Nemcsak a sofőr felelőssége!
- Veszekedett a sofőr és az utas – halálos gázolás lett a vége.
- Mindenki szabálytalan volt, a sofőr és a vitázó utas egyaránt.
- A büntetőeljárásban vizsgálják a renitens utas felelősségét is.
Egy 30 éves férfit halálra gázolt a BKV 231-es járata Zuglóban, amikor a Vezér útról a Fogarasira kanyarodott. Hivatalos források szerint a sofőr éppen elindult a közeli megállóból, de közvetlenül a kereszteződés előtt megállt, hogy felvegyen még egy utast, akit eddig tisztázatlan okból korábban a megállóban hagyott.
Ezért a gesztusért azonban az utas nem volt hálás. Veszekedni kezdett a sofőrrel, hogy miért nem vette fel már a buszmegállóban. Szemtanúk beszámolói szerint a kereszteződésben felvett utas azonnal ráförmedt a sofőrre, amint fellépett a buszra.
Azt, hogy pontosan miért maradhatott le az utas a megállóban a buszról, még vizsgálják. Bármi is volt az oka, az utas emiatt azonnal letámadta a sofőrt, és ezzel akarva-akaratlan elvonta a figyelmét a vezetéstől.
Tény ugyanakkor, hogy a sofőr szabályt sértett, amikor a megállót elhagyva megállt és kinyitotta az ajtót. A KRESZ és a BKV belső szabályzata előírja ugyanis, hogy utast csak a kijelölt megállókban, valamint a végállomásokon vehetnek fel a járatok. Ha a sofőr nem áll meg a kereszteződésben, nem nyit ajtót a megállóban hagyott utasnak, talán a tragédia sem következett volna be.
A BKV nem szólalt meg az ügyben, Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint azonban a sofőr és az utas közötti szóváltásnak minden bizonnyal döntő szerepe volt a későbbi tragédiában. A vita közben ugyanis a sofőr lassan elindult, és araszolva elkezdett rákanyarodni a Fogarasi útra. Ott a gyalogosoknak éppen zöld jelzést adott a lámpa.
A busz kanyarodás közben elgázolta a zebrán épp átkelő 30 éves férfit. Nem lehetett már megmenteni az életét, a helyszínen meghalt. A rendőrség büntetőeljárás keretében vizsgálja a baleset körülményeit. A buszsofőr jogosítványát a helyszínen elvették.
A 231-es járat egy Mercedes Conecto volt. Amikor egy ilyen méretű (mintegy 12 méter hosszú és két és fél méter széles) jármű kanyarodik, a sofőr csak jobbra-balra, előre-hátra dőlve, üléspozícióját szinte folyamatosan váltogatva láthatja csak be teljes egészében a busz előtti útszakaszt, nem kis részben az A oszlop mögött keletkező jelentős holttér miatt.
Ilyen körülmények között akár egyetlen pillanatnyi figyelemkihagyás is végzetes lehet, mint azt a zuglói eset is bizonyítja!
A gyalogosnak a zebrán zöld jelzés mellett elsőbbsége volt. Akkor is elsőbbsége lett volna persze, ha nincs lámpa és zebra, a kanyarodó járművel szemben ugyanis elsőbbsége van azoknak a gyalogosoknak, akik azon az úton átkelnének épp, amelyre a jármű rákanyarodik.
Ezzel együtt a gyalogosoknak ilyenkor is körül kell nézniük mielőtt átkelnek az úton már csak azért is, hogy meggyőződjenek arról, megadták-e nekik az őket megillető elsőbbséget. Mert, ha nem, az rájuk nézve végzetes lehet, mint azt a Fogarasi úti eset is mutatja.
A buszsofőr legnagyobb hibája minden bizonnyal az volt, hogy a megállóból kihajtva megállt és felvette az utast, aki később gorombáskodott vele. A KRESZ 23§ (4) kimondja:
„Menetrend szerint közlekedő járműre a megállóhelyen kívül felszállni, illetőleg arról leszállni abban az esetben szabad, ha a jármű személyzete erre előzetesen – szóban vagy a vezető által működtetett ajtók kinyitásával – engedélyt adott. Olyan megállóhelynél, ahol a fel- és leszállás közvetlenül az úttestről, illetőleg az úttestre történik, akkor szabad a járdáról az úttestre lépni, ha a jármű a megállóhelyen megállt.”
De ha már megtette, nem lett volna szabad felvennie a kesztyűt a háborgó utassal szemben, vagy legalább addig nem lett volna szabad elindulnia, amíg a konfliktus fennáll köztük.
Ezen a ponton vetődik fel a botrányosan viselkedő utas felelőssége. A buszban működött fedélzeti kamera, a kereszteződés is a jól bekamerázott csomópontok közé tartozik, így a rendőrségnek minden jel szerint elegendő képi bizonyítéka lesz az eset pontos rekonstruálásához és tisztázni, hogy az utas viselkedése milyen mértékben játszott szerepet a tragédiában, már ha szerepet játszott benne.
A KRESZ 23§ ugyanis azt is kimondja, „Az utasnak tilos a vezetőt a vezetésben zavarni”. Ha az eljárás során bebizonyosodik, hogy ok-okozati összefüggés volt az utas viselkedése és a halálos gázolás között, őt is felelősségre vonják. Ugyanúgy, ahogy a sofőrt a halálos gázolását, az utast is egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.
A bírói gyakorlat azonban az, hogy ilyen esetekben felfüggesztett szabadságvesztést szabnak ki a gázolóra, így igen valószínű, hogy – ha bűnösnek ítélik is – a renitens utast sem küldik fogházba vagy börtönbe. Ettől függetlenül az áldozat családja több tízmilliós kártérítésért perelheti a közlekedési vállalatot.
Magyarországon a buszok a sérüléses balesetek töredékében jelennek meg a balesetek okozóiként. Évek óta a közlekedés legkevesebb balesetet előidőző résztvevői. Annak ellenre is, hogy mind több atrocitást kell elszenvedniük munkájuk során. Az Európai Unióban szakmai becslések szerint hozzávetőlegesen 20 ezer buszbaleset történik évente, és az esetek 2-9%-ában mutatható ki a sofőr figyelmének elvonása.
F. Gy. A.
