Milyen autót vegyek?

  • Különböző hibridekkel a tisztán elektromos autózás felé vezető úton.
  • Felesleges tartani a korszerű technikáktól, mert kilépett már a gyerekcipőből a villanyos autó.
  • Környezetkímélés és közlekedésbiztonság – nem zárják ki egymást.

Már az is izgalommal vegyes örömmel tölti el az embert, ha egy új jármű megvásárlásán kezd töprengeni. Az izgalom azért is indokolt, mert napjainkban szerencsére már nem úgy zajlik a vásárlás, mint azokban az időkben, amikor éveket kellett várni, hogy a három-négy márkából kiválasztott autó megérkezzen a Merkúr telepére. Ugyanakkor ez a tény meg is nehezíti a döntést, hiszen a körültekintő vásárló megannyi szempont szerint értékelheti a rendelkezésre álló, szinte végtelen kínálatot. Azt természetesen nem célunk megmondani, hogy ki, milyen márkájú, típusú vagy rendeltetésű autót vegyen, segítünk viszont eligazodni néhány – hajtásláncot érintő – alapkérdés egyszerű megfogalmazásában, amely talán könnyebbé teszi a választást.
Először is azt érdemes tisztázni, hogy belsőégésű motorral szerelt vagy elektromos autót szeretnénk-e. A hagyományos, tehát benzin vagy dízel üzemű járművek működésbeli különbségét, előnyeit és hátrányait szerintem mindenki ismeri már, hiszen évtizedekig ilyen autók járták az utakat. Megvásárlásukra ma is van lehetőség, bár a gázolajos változatok gyártása és forgalomba helyezése – a környezetvédelem jegyében – már sok országban behatárolt.
Maradjunk tehát az elektromos és a hellyel-közzel elektromos hajtású autóknál, tisztázva néhány alapkérdést. Aki különböző megfontolásokból – részben vagy egészben – szakítani szeretne a belsőégésű motorral szerelt kocsijával, négy lehetőség között választhat. A piacokon ugyanis egyszerre vannak jelen a mild hibrid (MHEV), a plug in hibrid (PHEV), a full hibrid (HEV) és a teljesen elektromos járművek. A kérdés az, hogy vajon mi a különbség a felsorolt verziók között.
A mild hibrid autók szinte alig különböznek benzines társaiktól, hiszen bár van egy kis teljesítményű villanymotorjuk, az csak arra elég, hogy segítse a belső égésű motort, egyenletesebbé tegye a start-stop rendszerből adódó indításokat, és persze szükség esetén hozzátesz valamennyit a jármű összteljesítményéhez, illetve fogyasztásának csökkentéséhez is.
A plug-in hibrid autók legfőbb jellemzője, hogy hálózatról – akár otthoni körülmények között is – tölthetők elektromos árammal, illetve hagyományos üzemanyaggal is hozzák a típusuknak megfelelő teljesítményt. Ezt az teszi lehetővé, hogy a fosszilis energiahordozók felhasználására épülő motorjuk mellett rendelkeznek egy olyan villanymotorral, amellyel már akár 30-60 kilométeres távolság is megtehető, kizárólag az elektromotor használatával. Ez annyit jelent, hogy városi közlekedésben használva – átlagos napi futásteljesítménnyel számolva – szükségtelenné teszi a belső égésű motor üzemeltetését. A „konnektoros” hibrideknek is nevezett járművek elsősorban azoknak ajánlható, akik többnyire városi körülmények között használják az autójukat, de évente többször hosszabb hazai vagy külföldi utakra is igénybe veszik.
A full hibrid autók is rendelkeznek belső égésű és elektromos motorral, ám szemben a plug in hibrid hajtással, ezek a járművek nem tölthetők külső áramforrásról, az akkumulátoruk automatikusan töltődik fel fékezéskor, illetve motorfék üzemmódban, ám ennek megfelelően csupán három-hat kilométert képesek megtenni elektromos üzemmódban. Nem véletlen, hogy ez a hajtáslánc öntöltő néven is ismert. Városi használatra kiválóan alkalmas, mivel az állandó gyorsulással és lassulással járó sok fékezés következtében több villamos energia áll rendelkezésre az elektromos üzemmódban történő rövid távú közlekedésre.
A teljesen elektromos autók nem rendelkeznek belső égésű motorral, csak külső forrásból tölthetők, hatótávjuk pedig általában 200-450 kilométer, de – legalábbis papíron – vannak már hosszabb hatótávú márkák és típusok is. A teljesen elektromos autók legnagyobb előnye, hogy nincs károsanyag-kibocsátásuk, egyáltalán nem szennyezik a levegőt. Ezzel szemben a hosszabb távú utazások komoly logisztikai felkészülést igényelnek, mert tervezni kell az út közbeni töltéseket, amelyek ráadásul hosszabb időt vesznek igénybe, mint a normál tankolások.
Ötödik verzióként szólni kell még a hidrogéncellás autókról, mert ez a típusú hajtáslánc is hatékonyan válthatja ki a hagyományos motorokat. A Toyota, hasonlóan a hibrid hajtáshoz, ennek a fejlesztésében is élen jár, ám egyelőre még elég hiányos a hidrogéntöltéshez szükséges infrastruktúra. Az azonban kétségtelen, hogy ez is egy nagyon is járható út lehet a jövő autózása szempontjából.
Hogy ki, milyen autót választ magának, az nagyban függ a jármű várható felhasználásának módjától, a vásárló környezettudatosságától, ízlésétől és nem utolsó sorban a pénztárcájától. Az utóbbi időkben viszont egyre tisztábban látszik, hogy az autógyártók szinte kivétel nélkül az elektromos járművek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, s erőteljes innovációval törekednek a hatótáv, illetve a töltés gyorsaságának növelésére.
Bármilyen autót is válasszunk magunknak, érdemes nagyobb figyelmet szentelni a kiszemelt jármű biztonsági és vezetéstámogató rendszereire, mert a környezetbarát autózás mellett a közlekedésbiztonság sem elhanyagolható szempont.

S.G.