Mitől veszélyesek az illegális autóbontók?

• Orosz rulettet játszik, aki nem regisztrált bontóból vásárolja a használt alkatrészeket.
• A nagyszámú nagykorú autók miatt nő a sufnikban bontott alkatrészek iránti kereslet.
• Van különbség a gyári felújított, az utángyártott és a bontott autóalkatrészek között?
• Olykor még a „megfelelőnek látszó” alkatrészt sem szabadna már beépíteni az autókba.

Bár évtizedek óta szabályozott a bármilyen okból forgalomból kivont gépjárművek bontása, a bontott alkatrészek kereskedelme, a NAV és a rendőrség szinte havonta számol be illegális autóbontók felszámolásáról.

A szabályok az évek során csak szigorodtak, a nyilvántartás, az alkatrészek és a számlák nyomon követhetősége és ezáltal a lelepleződés valószínűsége folyamatosan nőtt. Azonban a bontott autók alkatrészeinek kereskedelme még mindig nagy üzlet. És minél inkább elöregedik a hazai autópark, annál inkább az lesz és az is marad.

Az illegális bontókkal és az azokból kikerülő alkatrészek kereskedelmével nem az a legfőbb probléma, hogy a nem fizetnek adót, vagy ha a látszat kedvéért fizetnek is, jóval kevesebbet, mint amennyit a bevételek után kellene. Sokkal inkább az, hogy sem a bontott járművek eredete nem követhető nyomon, sem az alkatrészek állapota, minősége és későbbi felhasználása.

Sok illegális bontó lopott autókat „dolgoz fel”, és/vagy olyan járműveket, amelyekkel balesetet okoztak, amiket bűncselekmények elkövetéséhez használtak fel, ezért a gazdáik szeretnék, ha nyomtalanul eltűnnének. Fizetnek is a „vállalkozónak”, aki a kertje végében vagy egy lepukkant garázsban szétszedi a járművet, majd a még nagyobb bevétel reményében értékesíti a szerinte még használható alkatrészeket.

Mondhatják erre, hogy ez legyen a hatóságok gondja. De nemcsak az ő gondjuk!

Nagy a kereslet napjainkban a bontott alkatrészekre, annak ellenére is, hogy sokszor orosz rulettet játszik, aki az olcsó javításhoz olcsó alkatrészt vásárol, vagy csupán belemegy abba, hogy „majd szereznek bontott alkatrészt a kocsijába”, anélkül, hogy tudná honnan származik a cserealkatrész, kik és milyen körülmények között szerelték ki, milyen állapotban van, mennyi a várható élettartama.

A legtöbben bele se gondolnak mekkora kockázatot vállalnak, amikor az amúgy is bőven nagykorú autójukba ismeretlen eredetű és ami az ő szempontjukból fontosabb, nem tudni pontosan milyen állapotú alkatrészt szereltetnek. Meglehet, hogy a drága pénzért bontóból vásárolt semmivel sem jobb, mint amire kicserélnék.

És a sufnituningban nincs garancia!

Ha egy alkatrész elkopik, tönkremegy, balesetben megsérül és már nem hozható rendbe, nem képes teljesíteni a feladatát, ki kell cserélni. Erre jók lehetnek a gyári felújított, utángyártott és a bontókból származó alkatrészek egyaránt. Feltéve, ha azok minősége még megfelel a biztonságos közlekedés követelményeinek!

Azonban már az sem mindegy, hogy melyiket választja az autó tulajdonosa, még kevésbé, hogy – bármelyik mellett is dönt – ezeket honnan szerzi be! Még akkor sem mindegy, ha a minőségükben nincs különbség!

Miért nem mindegy?

Ritka kivételektől eltekintve nincs jelentős különbség a gyári felújított és az utángyártott alkatrészek között. Általában a gyári felújított alkatrészek drágábbak az utángyártottnál, de ez nem mindig és nem minden gyártó és alkatrész esetén igaz. És bár, ha egy tizenéves autó meghibásodik, a tulajdonosok érthető okokból igyekeznek a lehető legkevesebbet költeni a megjavíttatására, főleg, ha belátható időn belül új vagy kevésbé régi autó vásárlására készülnek, van azonban egy jelentős különbség, amit mérlegelnie kell.

Ami miatt olykor az olcsóbb a drágább!

A gyári felújított alkatrészekre ugyanaz a garanciaidő érvényes, mint a gyári új alkatrészekre, ami márkától függően egy vagy két év lehet általában. Ha ez idő alatt a gyári felújított alkatrész meghibásodik, esetleg annak hibájából más alkatrészek is, a márkaszerviz kicseréli és javítja a hibát. Szerencsés esetben még egy napon belül visszakapja a tulajdonos az autóját.

Ezzel szemben utángyártott alkatrészt bárki, bárhol vásárolhat, és bármelyik szervizben be is szereltetheti az autójába azt. Azonban műszaki probléma esetén neki kell kiszereltetnie azt a saját költségén és bevizsgáltatni. Ha kiderül, hogy az alkatrész tényleg hibás volt, a forgalmazó természetesen kicseréli, ám a beszerelésről megint csak a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Ez így, akár hetekig is eltarthat.

Az ismeretlen eredetű, azaz nem bejegyzett bontóból vásárolt minőségellenőrzésen, anyagvizsgálaton át nem esett alkatrészekkel azonban a legtöbb szerviz nem is foglalkozik. Nem szerelik be azokat, ha nem látják mikor, ki, milyen autóból szerelte ki, és így tovább.

Nem véletlen vonatkoznak szigorú előírások az autóbontókra, és a bontott alkatrészek kereskedelmére. Közlekedésbiztonsági szempontból ugyanis aggályos lehet, ha egy alkatrészt nem szakszerűen szereltek ki, és nem vizsgálták mielőtt beszerelték volna egy másik autóba, hogy nincsenek-e rajta repedések, a további működését erősen korlátozó deformációk, és így tovább.

Megeshet, hogy a bontásra ítélt autóban még hibátlanul működő alkatrész épp a szakszerűtlen kiszerelés miatt rongálódik meg és válik használhatatlanná. Ahogy a szakszerű bontáskor (vagy az azt követő ellenőrzéskor) kiderülhet az is, hogy a hasznosíthatónak vélt alkatrésznek sem sok van már hátra, nem érdemes beépíteni egy másik járműbe.

Kérdés, képesek-e az illegális bontókban dolgozók szakszerűen kiszerelni az újrahasznosításra szánt alkatrészeket és felismerni, ha mégsem érdemes újrahasznosítani azokat? Lehetséges, de semmiféle garancia nincs rá. Nem adnak számlát, sem az alkatrészről, sem a munkáról, így miután a tulajdonos távozik a „megjavított” autójával, már azt is csak nehezen tudja bizonyítani, hogy egyáltalán ott járt.

Márpedig nem mindegy, hogy egy sokezer kilométert futott autóból akarunk átszerelni valamit egy másikba vagy egy balesetben totálkárossá roncsolódottból fiatalabból. Ahogy az sem lehet mellékes, hogy mitől lett totálkáros egy autó! Dunába hajtottak vele, majd állt néhány órát a víz alatt, vagy 100-as tempóval karamboloztak vele, esetleg a parkolóban rádőlt egy fa?

A regisztrált bontókban nem csupán arra képesek, hogy felmérjék, mely alkatrészek hasznosíthatók még egy járműből, meglehetősen nagy pontossággal azt is meg tudják mondani, hogy a másik autóban átlagos használat mellett mekkora lehet majd a várható élettartamuk.

Ha azonban közlekedésbiztonsági szempontból egy alkatrész beszerelését kockázatosnak tartják, azt nem építik be.

A regisztrált bontóknak van minőségbiztosításuk, ahogy a legálisan működő szervizeknek is. Ha a javítás után műszaki hibára visszavezethető balesetet okoz a jármű, a javítás és a beépített alkatrészek előélete – bármilyenek legyenek is azok – nyomon követhetők és tisztázható a felelősség kérdése.

Illegálisan bontott, eladott és beszerelt alkatrész esetén azonban a megrendelő felelősségét is vizsgálják a hatóságok. És a biztosítók is! Amennyiben az derül ki, hogy ismeretlen helyről származó, hibás bontott alkatrész miatt okozott balesetet a sofőr, annak következményeit neki kell vállalnia. És ez a mai (legális) szervizárak és munkadíjak mellett igen sokba kerülhet a végén.

F.Gy.A.