Nem fázunk, de nem is látunk semmit
Mi az, amire sokan rácsodálkoznak és ezzel tovább növelik a baleset kockázatát?
Augusztus: előbb a szemünkbe süt a nap, majd hirtelen tejfehérré válik minden.
Reggeli köd nehezítette egy súlyos baleset sérültjeinek a mentését a 84-es úton.
Eső után, folyók, tavak közelében hűvös reggeleken lehetnek télies útviszonyok.
Köd borította a környéket emiatt nem tudott leszállni a mentőhelikopter, amit egy Seat frontális ütközésben súlyosan megsérült vezetőjéhez riasztottak. Augusztus 2-án történt a baleset a Vas vármegyei Gérce közelében a 84-es úton. Egy balra kanyarodó munkásokat szállító busz vezetője nem vette észre a szemből érkező Seatot. A két jármű frontálisan ütközött.
A Seat vezetője súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, a busz utasai közül négy embert szállítottak ellátásra kórházba.
Mentőhelikoptert is riasztottak az életveszélyes sérülthöz azonban a pilóta többszöri próbálkozás ellenére sem talált olyan helyet, ahol biztonságosa letehette volna a gépet. A talajt ugyanis köd borította.
Szemtanúk elmondása szerint, amikor a baleset történt még csak a felkelő nap erős sugarai vakították el a közlekedőket. Helyszíni információk szerint a napsugarak vakíthatták el a busz vezetőjét is, ezért nem vette észre a szemből közeledő Seatot.
Bár a könnyebben sérültek és az arra járók azonnal hívták a mentőket és azok hamar meg is érkeztek, addig azonban már a köd is nehezítette a mentést. A köd és az erős napsütés átláthatatlan tejszerű csillogó leplet borított a tájra. Nemcsak a helikopter nem tudott leszállni emiatt, az úton közlekedők számára is minimálisra csökkentett miatta a látótávolság szinte egyik pillanatról a másikra.
Köd augusztusban? Sokan még soha nem találkoztak a jelenséggel, noha korántsem olyan ritka, mint első hallásra a legtöbben gondolnák.
Nyáron, a folyók, tavak, az útmenti lápos-mocsaras területen a magas páratartalom, valamint a domborzati viszonyok miatt keletkezhet köd. De akár még egy erdei úton is megtörténhet, hogy egyszer csak a sofőr szemei előtt elfehéredik a táj. Főleg eső után, amikor az úttestről és környékéről csak lassan párolog el az esővíz, szélcsendes időben, amikor a levegő páratartalma magas és estére lehűl a levegő. Napfelkeltekor a gyorsan melegedő levegővel érintkező pára kicsapódok és akár már néhány perc alatt is kisebb-nagyobb ködfolt alakulhat ki a területen.
Ahol sok a víz és a növény majdnem mindennapos jelenség a nyári köd. Erdélyben például a nyári reggelek jellemzően ködösek, különösen a hegyvidéki területeken és völgyekben. Ezek a ködös tájképek meseszép látványt nyújthatnak, és a napfelkeltekor a köd eloszlása is izgalmas jelenség, közlekedési szempontból azonban roppant veszélyes jelenségről van szó. Számítson rá, aki ilyentájt erdélyi autós túrára indul.
Különösen nagy a nyári köd kialakulásának veszélye (mindenütt) a csillagfényes, szélcsendes éjszakát követő reggeleken. Éjszaka a felhőtlen ég miatt jobban lehűl a levegő és szél sem oszlatja szét a talaj közelében lerakódó párát.
Bár mind gyakrabban már a meteorológia jelentések és applikációk is figyelmeztetnek a köd veszélyre nyáron is, nem igazán veszik ezt komolyan azok, akik nem kimondottan ködveszélyes területeken élnek és nem is autóznak ilyen utakon túl gyakran. Ők, amikor először találkoznak köd borította tájjal a nyár legmelegebb időszakában, először elcsodálkoznak, majd hirtelen a fékre lépnek.
Mindkét magatartás veszélyes. Bár kétségtelen csodaszép látvány a köd borította táj napfelkelte idején, a „rácsodálkozás” azonban növeli a reakcióidőt, a féktávolságot, ezek miatt pedig a balesetveszélyt. Az sem jó, ha valaki első ámulatából felocsúdva satuféket nyom. A nyári köd olyan, mint a téli. A ködlepel alatt jellemzően nedves, azaz csúszós az útborulat.
Tovább rontja a helyzetet, hogy a köd szétszórja a felkelő nap sugarait, emiatt még kevesebbet látnak a köd borította utakon autózó sofőrök. Az erős reggeli napsütés miatt sokan közlekedésbiztonsági szempontból „rosszabbnak tarják” a nyárit az őszi-téli ködnél.
A nyári köd vastagsága pár centitől akár több tíz méterig is terjedhet, kiterjedését pedig döntően a domborzati viszonyok és a légmozgás határozzák meg. Jó hír ugyanakkor az autósoknak, hogy viszonylag gyorsan feloszlik.
Közlekedésbiztonsági szempontból talán csak az különbözteti meg a nyárit az őszi-téli ködtől, hogy a közlekedők biztosak lehetnek abban: a köd borította úton jégbordáktól, lefagyott vízátfolyásoktól nem kell tartaniuk. Csúszós utaktól azonban, különösen, ha már majd elkezdenek hullani a falevelek, annál inkább.
F. Gy. A.
