Napfény, víz, szén-dioxid

  • A Mol és az Audi is élénken érdeklődik az újfajta szintetikus üzemanyag iránt.
  • Sikeres kísérletek folynak a Szegedi Tudományegyetemen a jövő üzemanyagával.
  • Európa és Ázsia más-más utakon jár az elektromos hajtású autók fejlesztésében.

Korai lenne még temetni a belső égésű motorokat – állítják autóipari szakemberek a Szegedi Tudományegyetem Science Parkjában folyó kísérleti e-üzemanyag gyártásra utalva. Az ott felállított rendszert a közelmúltban mutatta be a szélesebb nyilvánosságnak dr. Sápi András, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék docense, az SZTE Környezeti Katalízis Kutatócsoport vezetője.

A Science Park napelemeivel a napfény áramot, az így előállított „zöld árammal” pedig e-hidrogént állítanak elő vízből. Ebből a hidrogénből a szén-dioxid közvetlen hidrogénezésével vagy közvetett eljárással állítanak elő benzint. Utóbbi megoldással a szén-dioxidot előbb szén-monoxiddá alakítják, majd azt hidrogénezik. A gyakorlatban persze ez nem olyan egyszerű folyamat, de a kutatások eredményei biztatók.

Mind az autógyárak, mind a repülőgépgyártók, a légitársaságok és a hagyományos üzemanyagok gyártói, forgalmazói, mint amilyen a Mol is, komoly érdeklődést mutatnak az e-üzemanyagok iránt. Európában ugyanis a ma érvényes döntések szerint 2035 után csak szintetikus üzemanyaggal üzemeltetett belső égésű motorokkal szerelt gépjárműveket hozhatnak majd forgalomba.

Mivel a közlekedés az egyik legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gázoknak, nagy a nyomás az iparágon a felmelegedést okozó gázoknak, legfőképpen a szén-dioxidnak.

Bár már hosszú ideje folynak kutatások a közlekedés széndioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, a világ autógyártása jelenleg nem egységes abban, hogy mi a legjobb válasz a klímakihívásra. Ázsia a hidrogénhajtást, Európa a hibrid, valamint a külső forrásból töltött akkumulátorból nyert árammal hajtott elektromos autókat favorizálja.

Leegyszerűsítve, a hidrogéncellás autó is elektromos autó. Csak éppen a haladásához szükséges elektromos áramot saját maga termeli meg a hidrogéncellás akkumulátorában végbemenő kémiai reakciók fel- avagy kihasználásával. A hidrogéncellás motorokból egyetlen anyag távozik, a működés közben kibocsátott vízpára.

Egyelőre csak találgatni lehet, hogy végül majd melyik megoldás terjed el világszerte. Meglehet, az eddigi gyakorlattól eltérően, amikor évtizedeken keresztül csak benzinnel vagy gázolajjal működő belső égésű motorokkal szerelt autók léteztek, a jövőben többféle, egymástól jelentősen különböző energiaforrással ellátott autók közlekednek majd párhuzamosan.

Az elektromos autók lelkének, az akkumulátornak az előállításához több olyan ritka fémre van szükség, amelyekből az ismert készletek egyes felmérések szerint kifogyóban vannak, és ami hozzáférhető, különböző okokból azok is mind nehezebben és drágában hozzáférhetők. Mint arra a MCC Klímapolitikai Intézete egy tavalyi tanulmányában rámutatott: Gazdaságstratégiai tényező lesz az akkumulátorok újrahasznosítása Magyarországon! Ennek belátásához elég egy adat: 2010 és 2021 között a világ lítium felhasználása több mint a háromszorosára nőtt.

A gépjárművek döntő többségében azonban világszerte hagyományos belső égésű motorok működnek és előre láthatóan még több évtizednek kell eltelnie, amíg számuk és arányuk jelentősen csökkeni fog. Klímavédelmi szempontból tehát korántsem mindegy, milyen minőségű és összetételű üzemanyagot tankolnak a hagyományos motorokra. Hogy mekkora károsanyag kibocsátásuk.

Az e-üzemanyagok (e-benzin és az e-kerozin) legnagyobb előnye, hogy a hagyományos üzemanyagokhoz keverve, azokkal együtt is felhasználható. Hosszabb távon azonban várhatóan a gyártók mindinkább az e-üzemanyagokhoz igazítják a motorokat az elvárt károsanyag-kibocsátás érdekében.

Egyelőre azonban az e-üzemanyagok rendkívül drágák és nem állnak olyan mennyiségben rendelkezésre (a jelenlegi technológiákkal a gyártók nem képesek akkora mennyiséget előállítani belőlük), hogy nagy mennyiségben kiválthassák a hagyományos, azaz a kőolaj alapú üzemanyagokat.

Arra azonban nemcsak a szegedi kutatók hívták fel a figyelmet, hogy bár az e-üzemanyagokat jelenleg palackos szén-dioxidból állítják elő, fontos kutatási cél, hogy már a nem túl távoli jövőben az e-benzin és e-kerozin alapanyagául szolgáló szén-dioxidot a légkörből is képesek legyenek majd a gyártók kivonni.

Az elektromos hajtás különböző módozatai és az új, szintetikus üzemanyagok külön-külön is jelentősen csökkenthetik a légszennyezettséget a nagyvárosokban, együtt még inkább. A tisztább (üvegházhatású gázoktól kevésbé terhelt) környezetet pedig nemcsak a globális felmelegedést lassíthatja, javíthatja a közlekedő emberek általános egészségi állapotát és ezáltal biztonságosabbá is teheti azt.

F.Gy.A.