Mit kellene tennie minden autósnak kéthetente?
- Úgy tűnik, eljött az ideje a téli gumikat nyáriakra cserélni.
- Tudta, hogyan csökkentheti még az autója fogyasztását?
- A személykocsik 71%-a már-már lapos kerekekkel közlekedik.
- Mi a jobb? Az, ha keményebb vagy ha puhább az abroncs?
Sokan érzik mostanság úgy, hogy bölcsen döntöttek, amikor tavaly 7 Celsius fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála nem cserélték le az autójuk nyári gumijait télikre. Végül is néhány havas-fagyos napot nem számítva nem is volt igazi tél a 2023-2024-es szezonban.
Meglehet, nem lennének ennyire elégedettek és már költségtakarékosnak sem neveznék a döntésüket, ha a gumiabroncsaik beszélni tudnának és elmondhatnák, mennyit rontott a „nem is olyan hideg tél” az állagukon, hányszor múlt csak a szerencsén, hogy képesek voltak az úton tartani a kerekeket és így tovább.
De ez már a múlt. Most a nyári gumik visszacserélésének időszaka következik. Sorra hívják a szervizek az ügyfeleiket, hogy még az áprilisi-májusi nagy roham előtt cseréljék le a kerekeket. A nagyobb (márka)szervizek a gumicserével egy csomagban teljeskörű átvizsgálást, szervizszolgáltatásokat is kínálnak. Kifejezetten hasznos és növeli a biztonságot, ha évente egyszer-kétszer szakemberek is átnézik a gépjárművet.
Hogyan válasszunk nyári gumit?
Sokak számára csak most, az újabb gumicsere alkalmával derül majd ki, hogy meglévő abroncsaik már nem használhatók. Az előírások szerint, ha az abroncs átmérő kisebb mint 0,75 méter, akkor a gumi profilmélység minimum értéke 1,6 mm. Amennyiben az abroncs átmérő nagyobb mint 0,75 méter, akkor a profilmélység minimum értéke 3 mm. Az ajánlott profilmélység egyébiránt 4 milliméter. Azonban, ha már csak két milliméter maradt belőle, ideje cserélni. Akkor is, ha a gumi már több, mint ötéves!
A legtöbbek döntését a cseréről és az új gumik kiválasztásáról elsősorban azok ára befolyásolja. Az autózás költségeinek folyamatos növekedése miatt mindenki ott spórol, ahol tud. Ahol rövid távon a legkevésbé „fáj”.
Sokan gondolkodnak például úgy, hogy az ő öreg autójukra már nem érdemes drága gumit vásárolni, jó lesz arra egy olcsóbb is. Bár a legtöbben pontosan tudják, hogy az alacsonyabb ár többnyire gyengébb minőséggel jár, úgy tartják: a drága gumi sem garancia a nagyobb biztonságra.
Az autósok jelentős része a reklámokra, a hozzáértőnek gondolt ismerősök tapasztalataira vagy a gumisok tanácsaira alapozva hozza meg döntését a vásárlás előtt. Mindben van azonban némi kockázat. Érdemes vetni egy pillantást a gumiszerelő műhelyére mielőtt elfogadnák a tanácsát.
Ha túl sok plakátot látunk, amik ugyanazt a márkát hirdetik, érdemes elgondolkodni, nem lehet, hogy a gumis és a márka gyártója egymás partnerei, és ezért ajánlja a gumis az ő terméküket?
Nem szabad készpénznek venni és egy az egyben elfogadni a reklámok ajánlásait, de még a hozzáértőnek vélt ismerősökét sem. Ami nekik jó volt, nem biztos, hogy nekünk is megfelelő lesz. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy milyen út- és terepviszonyok között használják a leginkább az autót.
Valamit valamiért!
Amikor gumiabroncsot választ valaki, tudnia kell, hogy nem létezik univerzális gumi, ami minden szempontnak egyaránt megfelel. De, ha mégis létezik, biztos lehet abban, hogy aranyárban van vagy egyedileg gyártották, például egy konkrét autóversenyző konkrét autójára. Jobban tapad, viszont hamarabb elkopik. Keményebb, így kevésbé tapad. És így tovább…
A gumiabroncs több mindenre is hatással lehet vezetés közben. Tapadása alapvetően befolyásolja a jármű lassulását, gyorsulását, úttartását, üzemanyag-fogyasztását, magának a guminak az élettartamát is. Ezért is érdemes nemcsak a valódi és önjelölt szakértőkre hallgatni a vásárlás előtt, hanem megnézni néhány tesztet a hazai és a külföldi autóklubok, gumis szövetségek, fogyasztóvédelemmel foglalkozó szervezetek és autós szakportálok oldalain, ahol egyszerre több gumitípus és -fajta paramétereit vethetjük össze.
Még olyan tényezőkről is vannak adatok ezeken a portálokon, mint a gumik zajkibocsátása. Ha nemcsak a városban és csakis a csúcsforgalomban közlekedünk az autóval, már nem is olyan mellékes szempont, hogy mennyire hangosak a kerekek!
A gumiválasztás aranyszabálya, hogy mindig az autó legjellemzőbb használatának leginkább megfelelő abroncsokat válasszon a vásárló. Legyen tisztában továbbá a gumik tapadásával száraz és nedves úton, a várható élettartamával és a gazdaságossági mutatójával.
Gumiabroncs-választással is lehet spórolni?
A gazdaságossági mutatót a régi rendszerben A-tól G-ig tartó betűjelzéssel határozták meg, manapság már A-tól F-ig osztályozzák. A lényeg, hogy a gumiabroncs gördülési ellenállásának a leküzdésére fordítódik az autó által elfogyasztott üzemanyag nagyjából egynegyede.
A legjobb gazdaságossági besorolású abroncsokkal szerelt autók között – ha a legjobbat választjuk a legrosszabbhoz képest, akár 7,5 százalék üzemanyag-megtakarítást is elérhetünk. Tíz literes átlagfogyasztással számolva, tízliterenként közel két deci üzemanyag spórolható meg. Hogy ez sok vagy kevés azon is múlik, hogy ki hányszor szokott tankolni havonta, évente.
A gumiválasztás mellett azonban más módon is lehet csökkenteni az autó üzemanyag-fogyasztását. Nemcsak a kellően megfontolt vezetéssel, vagy azzal, hogy nem nyomjuk feleslegesen tövig a gázpedált és nem túráztatjuk a motort.
Jelentős mennyiségű üzemanyag takarítható meg már pusztán azzal is, ha mindig az előírt nyomás van az abroncsokban! Az autósiskolákban a képzés alatt elmondják: két hetente célszerű ellenőrizni a keréknyomást, a pótkerekekben is, már csak azért is, mert soha nem lehet tudni, mikor lesz szükség rá.
Amit kéthetente fontos megtenni!
Az autósok döntő többsége azonban nemhogy kéthetente nem ellenőrzi a keréknyomást, vannak, akik két gumicsere között egyáltalán nem foglalkoznak vele. Ha mégis, akkor is csak azért, mert látványosan lapos lett valamelyik gumi!
Még 2005-ben indított akciót a Nemzetközi Autós Szövetség több autóklub bevonásával. Akkor kilenc országban 38 ezer személygépkocsi keréknyomását ellenőrizte szúrópróbaszerűen, jellemzően bevásárlóközpontok közelében. A vizsgált autók 71%-ánál az előírtnál alacsonyabb nyomást mértek.
A „pumpálási kedv” azóta sem javult lényegesen. Egy évtized sem telt el az első vizsgálat után, 2013-ban az akció azzal az eredménnyel zárult, hogy az előírtnál kisebb keréknyomással közlekedő autók együttesen 2 milliárd literrel több üzemanyagot fogyasztottak éves szinten, mint amennyire megfelelő keréknyomás mellett lett volna szükségük. Több mint 12 millió abroncs került idő előtt a kukákba és 4,8 tonnával több széndioxid jutott így a levegőbe.
Semmi nem utal arra, hogy a felmérések és a kampányszerű felvilágosítás hatására csökkent volna azoknak a száma, akik – kis túlzással – csak akkor foglalkoznak a keréknyomással, ha a benzinkutas felajánlja, hogy ellenőrzi, vagy ha már-már a felnin autóznak!
Miért veszélyes a lapos gumi?
A nem megfelelő keréknyomás esetén oly mértékben romolhat a jármű úttartása, hogy a sofőr szélsőséges esetben elveszítheti uralmát a járműve felett. Az alacsony abroncsnyomás csökkenti a gumik élettartamát, mivel növeli a nyíró igénybevételt a gumi oldalfalain és menet közben a túl nagy deformáció miatt termelődő hő is károsítja a gumikat. Minél laposabbak a „kerekek” annál inkább fenyegetik a járművezetőket a gumik roncsolódásának, szakadásának, szerkezeti elemeinek a szétválásának, esetleg az abroncsok szétdurranásának a veszélye, amik nagy sebességnél akár végzetesek is lehetnek.
Azonban a túl nagy guminyomás sem jó. Az optimálisnál (előírtnál) nagyobb keréknyomás miatt megnő a fékút, mivel csökken a kerekek tapadása. Csak emlékeztetőül: egy autó négy, egyenként nagyjából egy felnőtt férfi tenyerének megfelelő felületen érintkezik az útfelülettel. Ekkora felületen kell átadni a hajtást és fékezés esetén megállnia az autónak.
A túl keményre fújt abroncs sérülékenyebbé is válik, ami tovább csökkenti a biztonságot. A gyári értéktől legfeljebb 0,2 bárral való eltérés felfelé ugyan még akár pozitívan is befolyásolhatja a fogyasztást, ennél nagyobb mértékű túlnyomás viszont már a biztonság rovására megy.
A guminyomás jelentős mértékben befolyásolja a kerekek gördülési ellenállását, azon keresztül pedig az autó fogyasztását és károsanyag-kibocsátását is. Alacsony abroncsnyomás mellett nő a gördülési ellenállás, aminek a hatására emelkedik az üzemanyag fogyasztás és a CO2-kibocsátás is.
A túl puha gumikon a jármű bizonytalanná, imbolygóvá válik, romlik a menetstabilitása. A túl magas nyomású gumikon járó autó keményebb, pattogósabb lesz, mert az ilyen abroncsok az út egyenetlenségeit kevésbé nyelik el.
F.Gy.A.
