Ön átmenne a vezetési vizsgán?

• Első próbálkozásra a gyakorlati vizsgára jelentkező gépjárművezető-tanulók fele elbukik.
• A leggyakoribb vizsgahibák között vannak a gyorshajtás és az elsőbbség meg nem adása.
• Tesztelje le magát: Vezet olyan jól a mindennapokban, hogy elsőre sikeresen levizsgázna?

Van olyan autós, aki soha nem tette fel még magának a kérdést, amikor egy „szerencsétlenkedő mazsolával” vagy egy „agresszív állattal” találkozott az úton, hogy „Ennek vajon ki adott jogosítványt”? Lássuk be: jogos a kérdés, különösen akkor, ha abból indulunk ki, hogy a rendőrségi statisztikák szerint a közlekedési balesetek 98 százalékát emberi hiba okozza.

Az elméleti vizsgán érintőképernyő előtt kell számot adni a KRESZ-tudásról. Egy kérdés megválaszolására egy perce van a vizsgázónak. Ha gyorsabban válaszol, több ideje marad a többi kérdésre. Ma már nehéz mentséget találni arra, ha valaki elbukik a KRESZ-vizsgán. Az internet tele van az éles vizsgához nagyban hasonlító tesztekkel. Pár ezer forintért megvásárolhatók olyan applikációk is, amelyekkel egy hétig, egy hónapig vagy akár 90 napig gyakorolhat, aki megvásárolja. És még a 90 napig érvényes verzió sem kerül 3 ezer forintba!

Más a helyzet a gyakorlati vizsgával. Ahhoz nem elég (nem is lehet) otthon a számítógép előtt gyakorolni, bár már léteznek olyan videójátokok, amelyek állítólag igencsak életszerűen szimulálják a valóságos forgalmi helyzeteket. Más azonban egy számítógép konzolja előtt ülni, főleg, ha az nem egy külön e célra kifejlesztett oktatószimulátor, és megint más egy valódi autó volánja mögött ülve részt venni a valódi városi forgalomban.

A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) nem vezet statisztikát arról, évente hányan buknak el az első, a második és a többedik vizsgán. Vizsgabiztosok beszámolói szerint első nekifutásra a jelentkezők fele megy csak át a vezetési vizsgán. Akik elbuknak több-kevesebb pótóra levezetése után újra próbálkozhatnak.

Gyakorlott sofőrök olykor értetlenül nézik a T-betűs autókkal közlekedőket, noha vezetéstechnikai szakértő ismerősöm szerint a jogosítvánnyal rendelkező sofőrök jó részétől is el lehetne venni a vezetői engedélyt ugyanazokból az okokból, amelyek miatt a tanulók fele nem megy át elsőre a vizsgán. Nemrég kiült egy forgalmas budapesti csomópontban egy kávézó teraszára és figyelte a forgalmat.
Nem tudta minden egy jármű mozgását alaposan szemügyre venni, és az út mellől sok hibát észre sem vehetett, amikért egy autóban ülő vizsgabiztos azonnal befejezettnek és sikertelennek nyilvánította volna a vizsgát. Állítása szerint így is majd’ minden harmadik sofőr követett el egy olyan hibát, olykor többet is, ami a vizsgán azonnali bukási oknak számítanak.

A KAV megint csak a vizsgabiztosok beszámolói alapján úgy látja, a gyakorlati vizsgákon minden olyan hibát elkövetnek a vizsgázók, amik a rendőrségi baleseti statisztikákban a leggyakoribb baleseti okok között találhatók. Gyakori az abszolút és a relatív gyorshajtás. Nem vall alapos felkészültségre, sem túl nagy önfegyelemre, ha ezekre a vizsgán sem képes figyelni valaki. Ugyancsak a gyakori vizsgahibák között található az elsőbbség meg nem adása.

Azonnali bukási ok (hogy mik lehetnek azok, arra még részletesebben visszatérünk), ha a vizsgán a tanuló nem tartja be a KRESZ előírásait, azaz valamilyen közlekedési szabályt sért. Gyakran előfordul ez a vizsgabiztosok tapasztalatai szerint. Ahogy az is, hogy a vizsgázó elfelejt indexelni (de az is gyakran megtörténik, hogy megtévesztő irányjelzést adnak, például amikor a főút jobbra kanyarodik indexelnek, noha a főúton haladnak tovább, ezért nem kellene), vagy úgy kezd el kanyarodni, sávot váltani, hogy nem néz körül kellő alapossággal.

A leggyakoribb vizsgahibák közé tartozik ezeken túl, hogy a tanuló nem képes felvenni a forgalom ritmusát, nem képes azonosítani az elméleti képzés során megismert forgalmi szituációkat és így nem is képes azokra megfelelően reagálni. Sokan a vizsgán is belebonyolódnak olyan manőverekbe, amelyek a mellettük ülő oktató beavatkozása nélkül balesetet okozhattak volna.

Végül súlyos és gyakori hiba, hogy a vizsga közben a tanuló felhajt a járdára, lehajt a padkára.

Ezeknél azonban jóval több olyan hibát véthet a vizsgázó, ami úgynevezett azonnali bukási ok, a hivatalos megfogalmazás szerint „A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba”. ]Ezeket A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet sorolja fel.]

Érdemes az azonnali bukáshoz vezető hibákat áttekinteni és újra feltenni a kérdést önmagunknak! Azzal a vezetési gyakorlattal és tudással, amivel rendelkezünk, és az alapján, ahogy a mindennapokban vezetünk, vajon átmennénk a gyakorlati vizsgán?

A vizsga sikertelenségét okozza, ha a vizsgázó:

1. közlekedési szabályt sért;
2. a KRESZ szerinti ellenőrzést nem képes elvégezni;
3. veszélyhelyzetet teremt vagy balesetet okoz;
4. meghatározott feladatot második javítás után sem képes a megfelelő módon végrehajtani;
5. elindulás előtt a féklevegő- és fékezőnyomást nem ellenőrzi (légfék vagy levegőrásegítés esetén);
6. az üzemi fék hatásosságának ellenőrzését elmulasztja;
7. az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja;
8. a tervezett haladási iránnyal ellentétes irányba a járművel több, mint 50 cm-t elgurul;
9. balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia;
10. figyelmét a technikai kezelés elvonja a forgalomtól;
11. a sebességváltások közben elrántja a kormányt, vagy haladási irányától hagyja eltérni a járművet (nem képes megtartani);
12. nem képes felvenni a forgalom ritmusát, akadályozza a forgalmat, vagy a vizsga időtartama alatt túlnyomórészt indokolatlanul lassan halad;
13. rendszeresen kis követési távolságot tartva, zavarja az előtte haladót;
14. sebessége megtévesztő az elsőbbségadás tekintetében,
15. egyenrangú útkereszteződésbe úgy hajt be, hogy elsőbbségadási kötelezettségének nem tudna eleget tenni (fékkészenlét hiánya);
16. durva fékezéssel áll meg az úttesten áthaladó gyalogosok előtt;
17. gyorshajtást vagy relatív gyorshajtást követ el;
18. nem képes folyamatosan kormányozva irányítani a járművet;
19. elveszti a jármű feletti uralmát;
20. a járművel felhajt a járdára (már egy kerékkel is);
21. nem biztonságosan kanyarodik, indokolatlanul benyomja a tengelykapcsoló pedált,
22. indokolatlanul vagy szabálytalanul igénybe veszi a menetirány szerinti bal oldalt;
23. a besorolást, sávváltoztatást szabálytalanul, figyelmetlenül hajtja végre;
24. az útkereszteződésben nem követi a forgalmi sávját;
25. elsőbbségadási kötelezettségének nem tesz eleget;
26. a közlekedési helyzetet nem ismeri fel;
27. nem a közúti jelzéseknek megfelelően közlekedik;
28. nem megfelelően reagál a gyalogosok viselkedésére;
29. a forgalmi helyzetekről nem tájékozódik, figyelmetlen;
30. rendszeresen akadályozza a forgalmat;
31. megtévesztő irányjelzést ad;
32. a megkülönböztető jelzést használó járművet nem veszi észre, vagy arra nem megfelelően reagál;
33. rendszeresen hirtelen, blokkolva fékez (a lassulást nem érzékeli), képtelen egyenletes lassításra;
34. a fék- és tengelykapcsoló pedált többször nem a megfelelő sorrendben működteti;
35. tartósfékkel felszerelt járművön nem, vagy helytelenül alkalmazza a tartósféket;
36. várakozás céljából történő megálláskor a rögzítő fékkel nem rögzíti a járművet (járműszerelvényt).

F.Gy.A.