Miért éppen „Jobbra hajts!”?

  • Az ókorban és a középkorban a gyalogosok, a lovasok és a fogatolt járművek jellemzően az út bal oldalán közlekedtek – részben önvédelmi okból.
  • A jobboldali közlekedésre való áttérés az észak-amerikai brit gyarmatokon, majd az USA-ban kezdődött, míg Európában Napóleon nevéhez kötik a változásokat.
  • Térségünkben a haladási irány megváltoztatásában jelentős szerepet játszott Németország.
  • Hazánk 79 évvel ezelőtt, 1941. november 9-én tért át a jobboldali közúti közlekedésre.
  • Az európai gyakorlat átvételét nemzetgazdasági és idegenforgalmi szempontok is sürgették.
  • A Föld számos országában jelenleg is baloldali közlekedés van érvényben.

A Föld országainak túlnyomó részében a jobboldali közlekedés van érvényben. Felmerülhet a kérdés, mi lehet ennek az oka? Miért nem a baloldalon közlekedünk? Nos, úgy tűnik, ennek történelmi okai vannak. Régészeti eredmények és a történeti források alapján megállapították, hogy az ókori görögök és a rómaiak az út bal oldalán közlekedtek, és ez a szokás a középkorban is megmaradt. A baloldali közlekedésről az első írásos feljegyzés a XII. századból származik. Az akkori általános haladási irány magyarázataként leggyakrabban az olvasható, hogy az emberek többsége jobb kezes, akik az út bal szélén haladva nagyobb biztonságban érezték magukat, amennyiben veszély esetén valakire kardot kellett rántaniuk (a kardot a jobbkezesek testük bal oldalán hordták). A bal oldali haladási, illetve hajtási irány az állati erővel hajtott, azaz fogatolt járművek nagyobb mértékű elterjedése után is megmaradt, a gyalogosok pedig alapvetően a járművekkel szemben, az út jobb oldalán közlekedtek. Földünkön először az 1700-as évek második felében hagytak jóvá olyan jogszabályt, mely a jobboldali közlekedést tette kötelezővé, méghozzá az észak-amerikai brit gyarmatokon, majd a függetlenségi háború befejeződése után ez a szabály USA-szerte meghatározóvá vált. Európában a jobboldali közlekedés bevezetése a köztudottan balkezes Napóleon nevéhez fűződik, s ahol Bonaparte seregei megfordultak – Franciaország mellett Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Svájcban stb. – ott többnyire Waterloo után is megmaradt a jobbra tartás szabálya. Természetesen kivételek is előfordultak, ide értve többek között Ausztriát, Magyarországot és Máltát.

Hazánk a vasúti közlekedés vonatkozásában már igen korán, 1855-ben(!) áttért a jobboldali közlekedésre, míg a közutakon ez csaknem kilenc évtizeddel később, 1941-ben valósult meg. Az akkori KRESZ-t módosító végrehajtási utasítást 1941 június 26-án hirdették ki, a szabályok az ország területének túlnyomó részén július 06-án, míg a fővárosban és  környékén csak négy hónappal később,  november 09-én léptek hatályba. Nem volt ez szokatlan megoldás abban az időszakban, hiszen más európai országokban is többnyire vidéken vezették be először ezt a közúti közlekedést alapjaiban megváltoztató új szabályozást. Ennek fő indoka, hogy a fővárosokban az átállás előmunkálatai jóval hosszabb ideig tartottak és jelentősen nagyobb anyagi áldozatokat követeltek. Ez érthető, hiszen jelzőtáblák ezreit az út jobb oldalára át kellett helyezni, valamennyi buszmegállót át kellett építeni, a teljes infrastruktúrát a jobboldali közlekedésnek megfelelően át kellett alakítani stb.

Elődeinknek 79 évvel ezelőtt kellett hozzászokniuk ahhoz, hogy megváltoztak a közlekedési irányok. Ez pedig nem lehetett könnyű feladat, főleg a középkorúaknak és a közlekedés „senior” képviselőinek, akik már évtizedek óta a bal oldali közlekedéshez szoktak. Novembertől a kerékpárok, a fogatolt járművek, a gépkocsik, az autóbuszok immár kizárólag az úttest jobb oldalán haladhattak folyamatosan, az előzést pedig balról kellett végrehajtani. Az is merőben új szabály volt, hogy egyenrangú útkereszteződésnél a sofőröknek először balra, majd jobbra kellett tekinteniük, akár csak a gyalogosoknak, mielőtt leléptek volna az úttestre. mértékben a forgalmat. A hivatalos feljegyzések szerint a „Jobbra hajts!”-ra történő átállás 1941. november 09-én sikeresen megvalósult. A baleseti statisztika a bevezetést követő időszakban nem romlott érezhetően, és az átállás mindössze egyetlen halálos áldozatot követelt: Székesfehérváron a véletlenszerű baloldali ajtónyitás következtében egy kalauz az úttestre esett az autóbuszból.

A haladási irány megváltoztatásában jelentős szerepet játszott a jobboldali közlekedést már régóta magáénak tudó Németország, amely erőteljes nyomást gyakorolt térségünk országaira – hazánk mellett Ausztriára és Csehországra is – az általános európai szabályozás átvételére. Sokan már hazánkban is szégyennek tartották, hogy a nemzetközi trendtől eltérően  a  járművek még mindig a bal oldalon közlekednek. Idézet egy akkori napilapból:

„Hosszú évek óta halljuk már a hozzánk érkező vendégek Magyarországot őszintén dicsérő szavait. Barátaink és idegen országból érkező látogatóink azonban mind gyakrabban vallják be, hogy kellemetlen meglepetés éri őket az országhatáron. Minden idegen panaszolja az Európa szemében furcsa, elmaradott, sőt „borzasztó” különlegességet, a „balra hajts!” irányú közlekedést. Mert az európai szárazföldön kivétel nélkül mindenütt jobbirányú közlekedés van már.”

Az előzőek mellett a „Jobbra hajts!” mielőbbi bevezetését a gazdaságpolitikai és idegenforgalmi érdekek is ösztönözték,  amely a világháborúra készülő országnak legalább 12 millió pengőjébe került.

Számunkra természetes és magától értetődő, hogy a járművek az út jobboldalán közlekednek, valamint a gyalogosoknak először balra, majd jobbra kell nézniük úttestre lépésük előtt, és éppen az lenne a szokatlan, ha ez másként történne. Pedig a Föld területének jelentős részén még ma is baloldali közlekedés van érvényben, különösen ott, ahol az angol kötődésnek történelmi hagyományai vannak. Az Egyesült Királyság mellett ugyanis Írországban, Máltán, Cipruson, Indiában, Ausztráliában, Új-Zélandon, a Dél-afrikai Köztársaságban, Kenyában, Tanzániában, valamint a brit történelemtől kevésbé függő Japánban a járművek ma is a szerintünk „rossz oldalon” közlekednek. De nem kell olyan messzire mennünk: a gödöllői HÉV vonalon még napjainkban is a menetirány szerinti baloldali síneken zakatolnak a szerelvények.

G.I.