Miért történnek balesetek?

• Általában több hiba vagy mulasztás egyidejű hatása vezet a közlekedési balesetekhez.
• Az első számú baleseti ok a „zavart vezetés”, amikor a sofőr nem a vezetésre koncentrál.
• Veszélyes lehet az éjszaka, a lapos gumi, az ismeretlen halálutak és a kapkodó vezetés.

Évek, ha nem évtizedek óta a közúti közlekedési balesetek ugyanarra a három fő okra vezethetők vissza Magyarországon a rendőrségi statisztikák szerint. Ezek a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása, a kanyarodás szabályainak megsértése. Utóbbi okból tavaly 2249 személyi sérüléses baleset történt, kétszer annyi, mint a nem megfelelő követési távolság tartása, két és félszer több, mint figyelmetlenség miatt, három és félszer annyi, mint az elhibázott előzések nyomán.

Elsősorban a rendőrség egyre gyakoribb és sokszínűbb sebességmérési gyakorlatát sérelmezők körében kell különbséget tenni abszolút és relatív gyorshajtás között. Előbbi az adott úton vagy útszakaszon megengedett maximális sebesség túllépését jelenti, és mérhető. Míg a másik egy kevésbé körülírható fogalom és szinte kizárólag közlekedési balesetekkel összefüggésben értelmezhető. Lényege, hogy az adott helyen a sofőr gyorsabban hajtott annál, mint amekkora sebesség mellett még az úton vagy a sávjában tarthatta volna az autóját, ezért elvesztette felette az uralmát és az árokba hajtott/sodródott vagy áttért a szembejövők oldalára és ütközött egy másik járművel.

A baleseti okokat rendőrség a Büntető törvénykönyvben és/vagy a Szabálysértési törvényben meghatározott jogsértések szerint kategorizálja. Az általa nyilvántartott főbb baleseti okok a fennemlített törvényekben definiáltak: aki ezt vagy azt teszi, illetve nem teszi az úton, a forgalomban, szabályszegést követ el, és aszerint, hogy mit követett el, különböző szankciókkal sújtandó.

Számos további oka lehet azonban annak, hogy valakit baleset érjen, vagy ő okozzon balesetet. Még az adott körülmények között elvileg biztonságosnak számító sebesség mellett is történhetnek olyan események, amelyek végül balesethez, akár tragédiához is vezethetnek. És akadnak köztük olyanok is, amelyeket nem nevesíti sem a Btk., sem a Szabálysértési törvény.

Utánanéztünk, mik ezek!

Egy, közlekedési balesetekben megsérültek számára az Egyesült Államok több nagyvárosában komplex szolgáltatást (egészségügyi ellátást és teljeskörű biztosítási ügyintézést) kínáló klinika (de nemcsak ők) például közel háromtucat okot sorolt fel honlapján, amelyek tapasztalataik szerint a leggyakrabban vezetnek balesethez. Nem találtunk köztük egyet sem, ami ne lenne igaz nálunk is!

Bár az Egyesült Államokban szigorúan veszik a sebességkorlátozást, súlyos bírságra számíthat, akit tetten érnek. Ennek ellenére ott is a gyorshajtás az első számú baleseti ok – a rendőrség szerint. Az accidentcare.com cikke szerint azonban nem – ahogy nálunk a hatóságok fogalmazni szoktak – „a sebesség nem megfelelő megválasztása” miatt történik a legtöbb baleset, hanem a „Zavart vezetés” miatt.

Zavart vezetés alatt azt értik, amikor valaki vagy valami időlegesen vagy tartósan elvonja a sofőr figyelmét a vezetéstől. Jellemzően a mobiltelefon-használat, de ide sorolhatók a filmnézés (amikor a sofőr egyik szeme az úton, a másik az okostelefon vagy tablet képernyőjén), vagy akár olyan zenék és rádióműsorok hallhatása is, amik túlságosan lekötik a sofőrök figyelmét, gyengítik a koncentrációs képességüket. Arra is volt azonban példa, hogy az intim együttlétre készült egy páros, miközben a férfi még vezetett.

Fontos leszögezni: a különböző baleseti okok gyakran együtt idéznek elő balesetveszélyt, több körülmény együttes bekövetkezése vezet általában a tragédiákhoz.

A gyorshajtás azonban már önmagában is komoly kockázatot jelent, mert a sofőr a túlzott sebesség révén leszűkíti azt az időt, amit vészhelyzetben fékezésre, kitérő manőverekre, a balesetveszély elhárítására fordíthatna. Nem hagy magának teret, se időt semmiféle korrekcióra.

A hazai eljárásokból is tudható: a gyorshajtók – különböző okokból – egyszerűen nem számolnak olyan lehetőségekkel, mint például, hogy szemből jön valaki, utolérnek egy náluk lényegesen lassabb járművet, vízátfolyás, úthiba és hasonlók miatt akár csak néhány méteren is, megváltoznak az útviszonyok.

Az Egyesült Államokban magas az ittas vezetők által okozott balesetek aránya. Egy, az USA-ban autózni vágyó külföldieknek szóló portál szerint naponta 28 haláleset ittas vezetés miatt történik. Az egyes államok eltérő közúti szabályokat alkalmaznak a büntetéseket illetően, de ami országosan érvényes: 0,08%-os véralkoholszint a legális vezetés határa, a 21 év alattiak azonban egy kortyot sem ihatnak vezetés előtt és közben. Az ittas vezetés azért különösen veszélyes, mert az alkohol rontja az járművezető összpontosító képességét, miközben növeli a kockázatvállalási hajlandóságát. Egy ittas vezető olyasmit is megtesz az alkohol hatására, amivel józanul még csak nem is próbálkozna.

Elmondhatók a fentiek a drogok hatása alatti vezetésről is, azzal a különbséggel, hogy míg a szeszesitalok bizonyos szintig megengedettek a sofőröknek és minőségük nagyjából azonos, az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk ismert, mindezek a drogokra nem érvényesek. Sok újfajta szintetikus szerről nem lehet tudni, hogy pontosan miképpen hat a szervezetre, nem beszélve arról, hogy a hatóanyagtartalmuk is erősen ingadozó; nem véletlen tartják a szakemberek orosz rulettnek az ilyen szerek használatát.

Kiemelt baleseti okként tartják nyilván az amerikai egészségügyi szolgáltatónál a meggondolatlan vezetést. Amikor a sofőr olyan hirtelen manőverekbe kezd, amelyek a többi közlekedőre nézve veszélyesek, mert váratlanok, végrehajtójuk nem jelzi előre, hogy mire készül és az autó mozgása sem utal rá. Ide sorolandók – bár a honlap külön említi – a nem megfelelő sávváltás is. Nemcsak a kezdő vezetők hibája, hogy későn kezdik meg a manővert és/vagy megfeledkeznek a holttérről, és sávváltás közben összeütköznek az ott haladó járművel, jellemzően motorossal.

Az eső, a havas-jeges út azért került külön kategóriába, mert sok autóvezető, amíg egyszer meg nem csúszik a vizes vagy télen a havas-jeges úton, a (nemcsak a hazai) baleseti helyszínelők tapasztalatai szerint ugyanúgy vezet, mint nyáron, száraz aszfalton. Sokan azt sem tartják elképzelhetőnek (és lássuk be, Magyarországon ez azért már több, mint naivitás), hogy az út burkolata hirtelen töredezetté, kátyússá válik. Nagy sebességgel ráfutnak az egyenetlen burkolatra, ami jó esetben csak a gumiknak, lengéscsillapítóknak árt, rosszabb esetben megdobja az autót, amitől az időlegesen irányíthatatlanná válhat.

Az amerikai portál a 7. helyre tette, bár veszélyességét ítélte talán jóval előbb lenne a helye, a piroson áthajtást és az elsőbbségadást szabályozó táblák figyelmen kívül hagyását. Ezek nemcsak azért különösen veszélyes szabályszegések, mert szinte garantált a karambol. Sokkal inkább azért, mert ilyenkor a már zöldön áthajtó autó jellemzően a piroson még átcsúszni próbáló jármű oldalába ütközik. Márpedig a személygépkocsik az oldaluknál a legvédtelenebbek, értelemszerűen a benne ülők is.

Balesetveszélyt jelenthetnek a kezdő vezetők is. Először is, mert rutintalanok. Nem látnak úgy, mint egy sokat tapasztalt sofőr, nem ismerik az egyes közlekedési szituációkban rejlő valós veszélyt, és – bár ez nemcsak rájuk igaz – nem észlelik, ha azért nem okoztak balesetet, mert a többi közlekedő korrigálta a hibájukat. Emiatt akkor is felbátorodnak, ha amúgy sok veszélyes apró hibával vezetnek, és indokolt lenne óvatosabban bánniuk a gázpedállal. Esetleg segítséget kérni.

Az éjszakai vezetés amerikai közlekedési szakemberek szerint kétszer kockázatosabb, mint a nappali. Nehezebb a tájékozódás, a többi jármű sebességének és távolságának a megbecslése, körültekintőbben kell előzésbe fogni, már csak azért is, mert azzal is számolni kell, hogy közben egy kivilágítatlan kerékpárossal, láthatósági mellényt nem viselő gyalogossal is találkozhatunk. Az a hazai közlekedésbiztonsági szakemberek szerint is megfontolandó: aki azt tapasztalata magán, hogy éjszaka (vagy rossz látási viszonyok között) nehezebben tájékozódik, bizonytalanná válik, az ne vezessen olyankor, vagy ha elkerülhetetlen, legyen sokkal óvatosabb, vezessen kifejezetten defenzíven.

Sokan indulnak ki abból (nálunk is), hogy a záróvonal nem egy betonfal, attól még, hogy felfestették, lehet ott előzni. Nyilván nem véletlen az előzést tiltó útburkolati jel. Gyakori baleseti ok, hogy a záróvonal ellenére előzésbe kezdő autónak hamarabb kell visszatérni a sávjába a szemből érkezők miatt, még mielőtt befejezte volna az előzést. Ilyenkor sok múlik azon, akit épp – szabálytalanul – előzött. Rálép a fékre és visszaengedi a saját oldalára, mielőtt a túloldalon karambolozna, már ha egyáltalán vissza tudja engedni? Sokszor az is kérdéses, hogy a saját sávjában a biztonságos és szabályos vezetésének biztos tudatában, a sáv közepén haladó autós észleli-e, hogy mások hibáját már csak ő tudja korrigálni fékezéssel, lehúzódással. Gyakran nem.

Road Rage. Az USA-ban sem ismeretlen a büntetőfékezés, az „úti düh” szabad fordításban részben ezt a magatartást takarja. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a harag rossz tanácsadó, különösen, ha vezetés közben a többi közlekedőn torolja meg valaki vélt-valós sérelmét.

Gyakori baleseti ok az álmosan vezetés, avagy a vezetés közbeni elalvás. Sok szempontból hasonlóan, ha a vezetési képességre a kimerültség, mint az alkohol vagy egyes hagyományos drogok. Az álmos sofőr reflexei tompák, reakcióideje jelentősen megnő, ezek következményei egy veszélyes szituációban megjósolhatatlan.

Lapos gumik miatt is történnek balesetek, de ha az ütközés vagy kisodródás miatt a gumik megrongálódnak, nem feltételen derül ki. Ettől még az autóban kár keletkezik, és az önálló életet élő gumik miatt balesetet szenvedett autó könnyen felborulhat, ami még akkor is okozhat sérüléseket a bennülőknek, ha használták a biztonsági övet.

Még egy rutinos sofőr is bajba kerülhet, ha olyan úton autózik/motorozik, amelyet nem ismer, ha nem veszi komolyan a veszélyre figyelmeztető táblákat és/vagy nem tájékozódik a halálutakról. Sok úton vannak, „halálszakaszok”, „halálkanyarok”. Olyan pontok, ahol – olykor a közútkezelők minden erőfeszítése ellenére is – gyakoriak a balesetek, mert a sebességre csábító széles egyenes hirtelen éles kanyarban végződik, mert a táj elvonja a figyelmet az útról.

A vadállatok a világon sehol nincsenek tekintettel a KRESZ szabályaira. A velük való találkozás az úton nehezen elkerülhető. A sofőrök nem tehetnek mást, mint óvatosan vezetnek, és ha elkerülhetetlen az ütközés a számukra legkevésbé kockázatos menővert hajtják végre.

F.Gy.A.