Nemcsak vezetés közben veszélyes okoseszközök
- Egyre kevesebben tudnak hagyományos módon tájékozódni az utakon.
- Veszélyes lehet kiszolgáltatni magunkat az úton a géphang parancsainak.
- A digitális világ lassan leépíti az ember közlekedésben fontos képességeit.
- Hogyan befolyásolják a videojátékok a járművezetők vezetési képességét?
Nemcsak a vezetés közben kézben tartott mobiltelefon használata, az sms-írás, vagy olvasás, videó nézés okozhat belesetveszélyes helyzeteket. Már önmagában az okoseszközök túl gyakori használata is rontja bizonyos kognitív képességeinket, köztük többet is azok közül, amelyek a közlekedésben elengedhetetlenek. Amelyek hiánya, gyengesége jelentősen megnövelheti a közlekedési balesetek bekövetkezésének kockázatát.
Számtalan előnyük van az okoseszközöknek. Ez vitathatatlan. Azonban a gépjárművezető-oktatók tapasztalatai mellett tudományos kutatások is igazolják, az okostelefonon, tábla- és számítógépeken felnőtt generációk térben (a valóságos térben) nehezebben tájékozódnak, távoli pontokra nehezebben fókuszálnak. De az okoseszközök szinte folyamatos használta az idősebbeknél is rontja a térbeli tájékozódási képességet és csökkentheti a reakcióidőt is.
[Korábban erről beszélt lapunknak Pető Attila (Kreszprofesszor) gépjárművezető-oktató is. Az interjú innen érhető el.]
Napjaink digitális eszközei, különösen az okostelefonok és navigációs alkalmazások elterjedése egyre inkább háttérbe szorítják a hagyományos tájékozódási módszereket, mint a térképek használata vagy a helyi tájelemek felismerése. Ez önmagában még nem okozna problémát. Azonban az már igen, hogy egyre többen – elsősorban a fiatalabb generációkhoz tartozók, de nemcsak ők – ma már a navigációs eszközeikben elérhető térképet sem tanulmányozzák, ha egy ismeretlen útvonalon készülnek nagyobb távolságot megtenni. Egyszerűen csak vakon követik a géphang utasításait.
Pedig az útvonal előzetes áttekintése (így a nyári szabadságolási szezon kezdetén ennek külön aktualitása van) több szempontból is fontos lehet. Mert mi történik akkor, ha a navigáció azt mondja „Most fordulj balra!”, de ott nincs út, amire rákanyarodhatna? A legtöbben ilyenkor gyorsan emelkedő pulzussal kezdik keresni, hogy hol lehet legközelebb balra kanyarodni, miközben a navigációt is figyelik, hogy éppen mit mutat, nem volt-e újratervezés.
Mindeközben előfordulhat és gyakran meg is történik, hogy a sofőr miközben egyre stresszesebb állapotba került, épp arra nem figyel, amire kellene, nem a jobbról érkezőre, akiknek elsőbbséget kellene adnia, az út szélén gyaloglókra, és más potenciális veszélyforrásra, hanem kétségbeesve keresi a lekanyarodási lehetőséget az út túloldalán. Ilyenkor a legkevésbé rajta múlik, hogy veszélyhelyzetbe kerül-e, okoz-e balesetet.
Egy 2020-as brit kutatás kimutatta, a gyakori okostelefon-használók 20-30%-kal rosszabbul teljesítettek a térbeli tájékozódási teszteken, mint azok, akik ritkábban használták az okostelefonjukat. A kutatás eredményei azt sugallják, hogy a digitális térben történő navigálás, különösen a GPS-alapú alkalmazások használata, csökkentheti a valós világban való tájékozódási képességet.
Hangsúlyozni kell: Ez a képességromlás nemcsak vezetés közben érhető tetten, mutatható ki. Az élet más területein is érzékelhető.
Mivel az emberek egyre inkább a technológiai eszközökre támaszkodnak, kevesebb figyelmet fordítanak a környezetükre, és a helyszíni tájékozódásra, olyan fontos részletekre, amelyek alapvetően befolyásolhatnák a döntéseiket. Emiatt romlik általánosságban is a térbeli orientációs képességük.
Márpedig a térbeli tájékozódás, a távolság és sebességbecslés alapvető fontosságú a közlekedésben. Azonban e két fontos információ megszerzésében és értékelésében akkor sem teljesítünk túl jól, amikor arra figyelünk, amire kell. Az emberi szem és agy a távolságot általában túl-, a sebességet alulbecsüli, ami számtalan balesethátterében tetten érhető. A sofőr elindul, mert szerinte „még átér a kereszteződésen”, „ki tud kanyarodni a főútra” a közeledő másik jármű előtt, aztán kiderül, hogy mégsem volt elég távol az a másik, és gyorsabban is volt, mint amilyennek látni vélte.
A GPS alapú navigációs rendszerek kényelmesek és hasznosak, azonban túlzott használatuk felveti a kérdést: a jövő generációi képesek lesznek vajon önállóan megtalálni alternatív útvonalakat balesetek, dugók, útfelújítások esetén? Képes lesz-e digitális segítség nélkül eljutni A pontból B-be?
Tudnak majd kellő gyorsasággal reagálni a váratlan közlekedési szituációkra?
Maguk a navigációs rendszerek gyártói és forgalmazói is figyelmeztetik vásárlóikat: ne bízzák magukat kizárólag a GPS-re. És hogy rendszeresen frissítsék a navigációs rendszer szoftverjét! Mindegy, hogy papír alapú vagy digitális térképen, avagy a navigáció saját útvonaltervezőjén, de „menjenek végig” indulás előtt a tervezett útvonalon. Ma már minden navigációban van műholdképet mutató felület, ahol felismerhetők a jellegzetes épületek, tereptárgyak, műtárgyak.
Megoszlik a tudományos élet képviselőinek a véleménye arról, hogy a videojátékok inkább javítják vagy rontják a gépjárművezetők kognitív képességeit, a reakcióidőt és a figyelem fenntartásának képességét. Kiss Norbert hatszoros Európa-bajnok kamionversenyző szimulátoron, ha úgy tetszik a virtuális térben kezdte autóversenyző karrierjét.
[A Kiss Norberttel korábban készült interjúnk itt olvasható.]
Kiss Norbert versenyzői karrierje azok álláspontját erősíti, akik szerint a vezetési képességekre nincs káros hatással, ha a sofőr, vagy a leendő sofőr a virtuális térben is gyakorol.
Azonban a Kalifornia Egyetem (UCLA) 2022-es kutatása szerint a videojátékokon nevelkedett fiatalok ugyan rövidebb reakcióidőt mutattak a teszteken, azonban a döntéseik pontossága arányosan romlott, különösen a váratlan és bonyolult közlekedési szituációkban. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy bár a videojátékok fejleszthetik a kéz-szem koordinációt és a gyorsíthatják a reakciókat, ez azonban való életben – például a közlekedésben – önmagában kevés.
A döntések pontossága, a helyzetfelismerés és a környezet felmérése és az alternatív lehetőségek gyors számbavétele legalább annyira fontos, mint a reakció gyorsasága.
A videojátékok nem pótolják a való világban szükséges komplex döntéshozatali képességeket, és túlzott játékidő esetén a játékosok hajlamosak lehetnek az impulzív döntéshozatalra. Ezért is tanácsolja mind több gépjárművezető-oktató már Magyarországon is a tanulóinak: a vezetési gyakorlat előtt egy-másfél órával már ne használjanak okos eszközöket, minimalizálják képernyőidőt.
2023-ban a Cambridge-i Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a digitális navigáció túlzott használata csökkenti a gyerekek képességét arra, hogy a valós környezetben eligazodjanak, mivel túlságosan támaszkodnak a technológiai eszközökre, és nem fejlesztik ki a saját orientációs készségeiket. A fiatalok nem ismerik meg és nem is gyakorolják az alternatív tájékozódási módszereket, emiatt kevésbé lesznek képesek gyorsan reagálni a váratlan helyzetekre. Mindez pedig növeli a balesetveszélyt.
Az okoseszközök gyors, gyorsan váltakozó ingerekkel bombázzák a szemet és azon keresztül az agyat. Ezzel erősítik a felszínes figyelmet, ugyanakkor gyengíti a tartós, mély koncentrációt, ami pedig a közlekedésben létfontosságú. S bár rövid távon rövidítheti, a legtöbbeknél rövidíti is, hosszabb távon már csökkentheti a reakcióidőt is, nem beszélve a döntések gyorsaságáról és pontosságáról.
Számos kutatás arra is figyelmeztet, a számítógépek, okoseszközök által kínált virtuális valóság nemcsak, hogy torz, de nem tanít kockázatkezelésre. A virtuális környezetekhez szokott agy egy idő után túlbecsülheti saját reakcióidejét vagy alulbecsülheti az olyan, a valóságban súlyos veszélyforrásokat, mint a figyelmetlen vagy túl gyors vezetés. Ráadásul csupán rövid ideig tartó, néhány perces, fél órás koncentrációra kényszeríti csupán a virtuális térben közlekedőket, holott a valóságban indulástól érkezésig koncentrálni kell, olykor órákon keresztül.
Kutatók szerint a legnagyobb problémát és egyben a jövő legnagyobb kiívását az okozza, hogy az emberi agy mindig azokat a képességeinket erősíti fejleszti, amiket használunk. Így, ha valaki tartósan nem tájékozódik a való világban, ahol a távolságokat méterekben, sőt, tíz- vagy száz méterekben mérik és nem centikben, mint a monitoron, ahogy látszik, egy idő után nem lesz képes semmiféle járművel önállóan közlekedni, vagy csak hosszabb gyakorlás után.
F.Gy.A.