Mit csinált az ORFK-OBB az elmúlt 30 évben? – 2. rész

• Objektív felelősség, avagy már nem lehet következmények nélkül megúszni mindent.
• Kvázi állandó „rendőri jelenlét” az ország legbalesetveszélyesebb 136 csomópontján.
• Brand lett a balesetmegelőzés, avagy elindult a rendőrség legsikeresebb innovációja.

Az objektív felelősség megítélése még ma sem egyöntetű. Még rendőrségi körökben is sokan vannak, akik úgy tartják, hatásosabb megállítani és helyben megbírságolni a szabályszegőket, mint, ha hetekkel az eset után egy számítógépes program kiküld nekik egy formanyomtatványt arról, hogy milyen szabálysértést követett el és azért mekkora büntetést kell fizetnie. Nem egy megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészetén elmondták, ha idejük és emberük is van rá, leveszik a VÉDA-kapuk alatt elhaladó gyorshajtók adatait és megállítják őket. Vannak, akik végül kétszer is fizetnek: egyszer a „VÉDA által kiszabott bírságot” és még egyszer azért, mert a fix telepítésű VÉDA-kaputól pár kilométerre akciózó rendőrök mobil sebességmérőjébe is belefutnak. (Volt rá példa, hogy két megye összehangolt sebességellenőrzési akciója alatt valaki oda-vissza két két sebességmérőbe is belefutott. Egy pár kilométeres úton négy gyorshajtási bírságot is begyűjtött, és annyi büntetőpontot, hogy végül a jogosítványát is elbukta.)

Az objektív felelősség és a VÉDA rendszer létrehozását és kiépítését épp a rendőrség létszámhiánya kényszerítette ki.

Bencze József rendőr altábornagy, korábbi országos rendőrfőkapitány (ma Magyarország pristinai nagykövetségét vezeti) emlékeztetett arra, hogy korábban évente 300 ezer szabálysértési eljárást kellett megszüntetni a rendőrségnek azért, mert a rendőrök ugyan bemérték és le is fotózták a gyorshajtót, az akkori jogszabályok viszonylag könnyen kijátszhatók voltak. 2008-ban már aligha volt olyan autótulajdonos, aki ne tudta volna: ha levelet kap a rendőrségtől, hogy gyorshajtáson érték az autóját, bemérték és le is fotózták, ezért nevezze meg, hogy a kérdéses helyen és időben ki vezette azt, hogy megbüntethessék, elég volt annyit válaszolni: nem tudja ki volt az,  vagy hogy „nem ő volt, talán az egyik hozzátartozója, akire viszont nem köteles terhelő vallomást tenni a törvényeink értelmében”.

Hiába szerezte be a rendőrség a legmodernebb sebességmérőket, ha a gyorshajtók egy „nem én voltam, nem tudom ki vezette akkor éppen az autómat” válasszal elháríthatták a felelősséget.  Dobhatták a kukákba a csodamasinákkal készített felvételeket.

Csakhogy már akkoriban is a gyorshajtás volt a legfőbb baleseti ok, már csak ezért sem hagyhatta a rendőrség annyiban a kialakult helyzetet. Arra pedig nem volt, ma sincs és valószínűleg a világ egyetlen rendőrségének sincs és nem is lesz kapacitása, hogy minden gyorshajtót helyben, azonnal megállítson és igazoltasson, amint bemérték.

2006 és 2011 között 1300-ról 638-ra csökkent Magyarországon a halálos balesetek száma, vélhetően ebben komoly szerepe volt az objektív felelősség bevezetésének is. Annak, hogy már nem lehetett következmények nélkül megúszni a gyorshajtást és több más szabálysértést sem, amiket még a jogalkotó az évek során az objektív felelősségi körbe sorolt, és amiket képes volt a rendőrség korszerű számítástechnikai és kamerarendszereinkkel ellenőrizni.

Bencze József Halmosi Zsoltot, Vas megye rendőrfőkapitányát és csapatát bízta meg a rendszer kifejlesztésével, aki akkoriban rendkívül ambiciózus és innovatív főkapitány hírében állt, és akinek volt erre egy kreatív csapata a megyei főkapitányságon. Sikerült is egy akkoriban világszerte unikumnak számító rendszert létrehozniuk. Mert azt csak igen kevesen mondhatják el magukról, hogy a Microsofttal közösen egy annyira eredeti és sikeres rendszert építettek meg, hogy azt 2009-ben Seattle-ben még a Microsoft Világtalálkozóján is bemutathatták.

A rendszer a beérkező adatok alapján automatikusan beazonosítja a gépjármű üzembentartóját, megírja a szabálysértési határozatot, kinyomtatja és postázza a bírságcsekket.

2015

Márciusban működésbe lépett VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat. A több száz forgalmi sáv egyidejű ellenőrzésére alkalmas mobil és fix telepítésű kamerarendszertől a kormányzat és a rendőrség a közúti balesetek, a halálos áldozatok és a súlyos sérülések számának csökkentését várta. A VÉDA rendszer a gyorshajtás mellett figyeli az övhasználatot, a kézben tartott mobiltelefonnal vezetőket, de alkalmas arra is, hogy ellenőrizze rendelkeznek-e kötelező felelősségbiztosítással a kamerája előtt elhaladó járművek. 2015-ben a mobil készülékek használatával kezdődött a rendőrségen a VÉDA-korszak.

Halmosi neve később, az ORFK rendészeti főigazgatójaként számos rendőrségi innovációval összefüggésben felmerült. Nem az ő ötlete volt, de országos főkapitány-helyettesként ő adott zöld utat például a rendőrség Pofátlan(TAN)ítás néven elhíresült akciójának, ami minden idők legsikeresebb rendőrségi innovációjának számít – de erre még visszatérünk.

Halmosi Zsolt rendőr altábornagy 2021. szeptembere óta már az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója. Azonban, amikor a VÉDA -rendszerről kérdeztük, nemcsak a bírság elkerülhetetlenségét tartotta fontosnak. Sokkal inkább azt, hogy a VÉDA-rendszert az ország legbalesetveszélyesebb 136 útszakaszán állították fel. „Állandó rendőri jelenlétet teremtettünk 136, az addigi tapasztalatok szerint kiemelten balesetveszélyes helyen”, mondta.

Minden idők legnagyobb összegű közlekedésbiztonsági beruházása vette kezdetét a VÉDA telepítésével, ami jelen állapotában 16  milliárd forintba került. De a rendszer bármikor bővíthető, lényegében csak elhatározás és persze pénz kérdése. Az is tény azonban, hogy az objektív felelősség elvének alkalmazásában rejlő potenciált a maga teljességében csak a VÉDA-hálózat kiépítésével sikerült kihasználni.

Az ORFK-OBB-nek fontos szerepe volt e két, az addigi rendőrségi-balesetmegelőzési gyakorlattól jelentősen különböző, merőben új rendszer megismertetésében és elfogadtatásában. Nem volt könnyű. Politikai és jogi viták, alkotmánybírósági beadványok sora kísérte az újításokat, de végül minden támadás és kritika ellenére a rendszer fennmaradt. Vélhetően senki nem tudja még csak megbecsülni sem, hogy ezek a fejlesztések, és az azokat életre hívó szemléletváltás hány ember életét mentette meg az évek során. Ezért sem lehet választ adni arra a kérdésre, hogy megérte-e?

Akik ekkor azt gondolták most már majd nyugodtabb idők köszöntenek a kevésbé szabályosan közlekedőkre, hatalmasat tévedtek. Hiába szúrták ki éles szemű autósok a már be nem jelentett helyen és időben sebességet mérő „traffipaxos autókat”, 2018 végétől csak Budapesten és kísérleti jelleggel, 2019-től azonban már országosan elkezdődött a Pofátlan(TAN)ítás.

2018

Szeptemberben az ORFK bejelentette: a jövőben nem adja ki előre, hogy mikor és hol mérnek sebességet. Indoklásuk szerint rohamosan nőtt azoknak a száma, akik csak a mérési pontok közelében tartották be a sebességhatárokat, emiatt pedig romlott a közlekedésbiztonság. Még ugyanebben az évben a rendőrség meghirdeti „Pofátlan(TAN)ítás” elnevezésű akcióját – először Budapesten, majd országosan. Civilnek látszó, ám a szabályszegések bizonyításához és dokumentálásához minden szükséges eszközzel felszerelt gépkocsikkal menetből csapnak le közlekedési szabálysértőkre, azonnal a nyomukra erednek, és az elkövetőt a helyszínen, vagy annak közelében megállítják. A program nagy népszerűségnek örvend a jogkövető közlekedők korában, az ellenőrzési módszer preventív és visszatartó hatása kiemelkedő.

Önmagában már annak is komoly visszatartó ereje lehet, hogy a gyorshajtásra hajlamos autósok ma már nem lehetnek biztosak abban, hogy a mögöttük haladó autó nem rendőrautó-e, de nemcsak e miatt vált a Pofátlan(TAN)ítás a rendőrség eddigi legsikeresebb innovációjává. Eredetileg úgy tervezték, néhány összeállítást készítenek csupán a közösségi médiafelületekre, hogy lássa a jogkövető közönség kik közlekednek még az utakon, kik miatt kell ilyen-olyan akciókat tartania a rendőrségnek, kik miatt és miért nőnek a bírságok, szaporodnak az ellenőrzések.

Ami azonban az első videók bemutatása után történt, még a rendőröket és a független közösségi médiaszakértőket is meglepte. A rendőrség különböző közösségi média platformjain együttesen milliós nézettséget produkáló összeállításokat – bár tervezte – a rendőrség nem állíthatta le. Nem tehette meg, hogy időről időre nem készít újakat. Már csak azért sem, mert a rendőrség példáján felbuzdulva egyre több autós tette közzé a járműve fedélzeti kamerájával durva szabálysértésekről készült felvételeket.

Egy ideig a rendőrség tartotta magát a minden más ügyben követett gyakorlathoz, miszerint „sajtóhírek alapján nem nyomozunk”, de aztán kénytelen volt újragondolni a hozzáállását. Egyre többen adták ugyanis a nevüket a felvételeikhez, és a Budapesti Autósok Közössége oldalán közzétett felvételek immár a két szervezet együttműködési megállapodása alapján jutnak el a rendőrséghez. De nemcsak azokkal foglalkozik a rendőrség, amiket hivatalosan megkapnak. Több közlekedésrendészeti vezető is elismerte, olykor átnézik az Budapesti Autósok Közössége oldalán közölt felvételeket, és nem egyszer megtörtént már, hogy olyan ügyben is eljárást indítottak, amit hivatalosan nem küldtek el nekik.

Úgy tűnik a rendőrség azonban már e téren is továbblépett. Már több olyan videót láthattak az érdeklődők, amelyek nem értek véget azzal, hogy felvillant a Pofátlan(TAN)ító autó kék lámpája, hanem az is kiderült a film végén, hogy milyen szankciókkal kell szembenéznie az elkövetőnek. És Kuczik János Zoltán vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese, az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság elnökének reményei szerint egyre több ilyen film lesz látható a későbbiekben a közösségi médiában. Témautánpótlás sajnos van bőven.

A Pofátlan(TAN)ítás hatása a rendőrség megítélésében már érzékelhető, pozitív változást hozott, de ami a közlekedésbiztonságot illeti, mint az idei számok is mutatják, nem beszélhetünk még áttörésről. És amit pár éve még elnéző mosollyal és jókora hitetlenséggel hallgatott volna mindenki, mára valóság lett, azaz – mint Berzai Zsolt, az OFRK-OBB titkára fogalmazott egy lapunknak adott interjúban: „az ORFK-OBB mára brand lett”. Tegyük hozzá: egy rendkívül értékes brand. Keresett márka a rosszabb napokon is több százezres olvasó és nézőszámmal a közösségi médiában.

Ma már – megint csak Berzait idézve – nem nekik kell házalniuk szponzorok után, vagy. hogy kihelyezhessék egy sportrendezvényen a logójukat. Egyre többen tartják fontosnak, hogy a nevük, a cégük neve összekapcsolódjon a közlekedésbiztonsággal és azokkal, akik azért dolgoznak, hogy még biztonságosabb legyen az utakon a közlekedés. Mert Halmosi Zsoltot idézve „a közvélemény ma már nem a hangos szabályszegők oldalán áll. A közösségi média kíméletlen világában ma már ciki ámokfutónak lenni.

És, hogy mi jöhet még?

Kuczik János Zoltán szerint nem lehet megmondani hány baleset meg sem történne, ha a közlekedők jobban figyelnének egymásra, ha együttműködőbbek lennének. Amit viszont meg lehet mondani az az, hogy a balesetek 70 százalékáért három baleseti ok a felelős: a gyorshajtás, az elsőbbségadási és a kanyarodási szabályok megsértése. Mögöttes okokként meg kell említeni még az ittas vezetést és a passzív biztonsági eszközök használatának az elmulasztását, bár az jobbára csak a már bekövetkezett balesetek kimenetelét befolyásolhatja.

Kuczik a Közlekedésbiztonságnak nyilatkozva azt mondta: meggyőződése, ha balesetek 70 százaléka három problémára vezethető vissza, a rendőrségnek is arra a három problémára kell koncentrálnia. És ezek állnak az elkövetkező években az ORFK-OBB munkájának középpontjában is, mondta az ORFK-OBB jelenlegi elnöke, aki úgy véli, ha a balesetek 70 százalékát okozó szabályszegéseket sikerül drasztikusan csökkenteni, az előbb-utóbb automatikusan magával hozza majd a balesetek, s a balesetekben elhunytak és megsérültek számának a csökkenését is. És ugyanez igaz a mögöttes okokra, azaz a passzív biztonsági eszközök használatára és az ittas vezetésre is.

Az ORFK-OBB elnöke emlékeztetett rá, Magyarország is csatlakozott ahhoz az uniós kezdeményezéshez, miszerint 2030-ra 2020-hoz képest a felére kell csökkenteni a balesetekben elhunytak számát Európában. A 2020-as „bezzeg évhez” képest (amikor 1956 (!) óta nem látott szintre csökkent a balesetek és azok áldozatainak a száma) újra romló trendeket tapasztalni az utakon.

Ennek fényében kétség nem férhet hozzá, a rendőrség nem áll le a közlekedési bűnözők és szabálysértők üldözésével. Ahogy az ORFK-OBB sem. Régi és új módszerekkel folytatják, amit 30 éve elkezdtek: tanítanak, tájékoztatnak, felvilágosítanak, figyelmeztetnek és azoknál, akikre ezek egyike sem hat, szankcionálnak.

Ne feledjük, harminc éve a rendőrség képes volt új alapokra helyezni a balesetmegelőzési tevékenységét. Elfogadni, hogy egyedül nem képesek rendet teremteni az utakon. És azóta szinte minden megváltozott. A mai autókból, még az öregebbekből is, jóval nagyobb eséllyel szállhatnak ki az utasok élve egy baleset után, mint az akkoriakból. Jelentősen megváltozott, javult a közlekedési infrastruktúra és szinte teljesen átalakult a jogszabályi környezet is.

És a mai rendőrség már messze nem az, amelyik 30 éve képes volt átlépni a saját árnyékát. Sokkal innovatívabb, kreatívabb és hatékonyabban használja a modern kor eszköztárát céljai eléréséhez, mint a közlekedésbiztonságnak először tekintélyt és rangot adó elődjeik. Több is a lehetőségük – elég, ha csak a közösségi média kínálta példátlan tájékoztatási, befolyásolási lehetőségre gondolunk.

Az ORFK-OBB boszorkánykonyhájában már készülnek az újabb programok.

Mert mindenkit hazavárnak…!

F.Gy.A.