Miért veszélyes rutinból vezetni?
- A gépjárművezetés nem azonos a közúti közlekedéssel!
- Mindenkinek van a szabályszegésére egy jó magyarázata.
- Önmagát a többség figyelmesnek tartja, de a többieket…
- A legtöbben a buszsofőröket tartják a legkevésbé veszélyesnek.
- A gyalogosok még a futároknál is veszélyesebben közlekednek.
Az egyik nagyobb autólízingeléssel és flottakezeléssel foglalkozó nemzetközi cég, a LeasePlan 17 ország 4 ezer gépjárművezetőjének megkérdezésével végzett felmérése szerint az autósok 81 százaléka elismerte, hogy vezetés közben mással is foglalkozik.
A legtöbben (69%) a mobiljukkal foglalkoznak, elsősorban telefonálnak. 36% iszik, 32% vezetés közben fogyasztja el a reggelijét vagy éppen az ebédjét. 17%-uk ismerte el, hogy vezetés közben szokott sms-üzeneteket írni, sőt 8% bevallottan szörfözik is a neten a volán mögött.
E felmérés szerint a magyar autósok két kérdésben kiemelkednek az európai átlagból. Nálunk az autósok 78 százaléka szokott bevallottan mobilozni vezetés közben, az sms-t írók aránya pedig a válaszadók között 33 százalék volt.
A LeasePlan kutatásában megkérdezett 4 ezer autós 71 százaléka ismerte el, hogy olykor gyorsabban hajt a megengedettnél. Ugyanők azt is mondták, hogy a leginkább a lassan haladók zavarják őket, valamint azok, akik hirtelen bevágnak eléjük (veszélyesen előznek) vagy éppen rájuk tapadnak.
Mindeközben a megkérdezettek 100 százaléka tisztában volt azzal, hogy az általuk bevallottan elkövetett szabályszegésekkel, illetve jogszabályban nem tiltott, ám meglehetőségen veszélyes tevékenységekkel – mint az evés, ivás vezetés közben – roppant nagy kockázatot vállalnak.
Mivel a felnőtt emberek tudatához a legrövidebb (és a legbiztosabb) út a pénztárcájukon keresztül vezet, a LeasePlan arra is felhívta a figyelmet, hogy a vizsgált országokban az évente átlagosan üzemanyagra fordított költségek közel harmadával azonos összeget kénytelenek az autósok a balesetek következményeinek orvoslására fordítani. Azaz, ha valaki egy évben – a LeasePlan szerint – 2100 eurót költ üzemanyagra, annak jó eséllyel további 700 eurót kell (ha nem vezet kellő körültekintéssel) a szervizben hagynia.
És még ezen felül kell számolnia a bírságokkal és egyéb fizetési kötelezettségekkel, amennyiben megállapítják a felelősségét a történtekért!
Magyarországon a Suzuki készített tavaly egy, a LeasePlanéhoz hasonló felmérést. Abból az derült ki, hogy bár a közlekedők 60 százaléka gyakran lát balesetet (szemtanúja azoknak vagy csak elhalad a roncsok mellett), mégis szinte magától értetődő természetességgel hágnak át bizonyos közlekedési szabályokat.
Négyből három közlekedő ismerte el ezt.
Azonban a szakemberek szerint a szabályszegők aránya még ennél is magasabb lehet, mivel sokan úgy szegik meg a közlekedési szabályokat, hogy azt észre sem veszik. Olykor nem is tudnak egyes szabályokról, máskor az nem tudatosul bennük, hogy ott és akkor mely szabályt kellett volna alkalmazniuk.
Könnyen érhetik meglepetések azt, aki nem lapozza át évente legalább egyszer-kétszer a KRESZ-t. Egy új tábla, egy apró szabálymódosítás, amiket nem harsogott világgá a sajtó, bizony, egy baleset esetén sokba kerülhet a nem tudásuk.
A magyar autósok jellemzően a szabályok be nem tartásával (48%), a figyelmetlenséggel (38,1%) és a közúti agresszióval (7,6%) magyarázzák a sok balesetet.
A többség önmagát figyelmes (72,4%) és nyugodt (55%) gépjárművezetőnek tartja, másokat azonban agresszívnek (61,7%), felelőtlennek, veszélyesnek (61,5%). Más úthasználókat csupán a válaszadók 13,5%-a tartott figyelmesnek, és 11,2% nyugodtnak az utakon.
Több oka is lehet az eltérésnek. Egyfelől adott a bibliai eredetű mondás: „Más szemében meglátja a szálkát, magáéban a gerendát sem veszi észre”.
Másfelől tényleg sok apró szabályszegést követünk el vezetés közben tudatosan és úgy is, hogy magunk észre sem vesszük, amelyek nyomán csak azért nem történik baleset, mert mások korrigálják a mi hibánkat is – lassítanak, lehúzódnak az útról vagy éppen gyorsítanak, ahogy azt a forgalom adott helyzetben megköveteli.
Magyarázat természetesen mindig van az ilyen apró szabályszegésekre.
- Egy pillanatra elgondolkodtam, nem figyeltem (66,2%)
- Abban a szituációban biztonságosabb volt nem betartani a szabályokat (58,6%)
- Ez egy „hülye”, életidegen szabály, nem is szabad komolyan venni (24,6%)
- „Azt a szabály csak azért találták ki, hogy a rendőröknek legyen okuk bírságolni” (12,4%)
5-6% között mozog ugyanakkor azoknak az aránya, akik úgy vélik, ők olyan jól ismerik a KRESZ-t, vagy olyan jó sofőrök, hogy tudják mikor és mely közlekedési szabályt nem kell betartaniuk.
Sokan vélik úgy, egy bizonyos számú levezetett óra vagy kilométer után már többet megengedhetnek maguknak. Végül is akkor már rutinos vezetőknek számítanak. Már nem keresik a 3-ast a manuális váltón, ezért akár a mobiltelefonjukra is vethetnek egy pillantást. Elolvashatnak például egy sms-t.
Pedig nem. Egy sms elolvasása átlagosan három-öt másodpercig tart. Ennyi idő alatt még a lakóövezetekben előírt 20 km/h sebességet betartva is (na, de hányan nem tartják be ott sem!) 16-27 métert tesz meg egy autó. Ha ez idő alatt a sofőr sms-t olvas, lényegében kontrollálatlanul halad.
A rutin – a túlzott bizodalom a rutinban – azonban ami a leginkább veszélyezteti a biztonságos közlekedést. Gépjárművet lehet rutinból vezetni. Aki sokszor végigment egy tesztpályán, de akár még egy vezetéstechnikai tréningpályán is, idővel megtanulja kivédeni az ott előbukkanó akadályok nemkívánatos következményeit. Nem fog lecsúszni a vízzel borított borostyánról, nem hajt neki a vízoszlopnak, egyenesen tudja tartani az autót akkor is, ha a rántópad kitéríti az első vagy a hátsó kerekeit.
Egy idő után kitapasztalható, hogy a tréningpályán mikor milyen akadályt gördítenek elénk – már, ha az animátorok nem nyúlnak bele a programba! De még akkor is, ha megteszik: a tanpályán, a tréningpályán csak mi vagyunk jelen és a „körülmények”. Más közlekedővel, az ő esetleges megcsúszásával, reakciójával, a mi szempontunkból jó vagy kevésbé szerencsés reakciójával nem kell számolnunk!
Ott, a legveszélyesebb manőverek közepette is biztonságban vagyunk!
Korántsincs ez így a forgalomban. Ezért hangsúlyozzák a szakemberek, hogy senki, sehol, semmiféle eszközzel, de eszköz nélkül se közlekedjen megszokásból! A közlekedés nem azonos a vezetéssel! Vezetni – elméletileg – lehet rutinból, közlekedni nem!
Vezetni még forgalommentes úton sem kockázatmentes rutinból. Mert mi történik akkor, ha az út egy kicsit síkosabb, mint akkor volt, amikor „egyszer már majdnem lesodródott az útról”, de akkor még sikerült az úton tartani az autót. Sokakat épp a korábban sikeresen megoldott veszélyes helyzet tesz még vakmerőbbé.
Lehet kicsit laposabb vagy keményebb az autó gumija. Számos okból kifolyólag másképp tapadhat az aszfalt. És még hosszan lehetne sorolni az okokat, amik miatt nincs két egyforma közlekedési szituáció! Ezért sem lehet rutinból közlekedni sehol.
Mert mi történik akkor, ha ott, ahol már egyszer megcsúsztunk, de még az úton tudtuk tartani a járművet, az újabb megcsúszás idején egy parkoló autó, egy fa vagy új tábla, ne adja az ég, betonoszlop áll, szélhordta homok, sár, összefújt vizes falevél halmozódott fel? Esetleg gyalogosok, kerékpárosok haladnak éppen?
Érdemes olykor úgy vezetni, hogy a végén felteszi magának az ember a kérdést: ha a vizsgán így vezettem volna, ma lenne jogosítványom? Esetleg egy a szabályokat ismerő baráttal menni egy kört, és megkérni őt, figyelje a hibáinkat. Vagy elmenni egy szimulátoros tréningre!
Kutatók megkérdeztek több száz jogosítvánnyal rendelkező férfit és nőt arról is, miket tartanak a legveszélyesebb szabályszegéseknek. Bár a sérüléses balesetek többségét a gyorshajtás okozza, talán meglepő, de a száguldás a második helyre szorult a válaszok sorában.
Az index használat nélküli irányváltást tekintették a megkérdezettek a legveszélyesebb közlekedési szabályszegésnek (78,6%). Csak utána jön a gyorshajtás (78,3%), majd a túl kis követési távolság tartása (69,9%).
65,7% szerint a zebrán áthajtó kerékpárosok és 59,9% szerint az úton szabálytalanul, illetve nem az előírt helyen átkelő gyalogosok is roppant veszélyesek a közlekedésbiztonságra.
A kutatók rákérdeztek, kiket tartanak a közlekedők a legfigyelmetlenebb úthasználóknak. A válaszokból az derül ki, hogy a legtöbben a kerékpárosoktól tartanak, őket tartják a leginkább figyelmetleneknek (66,5%). Őket követik a gyalogosok (61,5%), a futárokat (55,4%) – az általuk használt közlekedési eszköztől függetlenül – jobb közlekedőnek tartja a többség, mint a hétköznapi kerékpárosokat vagy a gyalogosokat. A motorosokat (53,5%), a taxisokat (53%), az autósokat (49,7%), a tehergépjármű-vezetők (36,6%) tartotta valamilyen okból veszélyesnek.
A legkevésbé a tömegközlekedési eszközök sofőrjeit ítélték meggondolatlannak, mindössze a válaszadók 28,2 százaléka tartotta őket figyelmetlennek.
F.Gy.A.