Október 29. – A 2. legveszélyesebb nap!

• Mindenkire másképp és eltérő mértékben, de hatással lehet az újabb óraátállítás.
• Most késő délután és este leszünk fáradtabbak nagyjából 4-14 napig a megszokottnál.
• Nagy fagyokra nem, de esőzés és lehullott falevelek miatt síkosságra számítani kell.

Október 29-én kezdődik a téli időszámítás. Hajnali háromkor egy órával vissza kell állítani az órákat, azaz egy órával többet alhatunk. Ennek azonban ára van, amit a rákövetkező 4-14 napban fogunk megfizetni.

Magyarországon 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, de 1958 és 1979 között nem alkalmazták. 1980-ban újra bevezették, mert jelentős elektromos-energiamegtakarítást reméltek az óra oda-visszaállításától.

Magának a nyári időszámításnak a gondolata egy bizonyos Benjamin Franklin amerikai diplomata és feltaláló fejéből pattant ki, még 1789-ben. A vállalatok a kezdetektől lelkes támogatói voltak az órák előre-hátra állításának, és egészen a legutóbbi időkig úgy tűnt, a nyári-téli időszámítás, azaz az őszi-tavaszi óraátállítás gyakorlata örök időkig fennmarad.

Azonban az embereknek nem tetszett, nem tetszik ez a gyakorlat.

Sokaknak hetekbe telik átállni az új időszámításra. Különösen az idősek, a betegek és a kisgyermekek szervezetét terhelte, terheli meg az átállás.

Elsősorban a tavaszi. Látszólag a nyári időszámítás szerint is ugyanannyit alszunk, mint a téliben – feltéve, hogy az óra szerint ugyanakkor térünk nyugovóra és ugyanakkor csörög reggel a vekker. De ez csak a látszat.

Az ember ugyanis a biológiai (belső) órája szerint él és működik. Napközben ciklikusan változik a vérnyomás, a pulzusszám, a testhőmérséklet, a különböző hormonok szintje. Egyénfüggő, hogy milyen következményekkel jár, ha felborul a belső (biológiai) óránk és külső óra (ami az időt mutatja, és amit évente kétszer átállítunk) egyensúlya.

A Benjamin Franklin ötletét felkarolók célja az volt, hogy jobban kihasználják az ipari- és mezőgazdasági termelés érdekében a természetes fény előnyeit és – ettől nem függetlenül – energiát spóroljanak meg, azaz csökkentsék a költségeket, avagy növeljék a profitot.

Mára azonban már kutatások is alátámasztják, hogy nem alaptalanok az óraátállítások elleni tiltakozások. Minden egyes időszámítás-váltás egy kis jetlaghez hasonlít, amit az interkontinentális repülőjáratok utasai élnek át minden repülés után. Ahogy a legtöbb ember szervezetére is másképp hat a jetlag attól függően, hogy nyugatról utazik keletre vagy fordítva, másképp hat a szervezetünkre a nyári, illetve a téli számításra való áttérés is.

Ha óraátállítás előtt és után is reggel hét órakor kelünk az óra szerint, valójában az óraátállítás után egy órával korábban (hat órakor) tesszük, mint előző nap. Legalábbis a belső óránk szerint. A melatonintermelés ilyenkor még nem áll át, a glükokortikoid szint is alacsony még ekkor. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő. Ezek miatt pedig fáradtak, dekoncentráltak, levertek vagyunk.

Amikor a nyáriról áttérünk a téli időszámításra, a legtöbben majd azt fogják érezni, hogy késő délután, kora este lesznek kissé fáradtabbak, mint pár nappal korábban voltak ugyanabban az időszakban. Ennek az az oka, hogy a belső óra már megkezdte a szervezet átállítását az „éjszakai üzemmódra”, csakhogy a külső óra még munkára, sőt, ami a közlekedést illeti, a délután-esti csúcsforgalomban éppen, hogy maximális koncentrációra utasítja az embert.

Ma már a gazdasági szereplők véleménye is megoszlik abban, vajon az időszámítás-váltás összességében nem jár-e nemzetgazdasági szinten nagyobb kárral, mint amennyi hasznot hajt az energiamegtakarítás révén.

Miután 2018-ban az európai konzultációban részt vevő 4,6 millió állampolgár elsöprő többsége az óraátállítás gyakorlatának megszüntetését szorgalmazta, és ezt 2019 első felében az európai parlamenti képviselők is megszavazták, már csak idő kérdése, mikor szűnik meg az időszámítások váltakozása. A végleges döntést minden ország halogatja, mert az emberek igénye és a gazdasági szempontok még mindig ellentétben állnak.

Bár az orvosok szerint a téli átállást kísérő panaszok általában enyhébbek, és elsősorban a kisgyerekek, az idősek és a betegek szervezetét terheli meg jelentősen, a belső és a külső óra egyensúlyának felborulását kisebb-nagyobb mértékben mindenki megérzi. Ezért javasolják, hogy az elkövetkező 4-14 napban mindenki legyen óvatosabb a munkában és a közlekedésben egyaránt. Azok is, akikre az eddigi tapasztalataik szerint semmiféle hatással nincs az óraátállítás.

Attól még, hogy valaki semmi jelét nem érezte magán a mini jetlagnek, lehetett hatással rá. Másfelől a közlekedés – de a munkahelyek többsége is – egyfajta társasjáték, ahol nemcsak az a kérdés, hogy „én” milyen állapotban vagyok, mennyire vagyok fitt, koncentrált. Kérdés az is, hogy mások milyen állapotban vannak.

Magyarországon nem szokás mini jetlag okozta panaszokkal orvoshoz fordulni. Németországban ellenben a lakosság 15 százaléka kér segítséget ahhoz, hogy minél könnyebben túljusson az óraátállítás okozta egészségügyi problémákon.

Október 29., vasárnap, a legtöbbek számára pihenőnap. Már aznap is, de másnap feltétlen mindenki legyen sokkal óvatosabb az utakon, mint lenni szokott!

Nemcsak az óraátállítás terhelheti meg azonban sokak szervezetét az októberben. Az időjárás sem a szokásos arcát mutatja. Október első dekádjának végén az egyik nap még nyár volt, majd másnap reggel tél eleji hidegre ébredt az ország nagy része, majd megint nyáriasra fordult az idő.

A hosszú távú prognózisok szerint november közepéig nem várhatók tartós fagyok, jelentős lehűlés. Frontok viszont bármikor jöhetnek, azokat nem lehet előre megjósolni. A 90 napos előrejelzések szerint azonban esős és szárazabb hűvös őszi, késő őszi napok követik majd egymást nagyjából no-vember végéig.

Hóakadályokra, jeges utakra tehát egyelőre nem kell számítani, bár lassan célszerű lesz bejelentkezni a gumicserére.

Azonban az őszi esők is előidézhetnek veszélyes helyzeteket. Az elszáradt és lehullott falevek a vizes utakon olyan csúszós felületeket képezhetnek, aminek a síkossága a jégével vetekszik. Célszerű ezért – elsősorban az erdei utakon, de máshol is, ahol a közelben nagy számban vannak lombhullató fák – fokozott óvatossággal közlekedni.

És máshol is. A szakemberek számos eddigi útelhagyásos baleset hátterében is az időjárás gyors és szélsőséges mértékű változásait sejtik. De, még ha ez be is bizonyosodna, a balesetek megítélése szempontjából nem lenne jelentősége.

… mert mindenkit hazavárnak!

F.Gy.A.