Miért lettek veszélyesebbek a vasúti átjárók?

• Több mint harmadával nőtt az útátjárós balesetek száma tavaly a MÁV közlése szerint.
• Sokan hiszik, hogy még átérnek a közeledő vonat előtt; a tévedés akár halálos is lehet.
• Ha elment a vonat, s még nem emelték fel a sorompót, várjon! Jöhet egy másik vonat!

Körültekintő közlekedésre kérte az autósokat és a többi közlekedőt közleményében a MÁV három nappal az után, hogy Tapolca közelében egy Škoda, amiben öt 17-20 éves fiatal autózott egy szilveszteri buliból haza felé, a fénysorompó piros jelzése ellenére a sínekre hajtott és összeütközött egy Budapestre tartó sebesvonattal. Az ütközést az autóban utazók közül csak egy lány élte túl.

A MÁV az eset kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt öt év stagnáló baleseti sta­tisztikája 2021-ben jelentős romlást mutatott, amit az út-vasút kereszteződésekbe behajtók figyel­metlensége okozott és az, hogy sokan nem tartották be a KRESZ-nek a vasúti átjáró megközelítésé­re és az ottani áthaladásra vonatkozó előírásait. A közlekedők figyelmetlensé­gével magyarázható az is, hogy évente a MÁV országos hálózatában 800-900 félsorompót törnek össze, rongálnak meg a közúton közlekedők.

Mint írják, 2020-ben 62 úgynevezett útátjárós baleset történt, tavaly több mint a harmadával több, 86, melyek közül 16 követelt halálos áldozatokat, 15-ben szenvedtek súlyos, 14-ben könnyű sérüléseket a közlekedők (döntően a közúton haladók, de lapunk is beszámolt olyan esetekről, ami­kor a vonat hirtelen fékezése miatt a rajta utazók közül is megsérültek, részben mozdonyvezetők, részben utasok).

A vasúti társaságot 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó kár érte az ilyen balesetek révén.

A balesetek legfőbb oka a MÁV szerint az, hogy a gépjárművezetők nem néznek körül mielőtt behajtanának a vasúti átjáróba, noha a KRESZ erre kötelezi őket. Gyakori baleseti ok még, hogy csúcsforgalomban a türelmetlenebb sofőrök bennragadnak a két sorompó között a síneken, és mire a vonat vezetője észleli az akadályt, már nem képes megállni.

Azonban a leggyakoribb baleseti ok az út-vasút átjárókban is az, ami minden más helyen: a gyorshajtás. Az „ugyan már, én még átérek a vonat előtt, nem fogok itt rostokolni, várni, hogy el­menjen a ki tudja milyen hosszú szerelvény és a vasutasok méltóztassanak felnyitni a sorompót” szemlélet gyakran okoz súlyos, olykor halálos baleseteket.

2008 óta nem történt Magyarországon a MÁV hibájából bekövetkezett halálos kimenetelű út­átjárós baleset.

A tapolcai tragédia után a település polgármestere jelezte, hogy kezdeményezni fogja a MÁV-nál, hogy az átjáróba, ahol az újévi tragédia történt, telepítsenek sorompót, mert gyakoriak ott a bal­esetek és jelenleg csak fényjelző működik ott. Vélhetően egy az autó előtt feszülő félsorompó vagy egy megkerülhetetlen egész csökkentheti a balesetek kockázatát. Azonban a MÁV tapasztalatai sze­rint sok autós a piros jelzés ellenére is behajt az átjáróba, gázt ad, ha meglátja, hogy ereszkedik a sorompó, de arra is van bőven példa, hogy a már leeresztett sorompót megkerülik a türelmetlen jár­művezetők. Aztán vagy átérnek a vonat előtt, vagy nem.

De nemcsak az autósokkal, motorosokkal, tehergépkocsi-vezetőkkel vannak gondok. A gyalo­gosok és a kerékpárosok sem sokkal különben náluk e téren. Közülük sokan nem a kijelölt helyen kelnek át a síneken, ráadásul sokan hangos zenét hallgatnak, vagy csak a fejükbe húzzák a sapkáju­kat, a kapucnijukat, miközben gyalogolnak vagy kerékpároznak a sínek felé, és közben észre sem veszik, hogy már egészen közel jár hozzájuk a vonat. Közülük is sokan hiszik azt, hogy még kön­nyen átszalad­hatnak, áthajthatnak a vonat előtt. Tévedésük könnyen az utolsó lehet. És sokszor az is.

Számos esetben amiatt történt baleset, hogy miután áthaladt egy szerelvény az átjárón, sok gyalogos, kerékpáros, de olykor még a félsorompó megkerülésétől sem idegenkedő autósok is azonnal elindulnak, nem várják meg, hogy felemelkedjen a sorompó vagy, hogy a lámpa fehérre váltson. Pedig ilyenkor nem „a vasutasok kényelmessége miatt” marad zárva a sorompó, hanem mert a másik sínpáron is érkezik egy szerelvény. Nem egy baleset történt már amiatt, hogy valaki az egyik vonat elhaladása után átbujt a sorompó alatt és jött a másik szerelvény.

A MÁV szerint a hazai vasútbiztonság nemcsak a régióban, az Európai Unió egészén belül is jó. Tudni kell azonban, hogy a vonatok féktávolsága több száz méter, ha valaki megáll, műszaki hiba miatt bennragad az átjáróban, a mozdonyvezetőnek esélye sincs megállítani a szerelvényt. Az ütközés elkerülhetetlen, a közúton haladók is csak egyet tehetnek: Menekülnek a vonat útjából.

Bár a balesetek zömében az úton haladók sérülnek meg, veszítik életüket, a mozdonyvezetők is megsérülnek, olykor meg is halnak egy-egy nagyobb közúti járművel történt szerencsétlen ütkö­zés következtében. Tavaly egy mozdonyvezető szenvedett súlyos, három könnyű sérüléseket útátjá­rós balesetekben.

A MÁV és a rendőrség évek óta közösen akciózik a leginkább balesetveszélyes átjárókban és azokban az út-vasút kereszteződésekben, ahol sokan és gyakran szegik meg a közlekedési szabályo­kat. Évente 60-70 helyszínen tartanak figyelemfelkeltő, megelőzési célú demonstratív ellenőrzése­ket. Az ellenőrzések legfőbb célja felhívni a figyelmet az út-vasút átjárók veszélyeire, és hogy a bal­esetek szinte kivétel nélkül úgy kerülhetők el, ha a közúton közlekedők betartják a közlekedési sza­bályokat, ha kellő körültekintéssel közelítik meg az átjárókat és türelmesen kivárják, amíg a fényjel­ző fehér fényre vált.

A szabályok amúgy egyértelműek:

• A vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni.
• Biztosított vasúti átjárón csak akkor szabad áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző vagy hangjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a fél­sorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad.
• A vasúti átjárón folyamatosan, azaz megállás nélkül, legalább 5 km/h-ás átlagsebességgel szabad áthaladni.
• Vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni.
• Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. Csak azután szabad továbbhaladni, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vo­nat!
• Fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít!
• A tilos jelzés a gyalogosokra és a kerékpárosokra is vonatkozik, de még a megkülönböztető jelzést használó járművekre is!
• A telefonálás is elterelheti a vezető figyelmét, így előfordulhat, hogy a vasúti átjáró tilos jel­zését nem veszi észre a sofőr.
• A szembe sütő nap elvakíthatja a jármű vezetőjét, aki nehezebben veheti észre a fényjelző készülék jelzését. Ugyanígy a fényjelzőre tűző nap is okozhat észlelési problémát. Ilyenkor érdemes lassítani, és meggyőződni arról, milyen jelzést mutat a lámpa, nem közelít-e vonat.
• A MÁV arra kéri a közlekedőket, hogy minden körülmények között tartsák be a fenti szabá­lyokat, és csak akkor hajtsanak át a vasúti átjárón, ha kétséget kizáróan meggyőződtek arról, hogy semmilyen veszély nem akadályozza az áthaladást!

Soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vonat vezetője nem tud kikerülő, sem baleset-megelőző manővereket végrehajtani és a legtöbbször még vészfékezéssel sem képes megelőz­ni a tragédiát. Ahogy arról sem, hogy vonattal ütközni sem bocsánatos bűn.

Nemrég emelt vádat az ügyészség és a bíróság tárgyalás mellőzésével jogerősen el is ítélte azt a 60 éves férfit, aki a kreszvaltozas.hu beszámolója szerint túl gyorsan hajtott és már nem tudott megállni a fénysorompó piros jelzésére, emiatt pedig nekiütközött az épp akkor érkező vonatnak. A kocsi jó pár méterre az ütközés helyétől a vasúti töltés oldalán landolt. Senki sem sérült meg, a férfit így is nyolc hónap, végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság, és két évre eltiltotta a járművezetéstől is. De azzal még nincs vége. A bűnügyi költségeket és a MÁV-nak okozott kárt is meg kell fizetnie. a kettő együtt több mint egymillió forint.

F.Gy.A.