt meg. A baleset okozója megállás nélkül elhajtott.

A bíróság osztotta a vád álláspontját, miszerint bár a baleset során személyi sérülés nem történt, annak valós esélye nagyon is fennállt.

Az elsőfokú bíróság, majd később a törvényszék is úgy ítélte meg, hogy a többszörösen büntetett előéletű vádlottal szemben csakis letöltendő szabadságvesztés büntetés kiszabásával lehet elérni a kívánt célt, tudniillik, hogy „ilyet többé ne tegyen”.

„A korábban szintén közlekedési bűncselekmény miatti elítéléséből és az az utáni közlekedési magatartásából nem lehet arra következtetni, hogy a büntetés céljai a szabadságvesztés végrehajtása nélkül elérhetőek lennének”, szögezte le a jogerős ítéletben a Tatabányai Törvényszék.

A cserbenhagyás önmagában is súlyos bűncselekmény, akkor is, ha a balesetben végső soron senki sem sérült meg. Ezt a vétkes sofőr azonban nem tudhatta, mivel nem állt meg, nem győződött meg róla.

Mindemellett a bíróság úgy ítélte meg, fokozottan veszélyes a társadalomra – ezért egy időre szabadságától meg kell fosztani – az az ember, aki büntetett előélete dacára sem hajlandó betartani a szabályokat, úgymint, hogy jogosítvány nélkül tilos autót vezetni, a záróvonalon előzni szintén tilos, baleset esetén pedig megállunk és ha kell, segítséget nyújtunk, függetlenül attól, hogy ki okozta a balesetet, vagy ki a felelős érte.

Olykor azonban egy halálos baleset okozójával szemben is születhet enyhének mondható ítélet, ha az eljárás során kiderül és/vagy bebizonyosodik, az áldozata magatartásával maga is hozzájárult a baleset bekövetkezéséhez.

Vámosújfaluban történt az eset még 2021 januárjában. Egy autó a megengedett 50 helyett 100 km/h feletti sebességgel hajtott, amikor a szemből elektromos kerekesszékkel közlekedő későbbi áldozata balra kanyarodott, mert még a nagy sebességgel közeledő autó előtt át akart hajtani az úttesten.

Sajnos nem sikerült neki. Hiába vészfékezett a száguldó, miután észlelte az úton áthajtó kerekesszékest, a balesetet már nem tudta elkerülni. Összeütköztek, a kerekesszékes hölgy emiatt kizuhant a székéből és súlyos, töréses sérüléseket szenvedett. Egy hónappal a baleset után a kórházban meghalt.

Első fokon a bíróság a száguldó autós halálos közúti baleset okozásának vétsége miatt két év, végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, és három évre eltiltotta a közúti gépjárművezetéstől. Azonban a  Miskolci Törvényszék úgy ítélte meg: a sértett magatartása is közrejátszott a tragédiában, valamint, hogy a baleset és a sértett halála közötti okozati összefüggés is csak közvetett volt a másodfokú bíróság szerint. Ezekre tekintettel a törvényszék a szabadságvesztés tartamát 1 év 6 hónapra, a felfüggesztés próbaidejének mértékét 2 évre, míg a közúti járművezetéstől eltiltás tartamát 2 év 4 hónapra enyhítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Emlékeztetőül: Sajnos számtalanszor megtörténik, lapunk is több esetről beszámolt korábban, hogy a száguldó autós, motoros előtt balra kanyarodó jármű vezetője ellen is eljárás indul, ha baleset történik. A száguldó ellen gyorshajtásért, s másik jármű vezetője ellen az elsőbbségadás szabályainak megsértése miatt.

Az ilyen esetekben a jog abból indul ki, hogy a szabályokat mindenkinek be kell tartania, illetve, hogy senkinek nincs joga önkéntes rendőrként elbírálni, hogy a „másik” fél szabályt sértett-e, a megengedettnél gyorsabban hajtott-e és így tovább. De még ha nyilvánvaló is, hogy a másik, ez esetben a szemből érkező a megengedett sebességet jelentősen túllépte, az sem jogosítja fel a kanyarodót arra, hogy ne adja meg az elsőbbséget a számára.

A bírói gyakorlat, töretlen és a bíróságok következetesen alkalmazzák is. Nem is igen tehetnek mást, miután a Legfelsőbb Bíróság 6/1998 számú ma is érvényes jogegységi határozata kimondja:

„A közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja a felelősségét, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette.”

Azonban az ilyen esetekben, mármint, amikor a másik közlekedő nem hogy nem tartja be, hanem jelentősen túllépi a megengedett sebességet a tévedés (Én még átérek, bekanyarodok, befejezem addig az előzést, és a többi) a szó szoros értelmében halálos is lehet. S ha nem, akkor is: Szerencsés esetben a száguldó és a kanyarodó egymás mellett ülhetnek a vádlottak padján.

Sokan megkérdezték már tőlem a magánéletben is, hogy „ezek szerint ha szemből közeledik valaki, el se kezdjem a kanyarodást, mert mi lesz, ha túl gyorsan hajt…?” Nincs minden helyzetben igaz válasz arra a kérdésre, hogyan állapíthatjuk meg, hogy mikor kezdhetünk balra kanyarodni. Kell hozzá némi gyakorlat, mire az ember már ránézésre tudja, mikor lehet és mikor veszélyes. Én mindenkinek azt szoktam tanácsolni: ha csak egy szemernyi kétsége is támad, hogy biztosan átér-e, ne induljon el!

… mert mindenkit hazavárnak!

F.Gy.A.