Nincsenek szavak!

• Egy baleset helyszínen a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény.
• Segítségnyújtást színlelve kifosztani a vérző fejű sértettet minősíthetetlen.
• Kiskunhalason a kamera nemcsak a baleset okának a feltárását segítette.

Nem először foglalkozunk lapunkban a segítségnyújtás elmulasztásának büntetőjogi következményeivel. Azzal, hogy nemcsak azoknak a kötelessége segítséget nyújtani például egy közlekedési baleset helyszínén, akik a balesetben közvetlenül érintettek voltak, akik okozták vagy tanúként voltak jelen az események idején.

A törvény [Btk 166. §] úgy fogalmaz: „Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Nyilvánvaló, hogy más elvárásokat támaszt az írott, de az íratlan törvény is egy 12 éves gyermekkel és mást egy felnőttel szemben, főleg, ha a felnőttnek jogosítványa is van, hiszen a képzés alatt, után szerzett némi elsősegélynyújtási ismerettel tudnia kell, hogy mit kell tenni, ha a sérült eszméletlenül fekszik az úton vagy, ha vérző fejjel ül az autójában.

Sokba kerülhet csak úgy eloldalogni a baleset helyszínéről anélkül, hogy megkérdeznénk, tudunk-e segíteni valamiben! Lehet, hogy többen is állnak ott, ránézésre akár azt is feltételezhetjük, hogy valaki közülük már hívta a mentőket, megnézte a sérülteket, segített annak, aki azonnali segítségre szorult. Sajnos azonban számos eset bizonyítja, hogy a látszat gyakran csal!

Nem egy esetben megtörtént, hogy miközben „mindenki” azt hitte, hogy „valaki” telefonált már a mentőkért, hiszen ennyit „bárki”, akár megtehetett volna, akinek telefonja van, még akár egy gyermek is, valójában senki nem tárcsázta a segélyhívót. Mindenki azt hitte, hogy valaki már megtette.

Arra is volt már példa – korábbi írásunk innen érhető el –, hogy éppen az oldalgott el előkelő idegen módjára a helyszínről a leggyorsabban, aki miatt baleset történt. Ő egy karcolás nélkül megúszta, így aztán továbbállt, mint akinek semmi dolga ott.

Végül a törvény csak utolérte és segítségnyújtás elmulasztásáért vádat emeltek ellene.

Nem elég egy baleset helyszínén kipillantani az ablakon és ha a „sérültek mozognak”, felállítani a diagnózist, hogy senki nem szorul segítségre. Meg kell állni, meg kell győződni arról, valóban nem szorul-e senki segítségre, valaki már értesítette a mentőket (ha nem egyértelmű, hogy igen, érdemes telefonálni, a diszpécser majd szól, ha már tudnak az esetről, de inkább kétszer hívjanak egy helyszínre mentőt, mint egyszer se).

Akkor is megállapítható a segítségnyújtás elmulasztása, ha utóbb kiderül, hogy a balesetben érintettek nem sérültek meg súlyosan. Ha ugyanis erről az arra járók nem győződtek meg, nem lehettek biztosak abban, hogy az illető tényleg nem szorul segítségre. Gyakran előfordul, hogy a sérült a sokk hatására egy ideig nem is észleli, hogy dől belőle a vér. Vagy beszélni tud, elmondja, hogy „minden rendben van vele”, de lábraállni már képtelen… Ilyenkor is segítségre szorul!

Katasztrófaturisták és arra járó nézelődők tehát jobban teszik, hogy ha már megálltak kíváncsiskodni, elvégzik a kötelezőt. A minimum, hogy felteszik a kérdést, tudnak-e segíteni bárkinek is. Manapság annyi hivatalos és magánkamera figyeli minden lépésünket, bárhol, bármikor előfordulhat, hogy az egyik bizonyítékot készít arról, hogy bár valaki ott volt, nem nyújt tőle elvárható segítséget a rászorulóknak. És az a végén sokba kerülhet.

Ami pedig a kamerákat illeti…

A Kiskunhalasi Járási Ügyészség a napokban emelt vádat egy asszony ellen a Kiskunhalasi Járásbíróságon, aki segítségnyújtást színlelve kifosztott egy közlekedési baleset áldozatául esett idős asszonyt. Az eset június 10-én történt.

A balesetről és mindarról, ami az után történt, felvétel készült, amit a vádemeléssel egy időben tett közzé az ügyészség, és ami itt tekinthető meg.

A sértett miután 150 ezer forintot vett fel egy bankjegykiadó automatából, biciklijével szabálytalanul kanyarodott balra, és baleset szenvedett. Súlyosan megsérült.

Vérző fejjel feküdt a földön egy darabig. Egy térfigyelő kamera felvételen látszik, hogy rövid időn belül ketten is segíteni próbálnak rajta, egy asszony közben vélhetően a mentőket hívja telefonon. A háttérben, egy másik – az ügyészség tájékoztatása szerint helybeli – nő első látásra szintén a sértett segítségére sietett – próbálta összeszedni az ütközéskor szétszóródott holmijait.

De csak látszólag tette ezt.

A felvételen ugyanis az látható, hogy kihasználta, hogy mindenki a sértettel van elfoglalva, félrevonult, kivette a sérült nő pénztárcájából az automatából előzőleg felvett 150 ezer forintját, majd távozott a helyszínről.

Erre már tényleg nincsenek szavak.

A jog ezt kifosztásnak nevezi. A törvény [Btk. 366. §] Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett … védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

F.Gy.A.