Ne hizlalják az államkasszát! Állapodjanak meg!
- Nem törvényszerű, hogy bíróság elé kell állnia annak, aki elgázol egy gyalogost a zebrán, vagy nem adja meg elsőbbséget egy motorosnak
- A karambolban eltört a motoros lába, ő jóvátételként mégis beérte egy bocsánatkéréssel
- A közlekedési baleset okozása miatt indult büntetőügyeknek közel a fele közvetítői eljárással zárul a fővárosban
- Bármiben megállapodhatnak a felek, ha azzal nem sértenek jogszabályt és az alku nem sért jóerkölcsöt
- A közvetítői eljárásban elhangzottak más fórumokon bizonyítékként nem használhatók fel
Nem állt bíróság elé az a figyelmetlen autós, aki elgázolt egy gyalogost a zebrán. Annak ellenére sem, hogy a sértett csak fél év alatt gyógyult fel a balesetben elszenvedett sérüléseiből. Félmillió forintjába került ugyan a gázolónak, de így elkerülte a bírósági procedúrát és annak következményeit. Nem mellesleg jóval gyorsabban pont került az ügy végére, mintha a hagyományos úton kellett volna megbűnhődnie a figyelmetlenségével balesetet okozó autósnak.
Ez esetben a sértett is jól járt. A balesettől számított fél éven belül, tehát hosszú bírósági procedúrák és pereskedés, és az ezzel járó hercehurca nélkül pénzt kapott, ami némiképp enyhíthette talán a fájdalmait, enyhítette a család anyagi gondjait a gyógyulás idején.
Így is lehet ezt csinálni! – írtuk nemrég egy Nyergesújfaluban történt baleset kapcsán, amikor is egy balra kanyarodó autó vezetője nem vette észre a vele szemben, az út szélén parkoló autók takarásában közeledő segédmotorost és kanyarodás közben felborította. A balesetben a segédmotoros ágyékcsigolya-törést szenvedett, sérüléseiből bő három hónap alatt gyógyult fel.
Ebben az esetben sem kellett a feleknek hónapokig bíróságra járniuk. Az autós ellen közlekedési baleset gondatlan okozásáért indított eljárást ugyanis az ügyészség felfüggesztette, s miután a felek megállapodtak – a vétkes sofőr és a sértett megállapodtak: az autós 200 ezer forint jóvátételt fizetett a sérült segédmotorosnak. Miután kettejük egyezségével szemben az ügyészségnek sem volt kifogása, az eljárást tevékeny megbánás címén megszüntették.
Hosszan lehetne még sorolni azokat az eseteket, amelyekben – még akár súlyos sérülésekkel végződő közlekedési balesetek okán indult büntetőeljárások – végül a felek megállapodásával és erre hivatkozással ügyészi megszüntető határozattal végződnek.
A Büntető Törvénykönyv számos esetben ad lehetőséget arra, hogy ne kelljen a vétkeseknek bíróság elé állniuk.
„Nem büntethető – olvasható a törvény 29. paragrafusában –, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette”.
A közlekedési ügyekben leginkább iránymutató és a leggyakrabban alkalmazott a törvény 29§ (2) pontja, ami kimondja: „A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a törvényben meghatározott bűncselekmények esetében az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette”.
Aki nyomon követi a közlekedési balesetek miatt kiszabott ítéleteket pontosan tudja: igen súlyos bűncselekményeket és vétségeket is meg lehet tehát úszni az úgynevezett közvetítői eljárással. A halálos kimenetelűek és a tömegszerencsétlenséget okozó esetek kivételével szinte valamennyit.
Feltéve persze, hogy az elkövető nem volt ittas, nem állt valamilyen drog hatása alatt, nem egy korábbi jogerős ítélet hatálya alatt követte el az újabb vétséget vagy bűncselekményt, és nem is bűnszervezetben. Kizáró ok lehet még, ha két éven belül volt már közvetítői eljárással lezárt ügye a vétkesnek.
A közvetítői, vagy mediációs eljárás alapelve, hogy a jogalkotó (a törvény) nagyra értékeli a bűnelkövetők tevékeny megbánását. Egyértelműen fogalmaz a törvény:
Nem büntethető, vagy (ha mégis) a büntetése korlátlanul enyhíthető annak, aki elismeri a felelősségét és kész jóvátételt fizetni az által okozott fájdalomért.
Egy autós balra kanyarodás közben nem vette észre az őt már épp előző motorost és felborította. A balesetben motorosnak eltört a lába. Ő ennek ellenére a közvetítői eljárásban beérte egy bocsánatkéréssel.
Hogy miért elégedett meg ennyivel, nem tudni. Talán szimpatikus volt neki a balesetet okozó – és a történtek miatt halálra rémült – fiatal hölgy? De az is lehet, hogy egyszerűen csak megsajnálta. Vannak ilyen emberek. De ennek a kérdésnek nincs is jelentősége az eljárás szempontjából. A felek megállapodtak, az ügyészségnek sem volt kifogása az ellen, hogy egy bocsikával zárják le az ügyet, akkor pedig itt a vége.
A jóvátétel szinte bármi lehet, amiben a felek meg tudnak állapodni, és amit persze az ügyészség is el tud fogadni, azaz ami nem ütközik törvénybe, jóerkölcsbe és amely megállapodás nem kényszer, fenyegetés vagy más törvénytelen befolyásolás hatása alatt jött létre. A fenti példában elég volt a „bocsika”, de arra is volt példa, hogy a felek milliós jóvátételben állapodtak meg. Egy piroson áthajtó autós például 2.1 millió forint jóvátételt fizetett az általa elgázolt kerékpárosnak.
Egy testvérpárt a zebrán gázolt el agy autó. Egyikük megúszta kisebb-nagyobb zúzódásokkal, a másiknak azonban combcsontja tört. Közvetítői eljárásban 400 ezer forint jóvátételben állapodtak meg, amit a vétkes sofőr azonnal kifizetett. A sértettek az ügy végén azt mondták, nekik is fontos volt, hogy minél előbb véget érjen az eljárás, hogy ne kelljen hónapokig rendőrségre, bíróságra járniuk.
Egy másik esetben viszont a sértett hat hónapos gyógyidőtartamú sérülései ellenére megelégedett 50 ezer forint jóvátétellel, de volt olyan gyalogosgázolás (ráadásul az eset nem a zebrán történt, de az autós volt a hibás), amiért viszont mediációs eljárásban 900 ezer forintot fizetett a vétkes sofőr.
Szó sincs tehát arról, hogy a közvetítői (mediációs) eljárásban a vétkes fél sokkal olcsóbban megúszhatja az általa okozott baleset következményeit, mint ha bíróság elé állították volna. Olykor még talán mélyebben is a zsebébe kell nyúlnia, nem beszélve arról, hogy miután megállapodtak, majdhogynem azonnal fizetnie is kell.
Folytatjuk…
A következő részben arról írunk, hogy kinek jó, ha közvetítői eljárás, és miért
F.Gy.A.
Köszönjük Dr. Rab Ferencnek, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivőjének a cikk elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségét!