Nem mindegy milyen meleg a meleg!

  • Másképp kell védekezni a száraz forróság és a fülledt hőség ellen!
  • Nemcsak azért veszélyes a hőség, mert elálmosíthatja a sofőröket!
  • Mit tegyünk, ha hiába isszuk a hűsítőket már izzadni sem tudunk?
  • Milyen következményei lehetnek a szervezetünk túlmelegedésének?

Mindenkinek sokkal körültekintőbben kell készülnie a nyári utazásaira az idén, mint valaha. Az idén már eddig is több évtizedes melegrekordok sora dőlt meg, és a New Scientist, valamint a Scientific Reports a legújabb számításokra és prognózisokra hivatkozva arról írt, hogy az előttünk álló 12 hónap lesz várhatóan a legmelegebb időszak az ipari forradalom, azaz a fosszilis anyagok ipari mértékű égetésének kezdete óta.

A nagy meleg erős kihívások elé állítja a gépjárművezetők vezetési képességét. Dr. Pintér Ferenc a Meteo Klinika igazgatója ugyanakkor lapunknak nyilatkozva arra is figyelmeztet, az sem mindegy, milyen melegben tartózkodunk. Az emberek többsége számára lényegesen könnyebben elviselhető a 35℃-os száraz hőmérséklet, mint a fojtogató, párás 29 ℃.

Az ok egyszerű. A száraz forróságban a legtöbbek szervezete izzadással lehűti magát, így nekik elegendő a kiizzadt folyadékot pótolni – vizet, cukrozatlan gyümölcsleveket, gyümölcsteákat inni. Ehhez azonban jelentős mennyiségű folyadékbevitel-többletre van szükség. Száraz forróságban a szokásos vízmennyiség másfél-kétszeresét is célszerű meginni. És még akkor is hasznos időnként egy hűsítő zuhany, vagy ha mód van rá, egy légkondicionált helyiségben lehűteni a szervezetet.

Fülledt melegben azonban a vízivás jóval kevésbé hatásos, mivel a levegő maga páratartalma miatt a szervezet izzadással, azaz párologtatással nem igazán tudja lehűteni magát. Ilyenkor mindenkinek gondoskodnia kell a szervezete mesterséges hűtéséről. Időnként légkondicionált helyiségben tölteni egy kevés időt, amíg a szervezet lehűl, keringtetni a levegőt (ventilátorral, legyezővel, aminek a használata kezd újra divatba jönni), vagy éppen langyos, hűs vízzel lezuhanyozni.

Fontos! Nagy melegben az izzadással a szervezet nemcsak vizet, hanem ásványi sókat is veszít, nem is keveset, amiket pótolni kell. A sóhiány, ami nagy melegben sportolva, megerőltető, azaz izzadással járó tevékenység végzése miatt is kialakulhat a szervezetben hányingert, ingerlékenységet, nyugtalanságot, izomgörcsöt, súlyosabb esetben zavaros beszédet és megváltozott viselkedés idézhet elő.

Egyik sem növeli a vezetés biztonságosságát, mivel elvonják a figyelmet az útról, a forgalomról, a vezetésről! Egy csipetnyi só az ivóvízbe elegendő lehet a kiizzadt só pótlására. S aki még egy karika citromot, pár szelet almát vagy uborkát is tesz a vízbe, kellemes és egészséges hűsítő italt kap.

A nagy meleg azonban több módon veszélyeztetheti a közlekedésbiztonságot. Szervezetünk 25 ℃-os hőmérsékleten érzi komfortosan magát. Felette, a hőmérséklet emelkedésével nő a szív leterheltsége, mivel az erek kitágulása miatt egyre több energiájába kerül a keringés fenntartása.

Nagy melegben jellemző

  • a vérnyomás-ingadozás, az időnkénti heves szívdobogás,
  • a mellkas környéki diszkomfort-érzés,
  • a mással nem magyarázható fáradtság,
  • a figyelem és a fizikai teljesítőképesség ingadozása,
  • az általános rosszullét,
  • a semmivel nem magyarázható idegesség, feszültség érzése,
  • a fejfájás.

A szervezet ezekkel a jelzésekkel adja tudtunkra, hogy teljesítőképessége határára ért.

Ezek a jelzések külön-külön is veszélyeztetik a sofőrök vezetési képességét, hiszen figyelmetlenné teheti a sofőröket, súlyosabb esetben akár rosszullétet okozhatnak, szélsőséges esetben sztrókhoz, szívinfarktushoz vezethetnek. De önmagában a fülledtség és/vagy a forróság miatti idegesség is komoly veszélyt jelenthet az utakon, ha amiatt a sofőr nem képes kontrollálni a tetteit, a döntéseit, a figyelmét.

Nincs univerzális szabály arra, mi a teendő akkor, ha nagy melegben is „menni kell”. Dr. Pintér Ferenc szerint a legfontosabb, hogy aki hőségben volánhoz ül, legyen szó száraz melegről vagy fülledt időjárásról, legyen tisztában saját teljesítőképességének határaival, és

  • ne erőltesse a vezetést,
  • ne szégyelljen a szokásosnál jóval gyakrabban pihenőt tartani és inni,
  • mindig legyen az autóban ivóvíz, ha megoldható hűtött, de nem jéghideg,
  • öltözzön az utazáshoz lazán, jól szellőző ruhába, de a balesetek elkerülése érdekében, semmiképpen se vezessen papucsban vagy mezítláb; egyen pár falatot, még ha a melegben nem is kívánja az ételt, egy banán, egy marék mogyoró, vagy egy kevés előre elkészített mozzarellás paradicsomsaláta épp elég lehet ahhoz, hogy megelőzze a vércukorszint hirtelen leesését,
  • induljon el korán reggel, vagy késő délután, amikor még, illetve már kellemes vagy legalábbis elviselhető az időjárás,
  • indulás előtt szellőztesse át az autót, sok baleset történik ugyanis amiatt, hogy a család beül a felforrósodott autóba és azonnal el is indulnak, mondván, majd a légkondi lehűti az utasteret, de addig is haladnak, hogy mielőbb célba érjenek.

Fontos! Az éjszakai vezetést csak azok válasszák, akik bírják az éjszakai vezetést. Mert bár olyankor a hőmérséklet elviselhetőbb, épp ezért sokan választják az hosszabb utakra az éjszakát, nem mindenki képes olyan teljesítményt nyújtani a szembejövők fényszóróitól elvakítva, mint nappal. Ugyanez érvényes a hajnali indulásra is, ami csak azoknak ajánlott, akik képesek felpörgetni magukat annyira, hogy hajnali 4-kor is biztonságosan tudjanak vezetni.

Dr. Pintér Ferenc szerint ez ügyben sincsenek mindenkire egyaránt érvényes szabályok. A lehetséges megoldások közül a legkisebb rosszat kell választani. A lényeg, hogy az autó belseje ne melegedjen fel túlságosan. A legjobb, ha sikerül tartani a 25 fokot vagy ahhoz közeli hőmérsékletet.

F.Gy.A.