Pokoli nehéz év volt

• Egyes gépjárművek hat évig nem jártak műszaki vizsgán, de szerelő sem igen látta őket!
• Egekbe lőttek az energiaárak, belső erőforrás-átcsoportosításra kényszerül az Autóklub.
• A Magyar Autóklub: Miért kezelik első számú közellenségként az autósokat Budapesten?

Forrás: autoklub.hu

120 éves fennállása óta nemigen volt még ilyen pokolian nehéz éve a Magyar Autóklubnak – szögezte le beszélgetésünk kezdetén Hatala József, az autóklub elnöke. A pandémia alatt a kormány moratóriumot hirdetett a gépjárművek műszaki vizsgáztatására is: sok más okmányhoz hasonlóan érvényesek maradtak a korlátozások alatt lejárt forgalmi engedélyek is. A legtöbben éltek is a lehetőséggel az érintettek közül, bár nem volt tilos vizsgára vinni az autókat, inkább elhalasztották azt.

„Attól azonban még egyetlen autó sem lesz biztonságos, hogy jogi értelemben még érvényes a műszakija”, jegyezte meg az autóklub elnöke.

A moratórium után nem egy olyan gépjárművel találkoztak az autóklub 44 műszaki vizsgaállomásán a szakemberek, amelyek nemcsak, hogy hat éve nem estek át műszaki ellenőrzésen, nem voltak vizsgán, Hatala szerint a többségüket szerelő sem látta ez idő alatt, s ha mégis, nemigen foglalkozott vele.

„Volt olyan jármű, amely két műszaki vizsga között a pandémia alatt egymillió kilométert futott”, jegyezte meg Hatala, aki szerint az ilyen gépjárművek már komoly közlekedésbiztonsági kockázatot jelentettek.

„Egyértelmű a hazai autópark elöregedése, ez a vizsgára behozott autókról is egyértelműen elmondható – fogalmazott Hatala József. – A tulajdonosok, üzemben tartók többsége a lehetőségeihez mértek igyekszik rendben tartani az autóját, de sajnos az is látszik, hogy sokan csak a műszaki vizsgára teszik rendbe az autójukat, és arra is csak annyira, amennyire ahhoz kell, hogy a végén átmenjenek.”

Nemcsak az autóklub hálózatának, az ország valamennyi vizsgaállomása számára még soha nem tapasztalt kihívást jelentett a pandémia alatt felhalmozódott lejárt forgalmi engedélyű autók ellenőrzése, vizsgáztatása.

„Nehéz időkön voltak túl a vizsgaállomások – jegyezte meg az autóklub elnöke. – Nem kellett levizsgáztatni a gépjárműveket, ha lejárt a műszaki érvényességük, és ezzel a lehetőséggel sokan éltek is. Emiatt azonban bevételeik sem voltak a vizsgaállomásoknak. Amikor pedig kiderült, hogy a kormány nem hosszabbítja meg tovább a moratóriumot, hirtelen megrohanták az autótulajdonosok a vizsgaállomásokat.

„Nem tudtunk több autót levizsgáztatni, mint normál időszakban, és nem is gyorsíthattunk a folyamaton – mondta Hatala, emlékeztetve rá, hogy a vizsgáztatás kötött folyamat, részletes előírások szabályozzák minden mozzanatát, és a hatóság az informatikai rendszeren keresztül mindent lát. Azonnal felfigyelnek arra, ha valahol nem tartják be a normaidőket, s ez sem a vizsgaállomásnak, sem az autótulajdonosnak nem jó. Még akkor sem, ha egyébként az autóval minden rendben volt. Kinek hiányzik, hogy ellenőrzésre visszarendeljék az autóját, mert valamilyen előírást a hatóság értékelése szerint nem tartottak be kellő pontossággal?”

Még alig csillapodott a vizsgára jelentkezők nyomása a vizsgaállomásokon, az egekbe lőttek az energiaárak.

„Hatalmas tereket kell befűteni a műhelyekben. A vizsgáztatáshoz használt berendezések mind áramot fogyasztanak, némelyik nem is keveset. Még folynak a kalkulációk, hogyan tudunk talpon maradni”, mondta Hatala József, aki szerint az már látszik, hogy jelentős belső erőforrás-átcsoportosításokra lesz szükség.

Árat nem emelhetnek. Hatala azt mondta, a „sufnituning” még mindig komoly konkurenciát jelent számukra is, annak ellenére, hogy velük ellentétben a Magyar Autóklub vizsgaállomásai garanciát vállalnak a náluk elvégzett munkáért. Ám, sajnos, ahogy elöregszik az autópark, ez egyre kevesebbeknek szempont, és egyre kevésbé az.

A Magyar Autóklubnak jelenleg 65 ezer tagja van. Rajtuk kívül azonban sok alkalmi kliens is igényli a szolgáltatásaikat. Assistant szolgáltatásukat például közel 600 ezren veszik igénybe több-kevesebb rendszerességgel. Számukra már csak ezért sem kérdés, hogy talpon kell maradni, és folyamatosan magas színvonalon kell szolgáltatni. Egyelőre csak az a kérdés, hogy a jelenlegi energiaárak, és egyéb költségtényezők mellett erre miképpen lesznek képesek.

2022-ben a Magyar Autóklub többször is konfliktusba keveredett a fővárossal, ahol szerinte mind gyakrabban első számú közellenségként tekintenek az autósokra, és úgy is kezelik őket.

„Be kellene már végre mindenkinek látni, zöldmezős beruházásként ott és akkor épít utat, kerékpárutat, bármit, ahol és amikor akar, már, ha van rá pénze. Egy városban, különösen egy olyan nagy és nagy múltú városban, mint Budapest azonban út nem lesz több, csak úthasználó. Nem lehet lebontani egész háztömböket, hogy szélesebb utakat alakítsanak ki. A rendelkezésre álló helyen kell olyan forgalmi rendet kialakítani, ahol optimálisan a legtöbb közlekedő biztonságosan elfér egymás mellett”, mondta a Magyar Autóklub elnöke, hozzátéve, nem lehet az a megoldás, hogy a közlekedés egyes szereplőit kiszorítják a városból, miközben másokat privilegizálnak.

Hatala József szerint tetszik vagy sem, az autók száma az elkövetkező években minden bizonnyal nőni fog Magyarországon, ahogy nő, illetve nőtt tőlünk nyugatabbra. Szerinte az autósok nem privilegizált helyzetet akarnak, hanem korrekt feltételeket. Legyen parkolóhely, ahol a közösségi közlekedéssel gyérebben ellátott városrészekből és az agglomerációból közlekedők letehetik az autójukat, hogy aztán busszal, villamossal, metróval vagy trolival folytassák az útjukat.

„Évtizedek óta megoldatlan Budapesten a parkolás, és nem is igen látunk törekvést a megoldására. Ez nemcsak pénz kérdése, nyilván az is, bár a mai parkolási díjak mellett, garantáltan megtérülő beruházás. Ösztönözni, támogatni kellene mélygarázsok, parkolóházak létesítését. Magyarországon is vannak olyan városok, ahol a parkok, felújított terek alá pár száz autó befogadására alkalmas mélygarázsokat alakítottak ki.

A Lánchíd lezárásával kapcsolatban Hatala a főváros kompromisszumkészségét hiányolja a leginkább. Szerinte fontos lenne, hogy az autósok is használhassák a felújított hidat. Szerinte jogos ugyanakkor a kerékpárosok azon igénye is, hogy legyen számukra biztonságos átkelési lehetőség a Duna felett.

„Szögezzük le – tette hozzá: egy híd megépítésekor nem maga a folyó felett átívelő építmény tervezése és kivitelezése jelenti a fő gondot, hanem a hídfő. Az oda, illetve a hídra vezető utak megépítése és a forgalmi rend kialakítása. A hídfőknek rendkívül nagy a helyigényük – ha gépjárművek által vagy gépjárművek által is használt hídról beszélünk. Más a helyzet, ha kerékpáros hídról gondolkodunk. Könnyebb alkalmas helyet találni egy kizárólag gyalogosok és kerékpárosok számára alkalmas hídnak és megépíteni a kapcsolódásait a környező utcákkal, kerékpárutakkal”.

Hatala leszögezte: miközben a Magyar Autóklub maximálisan és a végsőkig védi az autósok érdekeit, kész a kompromisszumokra, s nyitott minden olyan megoldásra, amely a közlekedők különböző csoportjait nem egymásnak ugrasztja, hanem megteremti a békés és biztonságos együtt közlekedés feltételeit.

F.Gy.A.