Mivel állíthatnak meg a rendőrök egy száguldó autót? I. rész

• Sokakat már a kéklámpa felvillanása is menekülésre késztet.
• Világszerte korlátozzák a rendőrök jogát autós üldözéshez!
• Mit üzen a rendőrség a sofőröknek, ha nem üldözi, akit kell?
• GPS-jeladót lőnek a nem engedelmeskedő autósok kocsijába.
• Nincs hirtelen defekt, de menet közben lassan leereszt a gumi.

 

Hogyan lehet biztonságosan megállítani egy száguldó gépkocsit, ha a vezetője a rendőrök jelzése és többszöri felszólítása ellenére sem hajlandó megállni?

Legutóbb az M3 autópálya fővárosi kivezető szakaszán két 18 éves fiatal halálával végződött baleset kapcsán vetődött fel a kérdés: vajon akkor is bekövetkezett volna a tragédia, ha a rendőrség nem követi kéklámpa-szirénával az olykor 130-nál is nagyobb sebességgel száguldó autójukat?

Ma már tudható, az autó tulajdonosa olyan részeg volt, hogy képtelen volt vezetni, ezért átadta a volánt egy nála kevésbé ittas barátjának, akit azonban korábban eltiltottak a vezetéstől, ami azt jelenti, ha elkapják, akár börtönbe is kerülhetett volna eltiltás hatálya alatti vezetésért. Minden bizonnyal ezért menekült meggondolatlanul, és vitte végül a halálba a barátját.

A rendőrség szerint őket nem üldözték, csak tisztes távolságból követték az ámokfutó autót, amit korábban azért próbáltak megállítani, mert gyanúsan imbolyogva haladt az úton. Miután nem állt meg a rendőr jelzésére, a járőrök számára nem volt kétség, valami nincs rendben az autóval vagy az utasaival. Utána eredtek.

A kilométereken át tartó ámokfutás több térfigyelő kamera felvétele alapján pontosan rekonstruálható volt. Egyértelmű, hogy a rendőrök valóban tisztes távolságból követték a menekülőket, egyszer sem mentek veszélyesen közel hozzá.

A felvételek tehát egyértelműen cáfolják az egyik áldozat családjának álláspontját, miszerint a rendőrök kergették volna a halálba a gyermekét, mások mellett dr. Herpy Miklós közlekedési ügyekre specializálódott ügyvéd mégis úgy véli, felül kellene vizsgálni a rendőrség menekülő autósokkal szembeni gyakorlatát. Szerinte ugyanis az ámokfutókat üldöző rendőrautó is veszélyt jelent, jelenthet a közlekedésbiztonságra.

A rendőröknek persze a kiképzésen megtanítják, hogyan kell a nagy sebességgel menekülő autót követni és szükség esetén akár erőszakkal (például leütközéssel vagy a kerekekre leadott lövésekkel) megállítani, a manőver így is roppant veszélyes. A rendőrautó is megcsúszhat, defektet kaphat, ráhajthat egy rejtett úthibára, és hogy az után mi történik, az már csak a szerencsén múlik.

Az egyik leghatékonyabb és leggyakrabban alkalmazott megoldás persze ma még mindig az, ha a rendőröknek sikerül „dobozba zárni” a menekülőket. Követik, megelőzik vagy szemből eléhajtanak, lezárják az utat, vagy ha ez nem lehetséges, egyszerűen kifékezik, közrefogják, hogy egy idő után már csak rendőrautók legyenek körülötte.

Ahol mód van rá, drónokkal, helikopterekkel követik a menekülőket addig, amíg az egy „beavatkozásra alkalmas” útszakaszra nem ér. A földi egységek eközben tisztes távolságból, olykor a menekülő által a tükörből még belátható útszakasznál nagyobb távolságból követik.

Egyes kutatások szerint ugyanis a kéklámpa-sziréna hatására az esetek többségében nő a menekülők elszántsága, egyszersmind nő a baleseti veszély is a rendőri üldözés miatt, ezért számos országban erősen korlátozzák, hogy a rendőrök mikor és hol üldözhetik az engedetlen autósokat.

A súlyos balesetek megelőzése érdekében az úgynevezett PIT-manővert – amikor a rendőrautó az üldözött autó hátsó kerekénél lök egyet, amitől az megpördül és megállásra kényszerül, olykor felborul – bizonyos sebesség felett csak kivételesen súlyos bűnelkövetők esetében engedélyezik. Sűrűn lakott területeken szintén csak a legveszélyesebb bűnözők autóját szabad erőszakkal megállítani a rendőröknek.

A legszigorúbb üldözést korlátozó szabályok az Egyesült Királyságban vannak. Ott a rendőröknek folyamatosan „kockázatértékelést” kell végezniük. Sűrűn lakott övezetekben, iskolák környékén vagy ha a kockázat nagyobb, mint az elkövetett bűncselekmény súlyossága, a műveletirányítás leállítja az üldözést.

Az Egyesült Államokban államonként, sőt városonként eltérő a szabályozás. Több helyen rendeletben mondják ki, hogy a nem erőszakos bűncselekmények, például gyorshajtás vagy lejárt forgalmi engedély és hasonlók miatt tilos a nagy sebességű üldözés, mivel az veszélyesebb a többi közlekedőre és a környezetre, mint maga a szabályszegés.

Japánban eleve civil autókkal vagy kamerarendszerrel követik a szabályszegőket és a rendőri intézkedés elől menekülőket, hogy elkerüljék a pánikreakciót és az azok miatt bekövetkező esetleges baleseteket.

Olykor azonban azonnal kell cselekedni. Az autók erőszakos megoldására kifejlesztett innovatív megoldások ilyenkor a leghatékonyabbak. Az olyan esetekben, amikor minden perc késlekedés vétlen közlekedők életét, testi épségét veszélyeztetné.

Mert mindig ott van a nagy kérdés: mi történik akkor, ha a rendőrök „díszkísérete” mellett okoz vétlen közlekedők sérülésével, esetleg halálával végződő balesetet a menekülő, és utóbb még az is kiderül, hogy ittas volt vagy drogok hatása alatt vezetett, azaz azonnal ki kellett volna vonni a forgalomból? Ki vállalja ezért a felelősséget?

 

F.Gy.A.

 

(Folytatjuk)