Milyen az igazi jávorszarvas-teszt?
- Nincs ember, aki önszántából kipróbálná, milyen autóval belerohanni az egytonnás állatba.
- A sarkvidéki országokban mégis évente több száz baleset történik a hosszú téli éjszakákon.
- A jávorszarvasoknak és egy svéd autós újságnak köszönhetjük, hogy manapság a legtöbb autót felszerelik menetstabilizáló rendszerrel.
A jávorszarvas-veszélyről a mérsékelt égövön élő autósok nem is hallottak, amíg a személyautók biztonsága szempontjából kiemelt témává nem vált a nagy sebességnél végrehajtott gyors kikerülési manőver. Az északon élők ugyanis tudják, hogy semmi jó nem származik abból, ha egy gépkocsi teljes gázzal belehajt egy kéttonnás jószágba, vagyis mindenképpen ki kell kerülni. Az átlagos európai autós akkor tanulta meg az efféle végzet kikerülésének a módját, azaz a tesztnek a nevét, amikor a baby-Mercedes, az A-osztály 1997-es piacra dobásakor a svéd Teknikens Värld újságírója a jávorszarvas-teszt során felborult a magas építésű kisautóval. A nemzetközi botrány nyomán a gyár elhalasztotta a forgalmazást, majd alapfelszereléssé tette a menetstabilizáló rendszert, azaz az ESP-t. Mi, mérsékelt égövön élők így közvetve a jávorszarvasoknak köszönhetjük, hogy menetstabilizáló működik az autónkban.
A kanadai vagy alaszkai jávorszarvas testtömege elérheti fél-egy tonnát – értelemszerűen a hímek a nagyobbak. Marmagassága megközelítheti a két, hossza a három métert. Összehasonlításként a magyar erdők dámvadja csupán 50-80 kilót nyom, a vaddisznó 80-100-at. Ütközés során mind a kettő komoly kárt tud tenni egy személygépkocsiban. Hazánkban 2020-ban több mint 6 ezer vadelütés történt, a balesetek nagy része az őszi időszakban esett meg, amikor a nagyvad mozgása megváltozik, kiszámíthatatlanná válik – áll a MABISZ korábbi közleményében. A szövetség egyik tagbiztosítója 2020-ban közel 1400 olyan esetet regisztrált, ahol állattal való ütközés okozott kárt az autóban, ami több mint 700 millió forintos kifizetést jelentett a társaságnál.
A magyarországi vadbalesetek túlnyomó része az autóvezetőkre nem, csak a járműre volt igazán veszélyes. Más a helyzet a sarkvidéki vadbalesetnél, és elképzelhető, mennyire tartanak a sarkkör vidékén élők a hatalmas jószágokkal való testi kontaktustól. Alaszkában évente több mint 800 ilyen ütközés történik, ugyanakkor az alaszkai hal- és vadügyi minisztérium becslései szerint sok ilyen balesetet be sem jelentenek. Az Environmental Research Letters folyóiratban megjelent tanulmány szerint a jávorszarvassal való ütközés katasztrofális eredménnyel járhat mind az ember, mind a jávorszarvas számára. Calum Cunningham, a Washingtoni Egyetem kutatója tanulmányában megállapította, hogy a jávorszarvas-jármű ütközéseket leginkább előidéző tényezők az esti sötétség, a téli útviszonyok és a 120 centiméternél kisebb út melletti hótakaró – egy méternél magasabb hóba ugyanis még a hatalmas termetű patások sem szívesen gázolnak bele.
Nem meglepő, hogy a kockázatok a sötét téli hónapokban a legmagasabbak, Alaszkában a jávorszarvasokkal való ütközések 5,7-szer gyakoribbak a decembertől februárig tartó időszakban, mint az év többi hónapjában. Találtak egy furcsaságot is: sokkal több az ütközés az esti ingázási órákban, mint a kora reggel, pedig mindkét időszak sötét. Kyle Joly a Nemzeti Park Szolgálat biológusa szerint az ok nem világos. Cunningham szerint ez valószínűleg nem a szarvasokon, hanem az emberek közlekedési szokásain múlik. Jellemzően este nagyobb a járműforgalom, mint reggel.
Egy másik feltárt különbség az volt, hogy Alaszkában a fokozottabb ütközési kockázatok a nagyobb északi szélességen jelentkeznek. A tanulmány megállapította, hogy a délebbre fekvő Brit Columbiában, amely kevésbé van kitéve a hosszú téli éjszakák sötétjének, a járművek és a jávorszarvas ütközések valószínűsége kevesebb mint fele volt annak, mint Alaszkában a decembertől februárig tartó időszakban.
A tanulmány 113 GPS-nyakörves jávorszarvas adatait használta fel öt vizsgálati területen Alaszkában és Kanada Yukon területén, valamint Brit Columbia és Alberta tartományokban. Ezeket az adatokat több éven keresztül, 2001 és 2013 között gyűjtötték; Alaszkában a követési adatok a felső Koyukuk régióban található galléros jávorszarvastól származtak.
A közlekedésbiztonsági szakemberek szerint úgy lehetne csökkenteni a járművek és a vadak ütközéséből származó balesetek számát, hogy decembertől februárig éjszakánként sebességkorlátozásokat vezetnek be, javítják a világítást mind az utakon, mind a járműveken, és fokozzák az erőfeszítéseket a járművezetők oktatásának javítása érdekében – áll a tanulmányban.
N.V.
