Mit tegyünk, ha menekülni kell?

• Duda, fényszóró, fék – ezekkel kezdjük, ha szembe jönnek velünk a saját sávunkban?
• A frontális ütközés nem biztos, hogy olyan veszélyes, mint amilyennek első hallásra tűnik.
• Kockázatos a szembejövők sávjába menekülni! A végén még önnek lesz problémája belőle.

Hárman meghaltak, hárman súlyosan megsérültek abban a balesetben, ami május 19-én történt Kecskemét határában, a déli elkerülő úton. Egyelőre a rendőrség csak annyit közölt, hogy egy előzési manőver vezethetett a tragédiához, amelyben egy zöld Mitsubishi a felismerhetetlenségig összeroncsolódott és a benne ülő öt férfi közül három a helyszínen meghalt, kettőt súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Nem mutatott sokkal jobb képet az ütközésben érintett másik autó, egy kék Opel sem, annak vezetője is súlyosan megsérült.

Mind gyakrabban olvashatunk beszámolókat ilyen és hasonló balesetekről. Egy autó „eddig tisztázatlan körülmények között áttért a szembejövők oldalára és frontálisan ütközött az ott szabályosan közlekedő járművel”.

Jogilag egyszerűnek tűnnek ezek az esetek, bár nem mindig azok. Büntetőjogi értelemben általában az a felelős a történtekért, aki áttért a szemből közlekedők oldalára. Annak már szinte csak a büntetés kiszabása szempontjából van jelentősége, hogy miért tette. Ha csak nem nyilvánvaló út- vagy műszaki hiba miatt történt, amire szökőévente egyszer, ha akad példa, a saját sávját elhagyó autó vezetője ellen indul eljárás. Figyelmetlen volt, nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően vezette járművét – ilyen és hasonló magyarázatokkal zárulnak az ügyek.

Büntetőeljárás keretében csak azt vizsgálják az igazságszolgáltatás szereplői, hogy ki okozta a balesetet. Nem tárgya a nyomozásnak, sem a későbbi eljárásnak a vétlen fél magatartása. Ha csak nem ivott, nem drogozott vagy nem hajtott a megengedettnél gyorsabban (ez esetben ittas vagy bódult állapotban vezetésért, illetve gyorshajtásért vele szemben is eljárnak természetesen), nem igazán van jelentősége annak, hogy a vétlen fél mit tett, még kevésbé annak, hogy mit tehetett volna a baleset elkerülése vagy legalább a következményeinek a mérséklése érdekében. Erről korábban itt írtunk.

Megkérdeztük Lovas Károly Róbert közlekedésbiztonsági szakértőt, mi a követendő magatartás, ha egyszer csak szembe jön velünk egy autó a saját sávunkban. Erre nincs szabály a KRESZ-ben. Vannak lehetséges megoldások, amiket a fotel kényelméből, a számítógép elől mindenki el tud képzelni, baleseti veszélyhelyzetben azonban ezek az ötletek csak kivételes esetekben működnek.

Mit tegyünk hát akkor, ha el akarunk kerülni egy frontális ütközést?

Lovas Károly Róbert szerint mindenekelőtt próbáljuk meg minden lehetséges módon felhívni a szemből érkező figyelmét arra, hogy rossz oldalon autózik. Villogtassuk a fényszórót és dudáljunk, amíg a másik nem reagál, vagy amíg egyáltalán lehetséges.

Lehetséges, hogy a másik autó vezetője elaludt. Csak remélhetjük, hogy a fény- és hangjelzés hatására felébred és ő is megtesz mindent a baleset elkerülése érdekében.

Egy valamiről azonban nem szabad elfeledkezni: dudálni és reflektort villogtatni csak akkor érdemes, ha a szembe jövő még távol van. Nem sok értelme már van akkor, amikor csak másodpercnyire vagyunk az ütközéstől, olyankor már mindkét kezünkre szükségünk van az életmentő-kitérő manőverekhez. De azért dudáljunk és villogtassunk kitérés közben is, ha tudunk.

Bármilyen távolságból észleljük is a sávunkban vészesen közeledő járművet kötelező lassítani. Jogilag ő autózik ugyan rossz helyen, ő veszélyezteti a közlekedés biztonságát, de mint már annyian és annyiszor elmondták és leírták: jobb az elsőbbségünkről még akár kényszerűségből is lemondva élni, mint igazunk és elsőbbségünk biztos tudatában meghalni. Márpedig egy frontális ütközés, lásd a bevezető példát, könnyen tragikus véget érhet.

Lovas Károly Róbert szerint a legbiztosabb, ha amennyire a megcsúszás, kisodródás, borulás veszély nélkül csak lehetséges fékezünk és lemenekülünk az útról, amennyire csak lehetséges. A két manőver együtt azonban akár önveszélyes is lehet, ha először csinálja a sofőr. Könnyen megcsúszhat és megpördülhet az autó, ha intenzív fékezés közben bizonytalanul kezeljük a kormányt!

Ez sem kockázatmentes manőver. Akkor se, ha sikerül. De a semminél azért jóval több.

A Sárvári Járásbíróság a napokban ítélt el első fokon egy német férfit maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásáért egy olyan baleset kapcsán, ahol a vétlen sofőr menekülni próbált, mégsem sikerült elkerülnie a tragédiát

Az eset még 2018 novemberében történt Sopron és Sárvár között a 84-es úton. Ma sem tudni teljes bizonyossággal miért tért át a német férfi a baloldalra, ahol egy pótkocsit vontató magyar rendszámú Renault közeledett felé. A Renault vezetője lassított és lehúzódott a padkára. Jó eséllyel ezzel elkerülhette volna a balesett, ha nincs a pótkocsi. A német BMW eleje azonban éppen a pótkocsi kerekének rohant. Ez után még tovább hajtott és frontálisan ütközött egy, a Renault mögött érkező Volkswagennel. Annak a sofőrje szenvedett maradandó sérülést – munkaképessége 20 százalékos csökkenését állapították meg az orvos szakértők.

Számos tanulság vonható le a történtekből. Többek között az, hogy semmiképpen se vezessünk rutinból és tartsunk kellő követési távolságot, ha csak nem kezdünk éppen előzésbe. Még ismerős úton is adódhatnak olyan helyeztek, amikre gyorsan kell reagálni: Például, ha az előttünk haladó egy szabálytalanul közlekedő autó miatt menekülni kényszerül az útról, a mögötte érkezők is jobban teszik, ha nem azon kezdenek el meditálni, hogy „Ez még mi a fenét csinál…”, hanem minimum leveszik a gázról a lábukat, esetleg azonnal a fékre lépnek, lassítani kezdenek, még akkor is, ha nem nyilvánvaló, hogy miért. Valamiért csak fékezett és lemenekült az útról az előttük haladó!

Fontos menetirányba tartani a járművet. Ha mégis ütközik, jobb, ha frontálisan teszi, mintha a szemből érkező az autója oldalába csapódik. A gépkocsikat úgy építik meg, hogy azok orr része nyújtja a legnagyobb biztonságot a bennülőknek. Egy kisebb sebességgel bekövetkező frontális ütközés után az utasok túlélési esélye lényegesen nagyobb, mintha az autó oldalába, centiméterekre az utasoktól, mellettük rohanna az autójukba egy másik jármű.

Többen feltették a kérdés: nem lenne biztonságosabb a sávunkban felénk közeledő autó elől úgy kitérni, hogy egy gyors kikerülő manőverrel áttérünk az ő sávjába, majd vissza a sajátunkba?

Elméletben működhet ez a megoldás is, azonban a gyakorlatban több és nagyobb kockázatot rejt, mint a vészfékezés és a lemenekülés a jobb oldali padkára vagy akár az árokba is. Ráadásul az a manőver sem egyszerűbb és könnyebb, mint a jobbra menekülés. (A filmekben a főhősöknek mindig sikerül, de ne feledjük, ott képzett kaszkadőrök mutatják be a hajmeresztő manővereket, amiket  sokat gyakorolnak, és többször felvesznek, mire úgy sikerül, ahogy azt a filmeken látjuk!)

Mi történik akkor, ha a néhány másodperce elszenderedett autós magához tért és egy hirtelen kormánymozdulattal visszatér a saját oldalára. Oda, ahol akkor az előzőleg épp ő előle menekülő autó közlekedik éppen? Ha elkerülik az ütközést, mindenki örülhet. De ha nem, és egyik autóban sem működött értékelhető felvételt készítő fedélzeti kamera, akkor a rendőrség, az ügyész és a bíró is azt az autóst tartja majd felelősnek, aki az ütközés pillanatában nem abban a sávban volt, ahol lennie kellett volna.

Előfordulhat továbbá, hogy a balra kitérő manőver következtében sikerül ugyan elkerülni az ütközést, azonban az árokba csúszunk, a másik autó viszont, aki miatt erre a kockázatos manőverre kényszerültünk, tovább hajt. Nem lesz könnyű elmagyarázni a rendőröknek, hogy mit keresünk az út baloldalán az árokban. Ha nincs szemtanú vagy kamerafelvétel, a végén még nekünk kell büntetést fizetnünk.

Lovas Károly Róbert már csak a fentiek miatt sem javasolja a balra menekülést. Ha egy frontális ütközést kell elkerülni, vagy annak következményeit csökkenteni, amúgy sem sok idő van gondolkodni. Olyankor reflexből teszi az ember, amit éppen az ösztönei sugallanak. Persze mit sem érnek az ösztönök sugallatai, ha a kezek és a lábak nem úgy reagálnak, ahogy kellene.

A legtöbb autósnak sajnos soha senki nem mutatta meg, hogyan kell 70-90 km/h sebességről pillanatok alatt lépéstempóra lassítani az autót és megállni vele, soha nem kellett hirtelen felbukkanó tárgyat (vízoszlopot) kikerülnie (mert normál aszfalton veszélyes lehet és eszik a gumit az efféle manőverek, ezért az autósiskolák sem erőltetik a begyakorlását, sok még a bemutatását sem). Ahogy sokan az ellenkormányzást sem tanulták meg, és a legtöbben először az első hóesés alkalmával élik át azt a helyzetet, amikor önálló életet él alattuk az autó és ők nem tudják visszavenni az irányítást.

Aki soha nem tanult és nem hajtott végre vészhelyzeti manővereket, az vészhelyzetben sem fogja tudni. Ettől még meg kell próbálni.

Ezért lenne fontos és igen hasznos évente legalább egyszer mindenkinek elmenni egy tanpályára, ahol szakemberek megmutatják miképpen kell végrehajtani szabályosan és főleg biztonságosan az efféle manővereket és biztonságos körülmények között gyakorolhatják is az érdeklődők.

Pénzbe kerül, pár tízezer forint egy gyakorlás. Egy tréning azonban még mindig jóval olcsóbb, mint egy átlagos casco önrésze lenne egy nagyobb töréskár után (már, ha van cascoja az autónak), nem beszélve egy hosszabb kórházi kezelés költségeiről, vagy egy temetés áráról.

Sajnos olykor a happy end sem happy end. Meggyeskovácsi és Ikervár között történt nemrég egy baleset: egy Mercedes kisteherautó tartott Meggyeskovácsi irányába, amikor egy eddig azonosítatlan  jármű áttért a sávjába.

A teherautó vezetője villogtatással, dudálással jelzett a másik sofőrnek, és a padkára húzódott.  Tette, amit Lovas Károly Róbert is javasolt. Nem hiába. A másik autó vezetője egy hirtelen kormánymozdulattal visszatért a sávjába. Az áruval megpakolt kisteherautó azonban nem volt ilyen szerencsés, nem tudott a padkáról visszatérni az útra. Kidöntött két vastag törzsű fát, majd a harmadiknak ütközve megállt.

Az az autó, amely miatt minden történt, és amely a teherautó vezetőjének köszönhetően a sofőrjével együtt sértetlen maradt, segítségnyújtás nélkül elhajtott.

F.Gy.A.